Több nehéz tárgyalási forduló után tegnap este Alexander De Croo miniszterelnök és a PS néhány vezetője tegnap éjfél körül megegyezett a belga nyugdíjreform részleteiben.

Három konkrét kérdés volt még terítéken: a minimálnyugdíjra való jogosultság, az ún. nyugdíjbónusz bevezetése, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőtlenség csökkentése. A részmunkaidős nyugdíj és a korengedményes nyugdíjazások az elmúlt napokban lekerültek a tárgyalóasztaltól, csakúgy, mint a Honvédelmi Minisztérium nyugdíjai és a belga vasutasok (NMBS) utazó személyzete.

Elsősorban a minimálnyugdíjhoz való hozzájutás feltételei okozták a kormány hét pártja közötti súrlódásokat. Ez konkrétan a ledolgozott évek számáráról szólt, de az úgynevezett egyenértékű időszakokról is. Ezek olyan időszakok, amikor gyakorlatilag nem végzett valaki munkát, például betegség miatt, de mégis beszámíthatták ezeket jogosultsági időként. A PS volt az a párt, amely a legszélesebb körű hozzáférést akarta megtartani, míg más pártok erősíteni akarták a munka (és a vele összefüggő járulékfizetés) és a nyugdíj közötti kapcsolatot.

Mi is van pontosan a reformban? A rövid választ az alábbi tweet-ben találjátok (hollandul/franciául). A részleteket pedig (magyarul) cikkünk folytatásában)

1. A tényleges munkavégzés mint a minimálnyugdíj feltétele

A megállapodás szerint 20 évig aki legalább négyötödrészes munkaidőben ténylegesen dolgozott, az jogosult a minimálnyugdíjra. Másként fogalmazva 250 munkanapról van szó évente. 20 évet napokra átszámítva 5,000 munkanapról szó.

“Kormányunk jelentősen megemelte a minimális nyugdíjat, legalább nettó 1,500 euróra” – mondja De Croo.  – Viszont az is normális, ha ezzel szembeállítasz valamit. Arra kérjük az embereket, hogy legyen 20 éves tényleges munkaviszonyuk. Ez új a nyugdíjrendszerünkben.”

A PS-nek sikerült hosszú átmeneti időszakot kialkudnia, hogy figyelembe vegyék a már megszerzett jogokat. A minimálnyugdíjra való jogosultsághoz ledolgozott 5 000 nap korlátja 2024. január 1-jétől (a reform hatálybalépésének időpontjában) mindenkire vonatkozik majd, aki 53 éves vagy annál fiatalabb. Azok számára, akik 54 és 60 év közöttiek, a ledolgozott napok tényleges számára vonatkozó követelmények alacsonyabbak lesznek a fenti értéknél.

A minimálnyugdíjhoz szükséges tényleges munkában töltött idő

ÉletkorMinimálnyugdíjhoz szükséges jogosultsági évek
63 éves és idősebb0
620
610
605 év
596 év
587 év
579 év
5611 év
5514 év
5417 év
53 éves és fiatalabb20 év

Bárkinek, aki több mint 5 éven át munkaképtelen volt, 20 évnél rövidebb időt kell dolgoznia ezért a minimális nyugdíjért. A PS szerint ez egy módja annak, hogy megvédjük azokat a nőket, akiknél a tartós betegség gyakoribb. A szülési szabadság, a szoptatási szabadság és a palliatív gondozási szabadság szintén tényleges munkavégzésnek minősül.

2. Nyugdíjbónusz

Az úgynevezett nyugdíjbónusz, amelyet az előző belga kormány eltörölt, visszatér. “Gondoskodunk arról, hogy ez kifizetődő legyen, ha úgy dönt valaki, hogy folytatja a munkát” – mondja De Croo. ” Így magasabb nyugdíjat lehet felhalmozni. Ez a növekedés érezhető lesz. Mert aki továbbra is dolgozik, az a nyugdíjrendszerhez is hozzájárul. Emiatt normális, hogy jobban megjutalmazzuk őket.”

A nyugdíjbónusz napi 2-3 euró lesz azok számára, akik nem mennek korengedményes nyugdíjba. Így évente 300 és 500 euró közötti nettó extra nyugdíjat lehet kapni, legfeljebb 3 évig. “Ez egyfajta extra 13. hónapot jelent, ha 3 évet dolgozik többet valaki” – mondja De Croo, aki azt feltételezi, hogy ez “hosszabb ideig munkában fogja dolgozni az embereket”. A Terviroda (Planbureau) szerint azonban további számítások szükségesek a pontos összegeket és annak költségeit illetően.

De Croo “mézesmadzagról és az ostorról” beszél: “Azok, akik úgy döntenek, hogy hosszabb ideig dolgoznak, több nyugdíjat kapnak. Ez a mézesmadzag. Az ostor pedig az, hogy hatékony feltételeket szabunk a minimálnyugdíjhoz.”

3. Magasabb lesz a nyugdíj részmunkaidős foglalkoztatás esetén

Végül lesz némi pótlék azok számára is, akik részmunkaidőben dolgoztak a (távoli) múltban (értsd: 2001 előtt), például a gyermekek gondozása miatt.

“Ha megnézzük a számokat, ez elsősorban a nők javát szolgálja” – mondja De Croo. “Azok javára, akik 2001 előtt úgy döntöttek, hogy kevesebbet dolgoznak, például azért, hogy vigyázzanak a gyerekekre, korrekcióra kerül sor. Miért 2001 előtt? Ezt követően olyan rendszereket vezettek be, mint az időjóváírás és hasonlók, és több tevékenységet ismertek el munkával töltött időként. Korábban különösen a nők voltak hátrányos helyzetben, ha kevesebbet dolgoztak.”

Forrás: vrt.be