Hollandiában egyetlen szektorban sem megy csődbe annyi vállalat, mint a (nehéz)iparban. Az ágazat a magas energiaárakkal és a külföldi versennyel küszködik, így egyre több gyárat kell bezárni. Félő, hogy ennek még nincs vége.
Tömeges elbocsátások a Tata Steelnél és a Dow Chemicalsnál, nagy számban csődök és négy vállalat döntött úgy, hogy a rotterdami kikötő területén beszünteti a termelést.
A Vredestein abroncsgyártót a múlt hónap végén jelentette be, hogy bezárja gumigyárát Enschedeben, míg a Shell kritikusan tekint pernisi vegyipari telephelyére. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Sabic vegyipari konszern a geleeni gyárával áll így, akkor egyértelmű, hogy a holland ipar válságban van.
Ez a CBS statisztikai hivatal adataiból is kiderült: különösen a finomítókra, a vegyi gyárakra és a járműgyártókra nehezedik nagy nyomás. Tavaly év végén több mint 10 százalékos árbevétel-csökkenést regisztráltak az egy évvel korábbihoz képest.
Hollandia számára ez az ágazat nagy jelentőséggel bír. Több mint 800.000 embert foglalkoztatnak, és az ipar a gazdaság mintegy 10 százalékát adja. Az ágazat az exportból is jelentős mértékben részesedik. De van más probléma is: a vállalatok munkaerőhiánnyal, szabályozási nyomással, magas bérköltséggel és változékony politikai környezettel állnak szemben nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.
Bajt okoznak a magas kamatok
A 2022-es és 2023-as inflációs hullám szintén nem tett jót az iparágnak – véli Albert Jan Swart, az ABN AMRO ipari szektor közgazdásza. „A magasabb árak azt eredményezték, hogy a fogyasztók kevesebbet vásároltak, így a cégek kevesebb rendelést kaptak. Ráadásul a kamatok is emelkedtek.”
A kamatlábak jelentős szerepet játszanak az iparban, mert az ágazat nagymértékben függ a nagy beruházásoktól, például új gyárak és gépek esetében. A vállalatok ezt hitelekkel finanszírozzák, ami a kamatok emelkedésével drágul – magyarázza Swart.
Mégis a magas energiaárak jelentik a vita legnagyobb forrását. A holland cégek átlagosan 95 eurót fizetnek egy megawattóra áramért, ami több tíz euróval több, mint a környező országokban. A sok energiát felhasználó iparágakat, például az acélgyártókat és a vegyipari vállalatokat ez különösen érinti.
Ennek részben az az oka, hogy hazánkban magasak a hálózati díjak a nagy villamosenergia-hálózati beruházások eredményeként. Ezen túlmenően az energiatermelés Hollandiában drágább, mint a környező országokban, például azért, mert sok erőmű gázt használ az áramtermelésre.
Az Európán kívüli verseny akadályozza
És ezzel még nincs vége a problémák sorának, mert a távoli helyekről érkező verseny is fejfájást okoz. Swart rámutat több műanyagot újrahasznosító cég csődjére. „Kínai cégek által támasztott versennyel is szembesülünk, ők peidg olcsó orosz olajjal képesek alacsony áron új műanyagot gyártani.”
A Tronox vegyipari vállalat már nem tudott a külföldi piacokon versenyezni, ezért úgy döntött, hogy bezárja a rotterdami kikötőben lévő gyárát. Ezek és más csődök a kikötő területén arra késztették a Rotterdami kikötő vezetőjét, hogy megkongassa a vészharangot a holland politikában. Segítséget kér a magas költségek, számos szabály és egyéb szűk keresztmetszet tekintetében, például a nitrogénprobléma esetében.
A politikusok most intézkedtek. Így a cégek hosszabb ideig kaphatnak kedvezményt energiaszámláikhoz. Továbbá a javasolt műanyagadót nem vezetik be, és a CO2-adó sem emelkedik tovább. Mégis kétséges, hogy ez elég-e. Például a VNO-NCW és az MKB-Nederland üzleti szervezetek több intézkedést reméltek az energiaszámlák csökkentésére.
Az iparnak külföldi munkaerőre van szüksége
Swart azt is figyelembe veszi, hogy a problémák a közeljövőben is folytatódni fognak. Rámutat a Holland Beszerzési Menedzsment Szövetség legutóbbi közvélemény-kutatására. Ez az ipar megrendelések számának csökkenését mutatta. Tavaly nyár óta szinte minden hónapban csökken az aktivitás, akárcsak a foglalkoztatás.
Az AWVN Munkaadók Szövetsége sem számít arra, hogy az ipar helyzete hamarosan javulni fog. „Több mint egy éve figyelmeztetünk ezekre a problémákra” – mondta a szóvivő. Az egyesület a magas energiaköltségek mellett a folyamatos létszámhiányra mutat rá. „Külföldről érkezett emberekre van szükségünk, akiknek kedvező feltételeket kell nyújtanunk.” Nem segít az a tény sem, hogy Hollandiában nyomás nehezedik a bevándorlókra vonatkozó szabályozás tekintetében.
Ezenkívül az AWVN szerint elengedhetetlen a világos kormányzati politika. „Amikor befektetésekre van szükség, a cégek tíz-húsz évre tekintenek előre. Biztonságra van szükségük. Ez erősebb versenypozíciót teremt a külföldhöz képest. Amikor a cégek azt vizsgálják, hogy melyik országban szeretnének befektetni, ennek mindig Hollandia előnyére kell válnia.”
Forrás: nu.nl