Németalföldi illetve holland festészettel összefüggésben leggyakrabban az a kérdés érdekel minket magyarokat, hogy a holland mesterek (például a 17-18. században) milyen képeket készítettek odahaza, Hollandiában. Szerintünk azonban az is érdekes lehet (mivel nem túl gyakori), ha egy holland festő Magyarországon telepszik le, vagy hosszabb időt tölt nálunk és olyasmit ábrázol, amiről nem maradt fenn túl sok korabeli ábrázolás. Ebbe a kategóriába tartozik Elias Pieter van Bommel holland tájképfestő is, akinek Magyarországon készült képeiből ugyan csak néhányat ismerünk, viszont szinte mindegyik tartogat érdekességet a történelmi és művészeti érdeklődéssel rendelkező néző számára.
Ki volt Elias van Bommel?
Elias Pieter van Bommel az amszterdami Képzőművészeti Akadémián George Andries Roth tanítványa volt és kezdetben elsősorban tájképeket készített. Kiállításai az 1830-as években voltak Amszterdamban, Hágában, Groningenben és Leeuwardenben. Képei többségei is holland témát dolgoz fel. Később városi látképeket, épületeket és tengeri jeleneteket is ábrázolt. Számos külföldi tanulmányutat tett, többek közt Belgiumban, Németországban, Franciaországban és Itáliában. Magyarországon 1850-es évek tett tanulmányutat és 1864-ig az egykori észak-magyaroszági Hont megye székhelyén, Ipolyságon élt, de később is járt nálunk. Erről lásd Pásztor Péter cikkét, és Tyekvicsa Árpád Facebook-bejegyzését (megtekintve: február 25). Bommel élete vége felé Bécsben telepedett és ott hunyt el.
Milyen képeket készített Magyarországon?
Cikkünk megírásának közvetlen kiindulópontja Tyekvicsa Árpád felvidéki történész rövid Facebook-bejegyzése illetve a nyomán a felvidek.ma portálon írt cikk voltak. Erre Deák Tamás barátom hívta fel a figyelmet. Mivel ezek a források – további részletek nélkül – csupán Magyarországi tartózkodásának végét adták meg, nyomába eredtünk annak, hogy milyen képeket készített nálunk. Amit találtunk az egy viszonylag rövid lista, azonban egytől-egyig olyan helyeket ábrázol, amik napjainkban is közismertek és/vagy jól felismerhetőek.
1. Az ipolysági piac (1860 k.)
Ezzel a festménnyel kapcsolatban idézzük a felvidek.ma cikkét: „A festmény hátterében jól kivehető az 1734-ben elkészült Szűz Mária mennybemenetele templom jellegzetes két tornyával. A város főterén látható a barokk oszlop négyszögletes csúcsán álló Szűz Mária-szobor, melyet 1859-ben szenteltek fel.” Több korabeli dokumentum szerint ezt a pesti műegylet által megvásárolt képet 1860-ban bizonyos Braxa Rudolf brünni lakos nyerte el sorsoláson és a vételár 300 forint volt. A két dátumból egyértelműen kiolvasható egy szűk idősáv, vagyis a kép valamikor az 1860-as évben készülhetett.
2. Nagymarosi látkép, 1883
Ez a festmény a 19. század vége felé, a kép szignálása alapján tudható, hogy 1883-ban készült el. A visegrádi alsóvár és a citadella látható rajta, bár a képen egyértelműen a táj dominál, az előtérben falusiakkal és egy kis területen Nagymaros épületeivel, a képet középen átszelő Duna mögött a kép középpontjában a Fellegvár vonja magára a néző tekintetét. A képen az ég, a víz és a szárazföld között egyenletesen, harmonikusan oszlik meg a képen ábrázolt tér. A képet a Dorotheum aukcióján 2016 decemberében 6250 dollárért adták el.
3. Herkulesfürdő, 1878
Ez a kép különösen azért értékes napjainkban, mert a Herkulesfürdői komplexum, mely évszázadokon át népszerű és elegáns üdülőhely volt Magyarországon, a romániai rendszerváltás óta egyre leromlottabb állapotban van. A kép tehát még a „boldog békeidők” állapotát idézi.
4. Látkép Budáról
é. n.
Történelmi szempontból érdekes és értékes felvételnek mondható a Lánchíd pesti hídfője közelében, a mai Roosevelt-rakpartról Budára tekintő „Blick auf Buda” (Látkép Budáról) című festmény, amely – akárcsak az ipolysági piacot ábrázoló alkotás – szintén a bécsi Dorotheum árverésén került elő nemrégiben. Ezen alkotáson a hídon és a pesti rakparton kívül a túlparton jól látszik a budai királyi palota és a Gellérthegy.
Két másik képről nincs (megbízható) felvételünk
Szintén a pesti műegylet már említett árverésén talált gazdára van Bommel egy képe másik képe, melynek címe „Andód helység (Nyitramegyében), melyből Czuczor Gergely atyja 1802-ik évi május hóban nejével és egy éves fiával Érsekújvárra költözködött, az atyai házat ifjabb testvérének hagyván”. Erről a képről nem sikerült további adatokat kideríteni. Sem fotót, ami ábrázolná, sem pedig adatot, ami hollétéről adna felvilágosítást (Pesti Napló, 1862. április. 30, 2. old.)
A másik kép az Andrássy út egyik épületéről készült 1880 körül. Erről egy fotót tett közzé a Budapesti Történeti Múzeum „zselatinos ezüst” megjelöléssel, a fotó készítőjének megnevezése nélkül. A múzeum sajtósait megkerestük, hátha tudnak további információt adni a fotót illetőn – sajnos nem szolgáltak további információval. A festményről magáról már egy picivel többet tudunk: egy katalógusban a következő adatokat közlik róla:
Bommel, Elias van (1819-1890?):
Andrássy út, 1880-as é.
Vászon, olaj, 93,5xl31cm, j. n.
BTM Fővárosi Képtár 16322
Restaurálta 1998-ban Hernádi György
Forrás: Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)
A szerzői jogi helyzet tisztázatlan volta miatt eltekintünk az ezen alkotásról készült fotó e helyt történő közzétételétől.
Forrás: wikipedia.org , ensie.nl (Lexicon Nederlandse beeldende kunstenaars)