Nemcsak az egészségügyben, hanem más ágazatokban is egyre nagyobb nyomás nehezedik a munkavállalókra, hogy beoltassák magukat. Ez időnként már az állásinterjún elkezdődik tájékoztatta forrásunkat a jogvédelmi biztosításokra szakosodott DAS. Az FNV szakszervezet is arról számolt be, hogy az elmúlt három hónapban 75 aggódó telefonhívást kaptak ebben a témában. Az ARAG is megerősíti, hogy kapott pár bejelentést ezzel kapcsolatban.
Ez egy olyan kérdés, ami a munkaszerződések minden fajtájánál előfordul, közölte ügyvéd Pascal Besselink, a DAS ügyvédje. „Határozatlan idejű szerződések, határozott idejű szerződések, önálló vállalkozók és állásra jelentkezők esetében is. Sok beszélgetésben felmerül ez a kérdés. A munkáltatóknak tisztában kell lenniük azzal a ténnyel, hogy nem tehetnek különbséget ennek alapján.”
Besselink rámutat arra, hogy a jelentkezőknek ugyanolyan alapvető jogaik vannak, mint a határozatlan vagy határozott foglalkoztatásban álló személyeknek. ‘Ez már a jelentkezési fázisra is vonatkozik.’ Az ügyvéd elismeri, hogy nehéz bizonyítani, hogy az beoltatlanság az elutasítás valódi oka. Egy alkalmazott azzal érvelhet, hogy száz százalékban otthonról kíván dolgozni.
A cégek mintegy 70 százaléka szeretné tudni a választ
A vállalatok nagyon is szeretnék, hogy felthessék ezt a kérdést, derül ki az AWVN munkáltatói szövetség felméréséből, melyben több mint hatszáz vállalat vett részt. Tízből hét cég szeretné ha lekérdezhetné az oltási státuszt.
Mire használnák a munkáltatók a megkapott információt?
93% szeretne intézkedéseket foganatosítani, ha kiderül, hogy nincs oltása a dolgozónak. Ezek között a következő válaszok fordultak elő gyakran: negatív teszteredmény bemutatását kérnék (76%), extra biztonsági intézkedéseket vezetnének be (60%), betartatnák a 1,5 méteres távolságot (57%) illetve megpróbálnák meggyőzni a beoltatlanokat (50%).
Ugyanakkor a munkavállalóknak a felmérés szerint nem kellene azzal számolni, hogy a munkáltató retorziókat alkalmazna velük szemben. A munkáltatók a beoltatlanokkal szemben az alábbi válaszintézkedéseket csak nagyon ritkán foganatosítanák, ha rajtuk múlna: munkavállaló inaktív státuszba helyezése (12%), alternatív feladatkör felkínálása (11%) illetve munkaviszony felbontása (8%).
Kép forrása: wikimedia.org/Donald Trung Quoc Don