Amszterdam Hollandia fővárosa ugyan, de sok olyan dologgal nem rendelkezik, ami a legtöbb fővárosra jellemző. Vagyis a kormányzat székhelye, tudniillik a parlament és a minisztériumok nem itt működnek, hanem Hágában. Soha nem is működtek itt és Amszterdam egyébként sem túl régóta Hollandia fővárosa. Hogyan jutott el (csak) idáig ez a város? És miért csak 1983-ban?
A rövid verzió: Bonaparte Lajos csinált királyi palotát a városházából, 1808-ban
1808-ban egy francia király érkezett a Dam térre, ahol a mostani királyi palota (Koninklijk Paleis) van. A Dam téri városházát ekkor királyi palotává alakította át Bonaparte Lajos. Ő intézte el, hogy Amszterdam legyen az ország fővárosa. Megpróbált több lenni, mint bátyja, Napoleon bábja, de összességében kudarcot vallott néhány éven belül. Viszont a főváros mégis itt maradt.
Vajon ezzel mindent elmondtunk? Dehogy.
A hosszabb verzió: Középkori széttagoltság, föderatív állam
Hollandia (illetve igazából Németalföld, azaz Nederland) nagyon sokáig nem létezett – még jelenlegi, az egész Németalföldhöz képest korlátozott formájában sem. Mindenféle feudális állam mozaikjából állt össze: grófságok, hercegségek és egyes részeket az egyház irányított. Akárcsak máshol a Német-Római Birodalomban…
Időről időre változott, hogy ki volt a leghatalmasabb – a burgundi hercegtől a városokon át az utrechti és groningeni püspökig sokan birtokoltabb kisebb vagy nagyobb darabot abból a területből, amit lassan, de biztosan Németalföld, azaz Nederlanden névvel kezdtek illetni.
Az egységes kormányzat leginkább a burgundi hercegek (14-15. század) majd később az örökükbe lépő Habsburgok kezében kezdett kialakulni. Bár fővárosról nem beszélhetünk, de a súlypont mégis inkább délen volt – Antwerpen, Brüsszel stb. Például a németalföldi szabadságharcot kirobbantó kivégzések, melynek Egmont és Hoorn grófok áldozatul estek, Brüsszelben történtek.
Németalföldi szabadságharc: Antwerpenből Amszterdamba ill. Hágába került át a súlypont
A 15-16. században a súlypont még délen volt. Antwerpen, Bruges (flamandul Brugge), Gent ekkor élték aranykorukat. De a németalföldi szabadságharc ennek nagyjából véget vetett, a kezdeményezés és a hatalmi súlypont északra került: a formálisan nem is létező ország, Németalföld két részre szakadt. Amit V. Károly német-római császár összekovácsolt, azt II. Fülöp viszonylag rövid úton elvesztette. Az felkelők létrehozták az Hét Németalföldi Tartomány Egyesült Köztársaságát (Republiek der Zeven Verenigde Nederlanden), de fővárost nem jelöltek ki. Fő döntéshozó szerv a tartományokat egyesítő rendi gyűlés, a Staaten Generaal volt (ugyan már korábban létrejött, de igazi hatalmat csak a szabadságharc során szerzett) és a tartományoknak komoly önállóságuk volt. A székhely többször változott – Middelburg, Amszterdam, Rotterdam, Hoorn, Dokkum, Harlingen…
Az egyetlen hely, ahol egy hatalmi központ kialakult, az Hága (ill. Delft) volt, ez főként a legfőbb hadúrhoz, a stadhouderhez (helytartóhoz) kapcsolódott. De időről-időre a republikánusok a stadhoudert is elűzték/megfosztották hatalmától. Hága sohasem vált fővárossá.
És hogy Amszterdam később miért tudott mégis felemelkedni? Egyrészt Antwerpen (és Brüsszel) viszonylag eljelentéktelenedett, másrészt pedig nem tudott felszabadulni a Habsburgok igája alól. A déli tartományok visszavonhatatlanul más útra tértek: katolikusok maradtak és a francia nyelv egyre inkább domináns lett a közéletben.
Aztán jött Bonaparte Lajos, holland király
Ezt a történetet már elmeséltük. Ide csak egy apró adalék.
1795-ben, Franciaország után, forradalom tört ki Hollandiában. A holland forradalmárok együttműködtek a franciákkal. Francia csapatok léptek be az országba – létrejött a Batáviai Köztársaság. Franciaországban Bonaparte Napóleon megragadta a hatalmat. 1804-ben császárrá koronáztatta magát, majd nem sokkal később Hollandiából is királyságot csinált. Testvérét, Lajost királlyá tette.
1808. április 20-án Lajos Napóleon királyt ünnepélyes fogadtatásban részesítették Amszterdamban. Az amszterdamiak kijöttek, hogy megpillantsák az új királyt. Aznap Lajos elhagyta utrechti ideiglenes udvarát, és kocsival a Vecht és Abcoude mentén Amszterdamba indult. A városi tanács a város szélén várta a királyt. Itt átadták neki a város kulcsait. Érkezésével Amszterdam lett a főváros.
A franciákat kiűzték, mégis Amszterdam maradt a főváros (?)
Na igen, ez sem egyszerű ügy… A régi nagy Németalföld egy rövid időre egyesült és a stadhoudert adó uralkodóház immár formálisan is király lett – a mai Hollandia, Belgium és Luxemburg uralkodója. Ez volt a Koninkrijk der Nederlanden –17 németalföldi tartományból állt. Az 1814-es alkotmány ezt mondta a fővárosról:
„A szuverén uralkodó eskütétele és a való beiktatása Amszterdam városában, mint fővárosban történik.”
Egy évvel később ezt már át is írták és csökkent Amszterdam jelentősége:
A Németalföldi Királyság alkotmánya 1815-ben ezt írja: A király esküt tesz és a parlament (Staaten Generaal) beiktatja a királyt […], béke idején ezt a ceremóniát felváltva Amszterdamban és a déli tartományok egyik városában kell megtartani, a király választása szerint.”
Déli tartományként viszont nem feltétlen a mostani Észak-Brabantra (Den Bosch, Eindhoven etc.) vagy Zeelandra kell gondolni, hanem akár Belgium vallon tartományai vagy Brüsszel is szóba jöhetett volna. De csak volna, mert 1830-ban leszakadtak a déli tartományok végérvényesen és létrejött Belgium… Ezen tartományokban tehát sohasem koronáztak holland királyt.
Amszterdam koronázóváros maradt
A szétválást követő alkotmányokban is megmaradt koronázóvárosnak Amszterdam, de egész későn történt csak meg, hogy Hollandia fővárosa lett Amszterdam. Az 1848-as (Thorbecke-féle), majd az 1887-es alkotmány is csak azt mondja, hogy a koronázás Amszterdamban kell történjen.
Szóval mióta Amszterdam Hollandia fővárosa?
Nagyon meglepő, de mégiscsak igaz: Amszterdam csak 1983-ban vált egy alkotmánymódosítás révén hivatalosan is Hollandia fővárosává. Tehát elmondhatjuk, hogy Amszterdam csak 40 éve Hollandia fővárosa. A kormány székhelye pedig még mindig Hágában van.
Források: wikipedia.org, amsterdam.nl
Kép forrása: Jan Anthonie Langendijk Dzn: Napoleon bevonulása Amszterdamba 1808. április 20-án (Rijksmuseum)