A mai naptól harminc holland felvonulás került fel az az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének Listájára (List of the Intangible Cultural Heritage of Humanity). Az UNESCO ma reggel jelentette be ezt Párizsban.
Nem csak a virágparádékról van szó. Vannak dália-felvonulások, allegorikus felvonulások virágokkal, de még gyümölcsparádé is (Tielben), virágnapok mozaikokkal és papírparádé is van. A világ legnagyobb felvonulásai Hollandiában vannak, de nagyon kicsik is vannak köztük. Olyan is van, ahol nem kocsin közlekednek a szépségek, hanem felhúzott vitorlával haladnak.
Paul Bastiaansen a felvonulásokat tömorítő Corsokoepel szervezet részéről elégedett az elismeréssel. „Jó sokat dolgoztunk ezzel, nem kevés súlyt veszítettünk… ” – mondja. „Ez a holland felvonulás kultúrájának az elismerése. Az elismerés hangsúlyozza, hogy ezek a felvonulások fontos hagyományok, de azt is, hogy önkormányzatoknak folyamatosan tenniük kell ápolásáért.”
Ez is érdekelhet:
UNESCO listára jelölték a fríz Eisa Eisinga planetáriumot
Három holland látnivalóval épült az UNESCO világörökségi listája
Bollenstreek és Zundert
A leghíresebb a virágparádé a Bollenstreek-ben van. Ha nem lenne járvány, akkor az április 19-ét követő első szombaton jácintokkal, tulipánokkal és más virágokkal díszített kocsik hosszú túrája indult volna Noordwijkból Haarlembe. Az útvonal mentén néha több mint egymillió ember áll. Az útvonal a lisse-i Keukenhof mellett halad, amelynek megnyitását idén március 24-én tervezik.
Zundert parádéja a világ legnagyobb felvonulása. Brabant faluban évente húsz falu verseng egymással azért, hogy ki építi a legszebb autót.
A felvonulások hagyománya a múlt század elején kezdődött, amikor a gazdák díszített kocsikkal haladtak át a falun vagy a városon. Giethoornban a huszadik század elején a gyerekek az iskola első napján megvilágított és díszített hajókkal mentek iskolába.
Élő örökség
És most ezek a felvonulások a szellemi kulturális örökség listáján is szerepelnek. Nem szabad összekeverni ezt a listát a világörökségi listával: az utóbbi az anyagi örökséget tartalmazza, mondja Claudia Lassche az RTV Oost-nál. Lassche a Corsokoepel titkára és a vollenhove-i korzó kincstárnoka is egyben.
„Az anyagi örökség esetében vitrinbe rakhatod, hogy megőrizd a jövő nemzedékeinek. Gondolj például egy műalkotásra.” De ez nem lehetséges a szellemi kulturális örökséggel, hangsúlyozza. „Ez élő örökség, és együtt kell haladnia az idővel, hogy továbbra is vonzó legyen a fiatalabb generációk számára.”
Az évek során a felvonulások jelentősen megváltoztak. „Az alap továbbra is az kocsiépítés hagyománya, amelyet generációról generációra továbbadunk” – mondja Lassche. De a kocsik egyre nagyobbak, bonyolult a mozgásuk, és a fiatalok is egyre nagyobb szerepet játszanak.”
Az elmúlt két évben a koronavírus-járvány is hozzájárult ehhez. Számos felvonulásra nem kerülhetett sor. Vollenhove„biztonságosan” járt el. A több tízezer fős felvonulás helyett kilenc és fél ezer látogató jöhetett egy zárt területre, hogy megtekintse a virágművészeti alkotásokat. A szomszédos Sint Janskloosterben álló alkotások mentén kerékpárutat állítottak fel. Lassche Egbert, a szervezet munkatársa ezt mondta: „Dícséretet kaptunk a látogatóktól. Természetesen reméljük, hogy jövőre igazi parádé lesz.”
Paul Bastiaansen a Corsokoepel részéről is ezt reméli. „Az elmúlt két évben a felvonulásokat nem lehetett vagy csak adaptált formában lehetett megtartani. Ez sajnálatos, bár láthatja, hogy a korzó-közösség kreativitása szórakoztató ötletekhez vezetett. Lichtenvoorde-ban a környezet segítségével sétálhattak az állóképek mellett. Több példa is van, de hogy őszinte legyek, remélem, hogy jövőre megint valamivel több lehetőség lesz. Mert egy parádét építeni olyan dolog, amit együtt kell csinálni.”
A solymászat is rákerült a listára
A hollandiai felvonulási kultúra nem az egyetlen hagyomány, amelyet az UNESCO felvett a szellemi kulturális örökség listájára és a Helyes Védelmi Gyakorlatok Nyilvántartásába (Register of good safeguarding practices). Szintén új a listán a solymászat, a speciálisan képzett sólymokkal és héjákkal való vadászat. A solymászat olyan hagyomány, amely négyszáz éve létezik, és Hollandiában is gyakorolják. Olaszország esetében mától a szarvasgomba keresése szerepel a listán. A belga Namur városában a gólyalábon járon vidáman harcolnak egymással egy éves fesztiválon 1411 óta. Ez a hagyomány is szerepel mától az UNESCO listáján.
Forrás: nos.nl
Kép forrása: wikimedia.org/Jane23