Amszterdam városa ingyenes könyvet készíttetett a rabszolgatartás történetéről

Amszterdam a 16. és 19. század között fontos szerepet játszott a rabszolgakereskedelemben. Főleg az 17. századi arany korszakban komoly vagyonra tett szert a város emiatt is. A holland kereskedők mintegy 600 ezer afrikait hurcoltak Észak- és Dél-Amerikába és az India-óceán térségeben is 600 ezer és 1,1 millió közötti számú ember kereskedelmében vettek részt.

Ezt a történetet dolgozza fel színvonalas, ingyen letölthető könyvben az amszterdami önkormányzat. Ezáltal fontos lépést tett, hogy bemutassa a város gyarmattartó kori történelmét. Készítettek egy ingyen letölthető, vagy elvihető könyvet, ami holland nyelven bemutatja, miként vett részt a város a rabszolga-kereskedelemből.

Ruttger Groot Wassink alpolgármester a Het Paroolnak a következőképpen nyilatkozott: „Részben a közös múltunk tette városunkat azzá, akik most vagyunk. Voltak benne szép és szörnyűséges elemek is. Ismernünk kell a tényeket és nem szabad félni a párbeszédtől. Ezáltal megoszthatjuk egymással a múlt tanulságait és továbbadhatjuk az eljövendő nemzedékeknek. Részletek ITT és ITT…

Gyorsabban és drágábban kelnek el az ingatlanok

A statisztikai hivatal (CBS) és a Földhivatal (Kadaster) közös felméréséből az derül ki, hogy az eladásra meghirdetett lakások felét a kínált árnál is drágábban sikerült értékesíteni. A lakások csupán 38 százalékáért fizetett kevesebbet a vevő, mint amennyit az eladó eredetileg kapni szeretett volna.

Sokkal gyorsabban is keltek el a lakások. Míg 2015 elején átlagosan 10 hónap telt el a hirdetés és a végleges vásárlási ajánlat között, addig ez 2020-ra két hónapra csökkent az időbeli távolság. Ráadásul 2020 végén már nem volt egyetlen olyan tartomány sem, ahol átlagosan három hónapnál tovább telt volna az ingatlan értékesítése. Részletek ITT és ITT…

A PostNL elveszített néhány adag érettségi-csomagot

A PostNL 12 iskolát értesített arról, hogy a korrigált érettségik kézbesítése késik. Ez azt jelenti, hogy egyes tanulóknak tovább kell várni a vizsgák eredményére. Egyes tesztek el is tűntek, jelentette be a postai szolgáltató. A vállalat arról számolt be, hogy nagy erővel keresik az eltűnt küldeményeket.

Nagyjából 1170 középiskola fejezte be a vizsgák első körét és annak második javítását. A PostNL azt mondja, hogy a késés azért következett be, mert nagyobb volt az időnyomás. Ennek oka az volt, hogy más időbeosztással végezhették a diákok a vizsgákat, mint korábban.

„Nagyon szomorúnak tartom, hogy bizonyos diákoknak tovább kell várni a jegyekre és hogy egyeseknek önhibájukon kívül lehet, hogy meg kell ismételniük a vizsgát”, mondta Resi Beker, a PostNL hollandiai levélrészlegének igazgatója. Részletek ITT…

A kórházak vizsgálják, hogy kinek kellene harmadik adag oltás

A kórházaknak időnként olyan koronavírusos betegeket kell kezelésre felvenni, akiket már teljesen beoltottak. Ezért most megvizsgálják, hogy a sérülékeny pácienseknek vajon kell-e több oltás a teljes védelem eléréséhez, számol be az Algemeen Dagblad tegnapi száma.

„Mindenesetre nem makkegészséges emberekről van szó”, tájékoztatja az újságot Bram Goorhuis, az Amszterdami UMC koronavírusos részlegeinek koordinátora. Olyanokról van szó, akinek szervezetét valamilyen egyéb betegség vagy gyógyszer legyengítette. Kutatást végeznek mintegy 800 páciens részvételével, akik már megkapták az oltás mindkét adagját. Közülük ötszázan immunterápiában vesznek részt. A második oltás után 4 héttel megmérik az immunválasz mértékét. Azt remélik, hogy ezzel meg tudják válaszolni a kérdést, hogy mitől függ, kinek nincs megfelelő immunválasza az oltást követően. Ez lehet életkor, rák fajtája vagy az alkalmazott terápia. Részletek ITT…


Kép forrása: wikimedia.org/Janaa