Prinsjesdag-napi sorozatunk másik részre a támogatásokról, munkaerőpiacról és állami hivatalokról szól.

Ez egy mini-cikksorozat első része, melyben a Prinsjesdag alkalmából jövő évre vonatkozó holland kormányzati programokat adjuk közre. Ebben a részben a kisvállalkozásokról és energiapolitikáról szólunk.

A 2023-ra vonatkozó gazdasági kilátások bizonytalanok az energia- és nyersanyagárak nagy ingadozásai, valamint az emelkedő infláció miatt. A kormány a negatív hatások csökkentésére további pénzeket fordít a közeli jövőben. Ezeket többek között a gázbevételek felhasználásából fedezik. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a Gazdasági és Éghajlatpolitikai Minisztérium (EZK) is aktívan tegyen a jövőért, az innováció, a fenntarthatóság és a digitalizáció segítségével.

A kis- és közepesvállalkozásokat (kkv) lehető legnagyobb mértékben tehermentesítik

Bár a vállalatokra vonatkozó adóintézkedéseket, például a nyereségadót szigorítják, van egy csomag, amely részben csökkenti a kkv-k terheit. A kormány évente 500 millió eurót különít el erre a kormányzati ciklusra, és 600 millió eurót 2028-tól kezdődően. Csökkennek a munkáltatói költségek, erősödnek a további támogatások, hogy a vállalatok fenntarthatóbbá válhassanak és csökkenthessék energiafogyasztásukat. A munkával kapcsolatos költségek rendszerét is lazítják, hogy a vállalatok adómentesen több juttatást adhassanak alkalmazottjaiknak.

A növekvő energiaköltségek kezelése

A kormány 2023. január 1-től ideiglenes árplafont kíván bevezetni a gázra és a villamos energiára vonatkozóan. November 1-től a részletfizetés összege már ideiglenes megoldással csökkenthető. Az üzemanyagra kivetett jövedéki adó csökkentését 2023 júliusáig meghosszabbítják, amelyre összesen 1,2 milliárd eurót különítenek el. A legkiszolgáltatottabb háztartások esetében ismét energiatámogatást adnak, a háztartások egy nagyobb csoportja esetében pedig megemelik a támogatásokat és csökkentik az adókat.

Beruházás a jövőbeli fenntartható növekedésbe

2023-ban a kormány továbbra is 1,6 milliárd euróval járul hozzá a Nemzeti Növekedési Alapon keresztül a holland keresőképesség növeléséhez. Konkrétan kutatás-fejlesztési (K+F), innovációs és a tudásfejlesztést célzó beruházásokról van szó. A kormány szerint ez a 2 terület kínálja a legjobb esélyt a strukturális és fenntartható gazdasági növekedésre.

A munkaerőhiány jelenleg az éghajlatvédelmi és a digitális átállás egyik fő akadálya. A hiány azonban a fenntartható növekedés eléréséhez is problémát jelent. Az szociális, és munkaügyi, valamint az oktatási és kulturális tárcával együtt a gazdasági minisztérium csökkenteni kívánja a technikusok és az IT-szakemberek hiányát. A kormány ezt a zöld és digitális munkahelyekről szóló cselekvési tervvel kívánja elérni. Ezzel a cselekvési tervvel a kormány kezeli a munkaerő-piaci hiányt ezekben a szakmákban.

2,8 milliárd EUR költségvetési többletbevétel fog keletkezni a magas gázár-miatt

A magas gázárak miatt sok gázkitermelő vállalat magas nyereséget termel. A kormány egyetért azzal, hogy ennek a nyereségnek a fogyasztók és a vállalkozások javát kell szolgálniuk. A Hollandiában földgázt kitermelő vállalatok felelősek az elért bevétel azon része után, amelyet azért értek el, mert a gázár olyan magas, különadót fizetnek. Ez 2,8 milliárd eurót fog generálni, 2023-ra és 2024-re elosztva. A vállalatok nem fizetik be a magas gázárakból származó összes nyereséget. Az Oroszországból származó földgáztól való függetlenné válás egyik intézkedése a gázkitermelés felgyorsítása az Északi-tengeren. Ily módon továbbra is vonzó marad a vállalatok számára, hogy ebbe fektessenek be.

Befektetés a fenntartható jövőbe

A kormány azon dolgozik, hogy 2050-re fenntartható, fosszilis tüzelőanyagoktól mentes és körforgásos alapon működő Hollandia alakuljon ki. E cél elérése érdekében a következő 10 évben jelentős beruházásokra lesz szükség az energetikai átálláshoz, például az energiainfrastruktúrára, az ipar fenntarthatóbbá tételére és új atomerőművek építésére. Ezen beruházások finanszírozása érdekében a kormány azt szeretné, ha az éghajlat-változási alapról szóló törvény (Wet Klimaatfonds) legkésőbb 2023. július 1-ig hatályba lépne. 2023-ban a kormány már számos sürgős kiadást fog végrehajtani. Ez magában foglalja a hidrogénprojektek bővítésére, az északi-tengeri szélerőműparkok kiépítésére, a hőhálózatok ösztönzésére és az energiatakarékossági intézkedésekre fordított kiadásokat.

Forrás: rijksoverheid.nl