1. Melyek a válás feltételei?
A házasság felbontását kérheti a két házastárs együtt (közös kérelem) vagy egyikük (egyoldalú kérelem). Mindkét esetben a kérelmezési eljárás tárgyát képezi (lásd a 11. pontot).
A házastársakat mindkét esetben ügyvédnek kell képviselnie az eljárás során. A házasság felbontása iránti kérelmet a kérelmező vagy az egyik kérelmező lakóhelye szerinti bíróság bírálja el. A házasság felbontása a házasságkötést követően bármikor kérhető: nem kell bizonyos ideig házasnak lennie. A házasság felbontására a bírósági határozatnak az anyakönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésével kerül sor. A nyilvántartásba vételre csak azt követően kerülhet sor, hogy az ítélet jogerőre emelkedett. A bejegyzést a határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapon belül kell kezdeményezni, ellenkező esetben a hatályát veszti. Amennyiben a házasságkötés külföldön történ, és a külföldi házassági anyakönyvi kivonat nem szerepel a holland anyakönyvi kivonatokban, a (holland) bontóítéletet Hága önkormányzatának különös (speciale) anyakönyvébe jegyzik be.
2. Milyen okai lehetnek a házasság felbontásának?
A holland jogban a házasság felbontásának egyetlen oka van: a házasság tartós megromlása. Tartós zavarok következnek be, amikor a társadalom fennmaradása elviselhetetlenné válik, és nincs kilátás a megfelelő házastársi kapcsolatok helyreállítására. Egyoldalú kérelem esetén a kérelmező házastársnak nyilatkoznia kell a tartós elmaradásról, és elutasítás esetén azt a másik házastársnak kell bizonyítania. A bíróság megállapítja, hogy fennáll-e tartós zavar. A házasság közös kérelemre történő felbontására a két házastárs azon meggyőződése alapján kerül sor, hogy házasságuk tartósan megromlott.
3. A házasság felbontásának jogkövetkezményei
3.1 Névviselés
Az elvált házastárs újraházasodhat vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthet. A házasság felbontása befolyásolhatja a volt házastárs vezetéknevét. A volt házastárs kérheti a bíróságtól, hogy szüntesse meg a másik volt házastárs jogosultságát vezetéknevének használatára. E kérelem feltétele, hogy ennek alapos oka legyen, és csak akkor lehetséges, ha a házasságból nem született gyerek.
3.2 A házastársak vagyonának megosztása?
Jogrendszer
2018. január 1. óta a korlátozott vagyonközösség van alapesetben. Ez a közösség csak azokat a vagyontárgyakat és adósságokat érinti, amelyeket a két házastárs házasságkötése előtt együtt voltak, valamint azokat a vagyontárgyakat és adósságokat, amelyeket a házastársak a házasság alatt szereztek. A házasságkötés előtt közösen szerzett vagyon és a házasság fennállása alatt szerzett vagyon egyetlen közös vagyonná olvad össze (boedelmenging). A házasság előtt vagy a házasság alatt közösen keletkezett adósságok a házastársak együttes adósságává válnak, függetlenül attól, hogy melyik házastársnál keletkezett az adósság. A házastársak minden hitelezője visszakövetelheti a vagyont, a vagyonközösségbe került. Azok a vagyontárgyak és adósságok, amelyek a házasság előtt csak az egyik házastárshoz tartoztak, nem tartoznak a vagyonközösség hatálya alá. Ezek a házastárs magánügyei maradnak. Az öröklés és az ajándékozás szintén nem tartozik a törvényes, korlátozott vagyonközösségbe. Ez a megszerzés időpontjától függetlenül érvényes. A házasság előtt és alatt szerzett örökségek és ajándékok az érintett házastárs magántulajdonában maradnak.
Azon házastársak esetében, akik a törvényes, korlátozott vagyonközösség bevezetése előtt kötöttek házasságot (a házasságkötés időpontja 2018. január 1. előtt volt), a jogrendszer az általános vagyonközösség. Főszabály szerint a házastársak teljes vagyona, a házasság előtt és alatta szerzett vagyon, a közös vagyon része. Mindkettejük teljes vagyona egyetlen közös vagyonná egyesül (boedelmenging). Ezenkívül minden adósság, mind a házasság előtt, mind a közben keletkezett, főszabály szerint a közös vagyon részét képezi, függetlenül attól, hogy melyik házastárs halmozta fel az adósságot. A házastársak minden hitelezője behajthatja a követelést a közös vagyonból.
Mind a korlátozott vagyonközösségben (beperkte gemeenschap), mind a 2018. január 1. előtt hatályos általános vagyonközösségben (algehele gemeenschap) érvényes, hogy a vagyonközösség a házasság felbontásakor, vagyis a bontóítéletnek az anyakönyvi nyilvántartásokba történő bejegyzésekor. Ezt követően nem kapcsolódik össze a vagyon. A házasság felbontása esetén a közös vagyont is meg kell osztani. Ez azt jelenti, hogy meg kell határozni, hogy az egyes házastársak mit kapnak a közös vagyonból. A törvény alapelve az, hogy mindkét házastárs a felére jogosult. A házastársak ettől eltérhetnek, és a házasság felbontásáról szóló megállapodásban (echtscheidingscovenant) vagy az elosztás során más megállapodásokat is köthetnek.
Házassági szerződés (huwelijkse voorwaarden)
A házasság előtt vagy alatt (utóbbi nagyon ritka) a házastársak eltérhetnek a törvényes szabályoktól. Ez a házassági szerződés tehát rendelkeznek a házasság felbontása esetén alkalmazandó megosztási szabályokról.
3.3 A házasságból származó kiskorú gyermekek?
Szülői felügyelet (ouderlijk gezag)
A házasság felbontása után a szülők továbbra is közösen gyakorolják a felügyeleti jogot, ha ez a házasság fennállása alatt is így történt. Csak kivételes helyzetekben kérhető a bíróság, hogy valamelyiküknek odaítélje a kizárólagos felügyeleti jogot. Ezt a kérést benyújthatja bármelyik szülő vagy akár közösen is kérhetik. A felügyeleti joggal nem megbízott szülőnek joga van a gyermekkel való kapcsolattartáshoz (recht op omgang). Mindkét szülő (vagy egyikük) kérheti (kérheti) a bíróságtól, hogy állapítson meg láthatási rendet (omgangsregeling).
Gyermektartásdíj (kinderalimentatie)
Ha a szülők a házasság felbontása után továbbra is együtt gyakorolják a felügyeleti jogot, akkor alapesetben közösen állapodnak meg a gyermekek gondozásának költségeiről. Azt is kérhetik a bíróságtól, hogy rögzítse ezeket a megállapodásokat. Ha nem tudják közösen megoldani, a bíróság megállapíthatja annak összegét. Ha az egyik szülő megkapja a felügyeleti jogot, a bíróság kérésre ellenőrzi, hogy a másik szülőnek mennyivel kell hozzájárulnia a gyermek nevelési költségeihez. Főszabály szerint a szülőknek maguknak kell megszervezniük a fizetést. A témával kapcsolatos további információk a Landelijk Bureau Inning Onderhoudsbijdragen hivatal oldalán olvashatóak.
3.4 Házastársnak fizetendő tartásdíj
A házastársak közötti tartási kötelezettség a házasság felbontását követően is fennáll. A házasság felbontását kimondó ítélet vagy egy későbbi ítélet meghozatalával egyidejűleg a bíróság a házasság felbontását kimondó határozat vagy egy későbbi ítélet meghozatalával egyidejűleg tartásdíjat ítélhet meg az egyik korábbi házastársnak, aki nem rendelkezik elegendő jövedelemmel létfenntartásához, és azt észszerűen nem tudja megszerezni, amennyiben ezt a rászoruló fél indítványozza. Ezt a házasság felbontásáról szóló határozatban vagy egy későbbi bírósági ítéletben lehet megállapítani. Ennek megállapításakor a bíróság figyelembe veszi az egyik volt házastárs szükségleteit és a másik volt házastárs pénzügyi forrásait. Nem pénzügyi tényezők is szerepet játszhatnak, mint például a házasság időtartama és az együttélés időtartama. Amennyiben a bíróság nem állapít meg határidőt a tartási kötelezettség időtartamára, a tartási kötelezettség 12 év elteltével megszűnik. A tartásra szoruló volt házastárs kérelmére nehéz helyzetben a bíróság meghosszabbíthatja ezt az időtartamot. Rövid (legfeljebb 5 éves) gyermektelen házasság után a tartási kötelezettség főszabály szerint nem tart tovább a házasság időtartamánál. Amennyiben a (volt) házastársak kölcsönösen megállapodnak a tartásdíjról, ezt a házasság felbontásáról szóló megállapodásban (echtscheidingscovenant) is rögzíthetik.
4. Mit jelent a gyakorlatban a „különköltözés” (scheiding van tafel en bed)?
A különköltözés az együttélés megszüntetésének eszköze anélkül, hogy maga a házasság megszűnne. A különköltözés fontos azon házastársak számára, akik külön akarnak költözni és rendezni kívánják a jogi következményeket, de például vallási vagy pénzügyi okokból fenn kívánják tartani a házasságot. A különköltözés lehetőséget kínál a megbékélésre. Ez lehet azonban egy „közbenső szakasz” is a házasság felbontásához vezető úton. A különköltözés a bírósági határozatnak a házassági vagyonjogi nyilvántartásba történő bejegyzésével jön létre. A házasság felbontásához hasonlóan hat hónapos határidő alkalmazandó.
5. Melyek a „különköltözés” okai?
A különköltözés egyetlen oka a házasság tartós megromlása.
6. Melyek a „különköltözés” jogkövetkezményei?
A különköltözés ugyanolyan következményekkel jár, mint a házasság felbontása a házassági vagyonjog, a gyermekek feletti felügyeleti jog (láthatási megállapodás), a tartásdíj és a nyugdíj tekintetében. A házasság folytatódik. Az elvált házastársak halál esetén a törvény szerint nem örökölnek egymástól. Amennyiben a házastársak a különköltözést követően is teljes mértékben el akarnak válni, kérhetik a házasság különköltözést követő felbontását. Az különköltözött házastárs összeköltözhet egy új partnerrel, és új életet kezdhet, de nem házasodhat meg, és nem létesíthet bejegyzett élettársi kapcsolatot.
A házasság különköltözést követő felbontására irányuló egyoldalú kérelem nem nyújtható be. Az egyoldalúan benyújtott keresetre 3 éves határidő vonatkozik, amelyet a bíróság bizonyos esetekben 1 évre rövidíthet. A 3 éves idő a különköltözés nyilvántartásba vételével kezdődik. A különköltözést követő közös felbontás iránti kérelemre nem vonatkozik várakozási idő. A házasság felbontása a határozatnak a családi állapotra vonatkozó anyakönyvbe történő bejegyzésével történik.
7. Mit jelent a gyakorlatban a „házasság érvénytelenítése” (nietigverklaring)?
A házasság csak bírósági határozattal érvényteleníthető. A megsemmisítésre kérelmezési eljárás útján kerül sor. A felek által kötött házasság tehát a törvény erejénél fogva nem lehet (automatikusan) semmis. Mindaddig érvényes, amíg a házasságot nem érvénytelenítik. A törvény meghatározza, hogy milyen alapon és kinek a kérésére történhet mondható ki a semmisség.
8. Melyek a házasság érvénytelenítésének okai?
A törvény az érvénytelenítés iránti kérelem következő indokait nevesíti:
- A felek annak ellenére házasok, hogy:
- házassági akadályok álltak fenn (alsó korhatár, kiskorú házasságkötéséhez való hozzájárulás hiánya, bigámia tilalma, rokonság mint házassági akadály);
- fenyegetés vagy hiba történt;
- érdekházasságról volt szó;
- az egyik házastárs mentálisan zavart volt;
- a hivatalvezető hatáskörének hiánya állt fenn és
- túl kevés volt a tanú.
9. Melyek a házasság érvénytelenítésének jogkövetkezményei?
Az érvénytelenítés a házasságkötés időpontjáig visszamenőlegesen hatályos. Ez azt jelenti, hogy a bíróság érvénytelenítése következtében a házasságot soha nem létezőnek kell tekinteni. Bizonyos esetekben kivételek érvényesek. Ilyenkor az érvénytelenítés ugyanolyan hatállyal bír, mint a házasság felbontása. Például az érvénytelenített házasságból született gyermekek mindkét szülővel családjogi kapcsolatban maradnak. Egy másik kivétel a jóhiszemű házastársra vonatkozik, vagyis arra a házastársra, aki nem volt tudatában annak, hogy a házasság nem jogszerű. Lásd még a házasság érvénytelenítésének a 8. Pontban említett feltételeit. Például ez a házastárs tartásdíjat kérhet, amennyiben a másik házastársnak kell fizetnie.
10. Léteznek-e a házasság felbontásával kapcsolatos problémák megoldásának alternatív módjai anélkül, hogy bírósághoz fordulnának?
Hollandiában gyakran kerül sor válási közvetítésre (scheidingsbemiddeling). A házastársak közvetítő és esetleg ügyvédeik segítségével megpróbálnak megállapodásra jutni a házasság felbontásáról és annak következményeiről. Ezeket a megállapodásokat válási megállapodásban (echtscheidingscovenant), írásos dokumentumban rögzítik. A megállapodások vonatkozhatnak például a vagyon megosztására, esetleg a volt házastársak közötti tartási kötelezettségekre és a gyermekek gondozására. A bíróság ítéletébe belefoglalhatja a házasság felbontásával kapcsolatos közvetítés során kötött egyezséget.
Van egy „Családjogi Ügyvédek és Válási Közvetítők Szövetsége” (Vereniging van Familierechtadvocaten en Scheidingsbemiddelaars), amelynek tagjai többek között válásra és tartásdíjra szakosodtak. Szakterületük a válási közvetítés és minden, ami ezzel jár. További információkért lásd: https://www.verenigingfas.nl/ .
11. Hol kell benyújtani a házasság felbontása/különköltözés/házasság érvénytelenítése iránti kérelmet? Milyen alaki követelményeknek kell megfelelni, és milyen dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez?
Kérelem (verzoekschrift)
A házasság felbontására irányuló eljárás mindig kérelemmel kezdődik. A kérelemben fel kell tüntetni a házastársak keresztnevét, utónevét és lakóhelyét vagy tartózkodási helyét. Ha kiskorú gyermekek vannak, ezeket a gyermekeket is meg kell nevezni. A házasság felbontása iránti kérelem mellett egy vagy több járulékos rendelkezés (nevenvoorziening) is kérhető. Ezek olyan kérelmek, melyek a házasság felbontásával kapcsolatosak. A bíróság járulékos rendelkezést hozhat többek között:
- kiskorú gyermekek felügyelete és láthatás tekintetében;
- tartásdíj az egyik korábbi házastárs és/vagy a gyermekek részére;
- a házassági vagyonközösség felosztása vagy a házassági szerződésben foglalt rendszer végrehajtása;
- a közös lakás használata, valamint
- nyugdíjjogosultság kiegyenlítése (pensioensverevening).
A kérelmet az ügyvédnek kell benyújtania a bírósághoz. Ha a kérelmező Hollandiában él, a kérelmet a lakóhelye szerinti kerület bíróságához lehet benyújtani. Ha a kérelmező nem Hollandiában él, de a másik házastárs igen, a kérelmet a másik házastárs lakóhelye szerinti kerületi bírósághoz kell megküldeni. Ha mindkét házastárs Hollandián kívül él, a kérelmet a hágai bírósághoz kell benyújtani.
Milyen dokumentumokat kell benyújtani?
- eredeti (legfeljebb három hónapos) kivonatok mindkét házastárs népesség-nyilvántartásából (bevolkingsregister), az állampolgárság, a családi állapot feltüntetésével. Amennyhiben az egyik nem rendelkezik holland állampolgársággal, a Hollandiába való belépés időpontját is fel kell tüntetni. Amennyiben az egyik házastárs holland állampolgár, a másik pedig nem, a hollandiai letelepedés időpontját is fel kell tüntetni;
- a kiskorú gyermekek eredeti (legfeljebb 3 hónapos) anyakönyvi kivonatai;
- eredeti házassági anyakönyvi kivonat (elérhető a városházán, házasságkötés helye/legfeljebb 3 hónapos). Külföldön kötött házasság esetén elegendő az eredeti házassági anyakönyvi kivonatot vagy egy régebbi kivonatot bemutatni, és
- ha kiskorú gyermekek is érintettek: szülőségi megállapodás (ouderschapsplan). A szülői megállapodás magában foglalja a szülők közötti megállapodásokat a gyermekekkel kapcsolatban, mint például a gyermekek napi felügyelete, iskola, sport, orvosi ellátás, különleges napok ünnepnapok, pénzügyek, gyakorlati megállapodások (gyermekek átadás-átvétele).
12. Kaphatsz jogsegély-támogatást (rechtsbijstand) az eljárás költségeinek fedezésére?
Ha a peres fél nem tudja (teljesen) megfizetni az ügyvéd vagy közvetítő költségeit, bizonyos feltételek mellett jogosult lehet támogatott költségmentességre. A Jogsegélytanács (Raad voor Rechtsbijstand) csak a Tanácsnál nyilvántartásba vett közvetítők esetében ad költségmentességi támogatást. A feltételekről lásd https://www.rvr.org/.
Határokon átnyúló jogviták esetén is alkalmazandó a támogatott költségmentesség iránti kérelem, ha a kérelmező Hollandián kívül, de az EU-n belül él. Ezt a határokon átnyúló költségmentességről szóló európai irányelv szabályozza (Pb EG 2003., L 26., 2003.01.31.). Az említett irányelvhez csatolt, valamennyi tagállamban azonos mintanyomtatvány alapján a támogatott költségmentesség iránti kérelem a hágai Raad voor Rechtsbijstand-hoz nyújtható be. Szükség esetén segítséget nyújthatnak az ügyvéd kiválasztásában. További információkért lásd: https://www.rvr.org/.
Bizonyos esetekben akkor is igénybe vehető költségmentesség Hollandiában, ha a peres fél az EU-n kívül él. Ezeknek olyan eseteknek kell lenniük, amelyekre egyezmények érvényesek.
13. Lehet-e fellebbezni a házasság felbontása/különköltözés/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen?
Igen, a házasság felbontásának kimondásától számított 3 hónapon belül lehet fellebbezni a fellebbviteli bíróság irodájában (griffie van het gerechtshof). A Fellebbviteli Bíróság (gerechtshof) végzése ellen általában semmisségi panasz nyújtható be Hollandia Legfelsőbb Bíróságához (Hoge Raad der Nederlanden). A peres felet ezekben az eljárásokban ügyvédnek kell képviselnie.
14. Mit kell tenni, ha azt szeretnéd, hogy a házasság felbontása/különköltözés/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozatot egy másik tagállam bírósága Hollandiában elismertesse?
A házassági ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a szülői felelősségről és a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló, 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet (átdolgozás) (a továbbiakban: Brüsszel II rendelet) 2022. augusztus 1. óta van hatályban az uniós tagállamok között. Ez a rendelet hatályon kívül helyezi a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendeletet (a továbbiakban: Brüsszel II. rendelet). A Brüsszel II. rendelet csak a 2022. augusztus 1. előtt indított eljárásokban, valamint a 2022. augusztus 1. előtt lejárt vagy végrehajthatóvá vált közokiratokra és megállapodásokra alkalmazandó. A Brüsszel II. rendelet alkalmazandó a házasság felbontására, a különköltözésre és a házasság érvénytelenítésére. E rendelet értelmében a házasság más tagállamokban (Dánia kivételével) kimondott felbontását Hollandiában tárgyalás nélkül elismerik (a rendelet 30. cikkének (1) bekezdése). Az anyakönyvi okmányok módosításához sincs szükség külön eljárásra, például amikor a házasság felbontásáról szóló értesítést fel kell tüntetni a házassági anyakönyvi kivonatban.
Bármely érdekelt fél azonban bírósági eljárást indíthat annak megállapítása érdekében, hogy elismerik-e egy másik ország bontóítéletét. A Brüsszel II. rendelet ebben az esetben számos elutasítási okot határoz meg: a házasság felbontása elismerése megtagadásának okait. Például a házasság felbontásának elismerése nem lehet ellentétes a közrenddel. Azt is ellenőrzik, hogy az alperest (azt a felet, aki nem kérte a házasság felbontását) megfelelően tájékoztatták-e az eljárásról. A döntés helyességét azonban nem szabad tesztelni. A rendelet értelmében annak a tagállamnak a bírósága, ahol a határozatot hozták, bármely érdekelt fél kérelmére igazolást állít ki a határozatról (formanyomtatvány alapján). Ez az igazolás többek között tartalmazza, hogy melyik országból származik a határozat, a felek adatait, azt, hogy a határozatot távollétében hozták-e, milyen határozatra vonatkozik: házasság felbontása vagy különköltözés, a határozat dátuma, melyik hatóság hozta meg a határozatot.
15 Melyik bírósághoz kell fellebbezni egy másik tagállam bírósága által házasság felbontása/különköltözés/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat elismerése ellen? Milyen eljárás követendő ebben az esetben?
Ha valamelyik érdekelt fél bizonyítani kívánja, hogy a házasság külföldi felbontását Hollandiában nem ismerik el, kérelmezheti az elismerés megtagadását a szokásos tartózkodási helye szerinti kerületi bíróság fellebbviteli bíróságánál.
16 Mi az alkalmazandó jog a házasság felbontására irányuló eljárás során olyan házastársak között, akik nem Hollandiában élnek vagy más állampolgársággal rendelkeznek?
2012. január 1-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyv 10. könyve (Boek 10 van het Burgerlijk Wetboek). A polgári törvénykönyv 10. könyve tartalmazza a nemzetközi magánjognak az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályait.
A főszabály szerint a bíróság mindig a házasság felbontására vonatkozó holland jogot alkalmazza, függetlenül a házastársak állampolgárságától és szokásos tartózkodási helyétől. Ha például egy Hollandiában élő, magyar állampolgárságú házaspár Hollandiában kéri a házasság felbontását, automatikusan a holland válási jogot kell alkalmazni. Ettől csak akkor tér el, ha a házastársak megválasztják a házasság felbontására alkalmazandó jogot. A házastársak dönthetnek úgy, hogy a házasság felbontására irányuló eljárás során a holland jog helyett a közös állampolgárságuk szerinti jogot alkalmazzák. A magyar házaspár tehát dönthet úgy, hogy a házasság felbontására vonatkozó magyar jogot alkalmazza.
Forrás: e-justice.europa.eu (CC BY 3.0)