Frissítve: 2023. december 12.
Ha elég közelről nézitek meg Hollandia térképét, valami furcsát láthattok a hollandiai Noord-Brabant déli részén. Baarle-Nassau és Baarle-Hertog városokban Belgium és Hollandia határvonala(i) igazi labirintust alkotnak. Miről is van szó?
Inkább videó formájában néznéd meg ezt a különleges helyet? Akkor katt IDE – utána pedig olvassátok el a részleteket cikkünkben.
30 enklávé egyetlen településen belül
A helyet jobban megvizsgálva azt láthatjátok, hogy körülbelül Breda, Tilburg és Turnhout között helyezkedik el; a holland Baarle-Nassauból és a belga Baarle-Hertogból áll. Ez egy (?) olyan önkormányzat, amelyben 30 enklávé van. Az enklávé azt jelenti, hogy az egyik ország fennhatósága alá tartozó területet egy másik állam földje teljesen körülvesz.
Enklávék máshol is vannak a világon (Európában)
Nagyobb és ismertebb enklávé napjainkban az egykori Kelet-Poroszországból megmaradt Kalinyingrádi terület, melyet melynek nincsen szárazföldi határa az orosz anyaországgal és minden oldalról egy uniós ország veszi körbe. Erről mostanában igazán sokat cikkezik a sajtó világszerte.
Vagy hogy egy másik példát említsünk: Nyugat-Berlin (az amerikai, angol és francia zóna) is egy nyugat-német enklávét alkotott az úgynevezett Német Demokratikus Köztársaságon (NDK) belül 1945 és 1990 között.
Visszatérve ehhez a különös belga-holland településhez, a Baarle területén levő enklávék közül jelenleg 22 Belgiumhoz, 8 Hollandiához tartozik.
Házakat szelnek ketté a határok
Van azonban az enklávésodásnak egy olyan szintje is, amikor mindez iszonyatosan bonyolultabbá válik. A belga Baarle 22 enklávéja mellett a flamand Zondereigen is ehhez a területhez tartozik. Hollandiának nyolc enklávéja van, amelyek közül hét Belgium két legnagyobb enklávéjában található. Úgynevezett szub-enklávékat képeznek. Ulicoten és Castelré templomfalvai szintén a holland Baarle részei, de Castelré megint egy belgiumi félsziget. A határok keresztezik egymást, az utcákon és a házakon keresztül-kasul. Ezért időközben (végre?) jelezték a házszámtáblákon, hogy épp melyik államhoz tartozik egy adott ház.
Hogyan alakult ki az enklávék bonyolult labirintusa?
Az enklávé felosztását 1198-ban hozta létre Godfrey II van Schoten, aki akkoriban Breda ura volt. Területe a Brabanti Hercegség és a Holland Grófság között helyezkedett el. 1190-ben csatlakozott a Brabanti Hercegséghez, így Breda hűbérura lett. Ezen kívül I. Henrik herceg extra földdarabokat adott neki, hogy így megtarthassa hatalmát. A herceg azonban megtartotta a termékeny földdarabokat, amelyek a kettő helyezkedtek el. Így alakult ki végül a Baarle-Hertog és a Baarle-Nassau közötti megosztottság. Ez az utolsó névváltozás a Nassau család utódlása miatt következett be: ők követték a későbbiek folyamán Godfrey családját a bredai hűbér birtokosaként.
Forrás: wikimedia.org/Www.Mar.io CC BY-SA 4.0
A münsteri béke
Az 1648-as münsteri békeszerződésben országhatárt húztak Brabanton keresztül. Ennek eredményeként Baarle hirtelen két szuverén államba került. Végül ez ahhoz vezetett, hogy Baarlen belül különböző törvények voltak érvényben. A települések közötti megbeszélések és rivalizálások azonban nem álltak meg itt.
Végtelen viták
A következő évszázadokban az enklávék gyakran okoztak nézeteltéréseket és vitákat. Felmerült, hogy összevonjanak, megszüntessenek vagy elcseréljenek földterületeket, de egyik tervből sem lett valóság. Még akkor sem, amikor az önkormányzatok újraegyesültek egy államon belül: erre 1815-ben (sem) került sor, amikor I. Vilmos az északi és déli Németalföld, vagyis Hollandia és Belgium uralkodója lett. Itt megjegyezzük, hogy a közös államiság rövid életű volt: 1830-ban a belgák egy brüsszeli „szalonforradalmat” követően kiváltak a közös államból.
Baarle helyzete a két világháború idején
Az első világháború alatt nehéz helyzet alakult ki. A németek, bár Belgium nagy részét elfoglalták, nem tudtak belépni a belga Baarle-Hertog területeire anélkül, hogy megsértették volna Hollandia semlegességének megsértése nélkül. Ennek eredményeként a belga enklávék üresen maradtak. Kézenfekvő bázist alkottak a szövetséges kémek és az ellenállási mozgalmak számára, akik a megszállást elkerülő belga enklávéban tartózkodhattak. A második világháborúban a nácik belgiumi és hollandiai területeket mindkét országot elfoglaltak, így nem kellett a különleges enklávé-helyzettel sokat vacakolniuk.
1974: Elismerték a bonyolult nemzeti határlabirintus vonalait
Az események, veszekedések és halasztások ellenére az 50-es évek végén még mindig nem volt határmegállapodás. Hollandia és Belgium úgy döntött, hogy elássák a csatabárdot, és a helyzetet egy bíró elé terjesztik. A kezdeményezés Sooi van den Eynde nevéhez fűződik: ő egy lókereskedőtől volt, aki 1953-ban vásárolt egy darab földet Baarle területén. Meg volt győződve arról, hogy földje egy belga enklávéban van, ami a bérleti díjat is befolyásolta. Van den Eyndenek igaza volt, és mintegy 40 hektár földet ítéltek meg Belgium javára. Ennek a bírósági ügynek a legfontosabb következménye az önkormányzati határok nemzeti határokként való nemzetközi elismerése volt. 131 évig tartott, de 1974-ben hivatalosan is elismerték a Baarle területén mai napig fennálló országhatárokat.
Szeretnéd tudni, hogy a gyakorlatban hogyan működik ez?
Sok beszéd helyett inkább egy friss videót ajánlunk, amit a Deutsche Welle tett közzé magyar nyelven.
Forrás: isgeschiedenis.nl
Kép forrása: wikimedia.org/Tos
