Kelt: 2024. november 6.
A kormány gyakorlatilag teljes átszervezést akar végrehajtani a bevándorlási hivatalnál (IND) és a menekültek ellátásáért felelős COA-nál. Ezt a következtetést vonta le a Vrij Nederland a menekültügyi és bevándorlási szervek költségvetésének alapján. Az elemzőik szerint ezek a végrehajtó szervezetek 2028-ig költségvetésük mintegy 85 százalékát veszítik el. És ez azt is jelenti, hogy tízből nyolc alkalmazott az utcára kerül majd. Mats Akkerman politikai újságíró szerint azonban még sok a bizonytalansági tényező.
A kormány abból indul ki, hogy az elkövetkező években az új politika a menekültügy és a migráció jelentős csökkenéséhez vezet. „Májusban a koalíciós szerződés pénzügyi melléklete már kimondta, hogy ez a megszorítás 2027-ben immár 500 millió eurót, 2028-tól pedig strukturálisan évi 1 milliárd eurót kell megtakarításhoz vezet majd” – mondja Akkerman. „A COA költségvetése pedig jelenleg évi 4 milliárd euró. Ezekben az előrejelzésekben ez körülbelül hatszázezerre fog csökkenni. Ez jelentős csökkentés.
Csökken az új menekültek száma?
Akkerman szerint ennek alapján azt lehet feltételezni, hogy sok munkahely elveszik. „De természetesen ez csak akkor történhet meg, ha a kabinet által kidolgozott összes terv valóban hatásosnak bizonyul.” Ezek a tervek magukban foglalják az állandó tartózkodási engedélyek kiadásának leállítását, és annak megvizsgálását, hogy Szíria egyes részeit újra biztonságosnak lehet-e nyilvánítani, hogy az emberek visszatérhessenek. Ennek eredményeként a menedékkérők beáramlása várhatóan drasztikusan csökkenni fog. De Dick Schoof miniszterelnök még nem tudja biztosan megmondani, hogy pontosan mi lesz a hatásuk.
„Ez érdekes” – mondja Akkerman. „Mert jelenleg a Menekültügyi és Migrációs Minisztérium évi 80 ezer menedékkérő beáramlását feltételezi. Az előrejelzés 2027-től várhatóan meredeken, évi 25 000 főre csökken a többéves előrejelzések alapján. Ezeket időnként ki szokták igazítani, és az új terveket még be kell építeni ezekbe.”
Kérdéses a hatás
Mindezek miatt még nem lehet biztosan megmondani, hogy pontosan mi lesz a hatásuk és elérik-e a célokat. Akkerman úgy véli, hogy mindezek a változások valójában több munkát eredményeznek a COA-nál. „Sokan kíváncsiak arra, hogy ezek a tervek valóban elérik-e a kívánt hatást. A szervezet már így is túlterhelt, jelenleg elmaradás van a menedékkérelmek feldolgozásánál. Tehát ezek mind feltételezések, és nagyon bizonytalanok.”
Forrás: bnr.nl
Európai menekültügyi szabályok: Hollandia és Magyarország is felmentést kér
Kelt: 2024. szeptember 19.
Az EU 2023 decemberében megállapodást kötött az Európai Menekültügyi és Migrációs Paktumról, amely az előző jogalkotási időszak egyik legnagyobb horderejű jogszabálya. A kötelező szolidaritást tették alapszabállyá, vagyis minden tagállamnak ki kell vennie a részét a menekültek befogadásából. Ezt olvashatjuk az Európai Néppártnak abban a blogbejegyzésében, amit a jogszabály megalkotásakor tettek közzé. Mint ismeretes annak idején nem egyhangú, hanem többségi szavazással döntöttek erről az EU tagállamai. Hollandia akkori kormányzata megszavazta a döntést akkoriban, Magyarországon az Orbán-kormány pedig már akkor sem értett egyet vele, de gyakorlatilag magára maradt álláspontjával.
Hollandia tegnap hivatalosan kérte az EU-tól a felmentést (opt-out) a menekültügyi politika területén
Hollandia hivatalosan kérte az Európai Bizottságot, hogy mentesítse az EU menekültügyi szabályai alól. Marjolein Faber miniszter tájékoztatta a Bizottságot, hogy Hollandia „felmentést” (opt-out) akar a menekültügy területén, írta X-en.
Ik heb zojuist de @EU_commission geïnformeerd dat ik voor Nederland een migratie opt-out binnen Europa wil. Wij moeten weer gaan over ons eigen asielbeleid! pic.twitter.com/lHrIkC3FVX
— Marjolein Faber (@MinisterAenM) September 18, 2024
„Vissza kell térnünk a saját menekültügyi politikánkhoz!” Faber egy fotóval posztolt, amelyen egy levelet ír alá. A Bizottságnak küldött levelében Faber azt írta, hogy az új holland kormány „célja, hogy drasztikusan csökkentse a Hollandiába irányuló migráció mértékét”, és „teljesítsük alkotmányos kötelességeinket – az állami lakhatás, az egészségügy és az oktatás biztosítását”. Szerinte e cél eléréséhez szükség van a felmentésre.
„Mindaddig, amíg Hollandiának nincs ilyen kívülmaradási lehetősége, úgy véljük, hogy az Európai Migrációs és Menekültügyi Paktum gyors végrehajtása elengedhetetlen a migráció feletti európai ellenőrzés növeléséhez és a migránsok Hollandiába történő beáramlásának korlátozásához” – írta.
Az Európai Bizottság elutasítóan reagált
Az Európai Bizottság nem lelkesedett az ötletért. „Jogszabályokat fogadtunk el [közösen]; nem lehet [csak úgy] felmondani az EU-ban elfogadott jogszabályokat; ez egy általános elv” – mondta Eric Mamer, az EU szóvivője a múlt héten. Júliusban is arra figyelmeztette a Bizottság Hollandiát, hogy nem „jelentheti be” egyoldalúan a menekültügyi válságot – ami egy másik része a kormány azon terveinek, hogy csökkentse azoknak az embereknek a számát, akik menedéket kérhetnek az országban.
Vannak, akik már korábban felmentést kaptak
Írország és Dánia a Maastrichti Szerződés 1992-es aláírása óta rendelkezik ilyen opt-out mentességgel, ezért ők eltérhetnek a menekültügyi politikára vonatkozó uniós szabályoktól, derül ki a holland nu.nl cikkéből.
Hollandia kívülmaradási jogának megadásához az alapszerződések módosításra lesz szükség forrásunk véleménye szerint. Erre csak akkor kerülhet sor, ha mind a 27 uniós tagállam egyetért. Ezt nem lesz könnyű elérni. Az NLtimes értékelése szerint Hollandia kiszállása azt jelentené, hogy a többi tagállamnak kellene befogadnia azokat is, akik a kvóták alapján Hollandiába kerültek volna.
Magyarország is kiszállna
Hollandia nyomdokaiba lépve Magyarország is Brüsszelhez fog folyamodni, hogy mentesüljön az európai menekültügyi politika alól. Ezt írja kedd este Bóka János Európa-ügyi miniszter X.
Szerkesztőségünk részéről megjegyezzük, hogy a Geert Wilders és Orbán Viktor közötti erős kapocs láttán nem meglepő, hogy Magyarország volt a második EU-tagállam, amelyik ilyen irányú igénnyel lépett fel. Jelenleg erősen kérdéses, hogy van-e esélyük szándékaik EU-szinten történő megvalósítására, tekintettel arra, hogy az ő európai pártcsaládjuk más országban nem tekinthető meghatározó politikai tényezőnek.
Drastic action is needed to stem illegal migration, the Hungarian government will join the Netherlands in asking for an opt-out from EU asylum and migration rules, if a Treaty amendment allows it. 1/2
— Bóka János (@JanosBoka_HU) September 18, 2024
Forrás: eppgroup.eu, nltimes.nl, nu.nl
Menekültügy Hollandiában: Radikális fordulatot hajt végre a kormány
Kelt: 2024. szeptember 13.
A kormány gyorsan hatályon kívül fogja helyezni az idegenrendészeti törvény (Vreemdelingenwet) egy részét. Ezzel azonnali intézkedések lehetősége nyílik meg a kormány előtt. Céljuk a menedékkérők beáramlásának korlátozása. Fontos változás, hogy ezeket a lépéseket parlamenti jóváhagyás nélkül vezetheti be majd a kormány. Ez áll a kormányprogramban, amelyet Schoof miniszterelnök ma mutat be, amint arról belső körökre hivatkozva hírt adott a holland közszolgálati média.
A felnőtt gyermekek családegyesítésének azonnali korlátozását, valamint a menedékjog iránti kérelmek többszörös benyújtásának korlátozását mérlegelik, amelyeket halmozásnak („stapelen”) szokás nevezni.
Menekültügyi válság
Faber menekültügyi és migrációs miniszter rövid időn belül be akarja jelenteni a menekültügyi válsághelyzetet, és úgy véli, hogy annak időtartama egy-két év lesz, közölte tegnap este egy menekültügyi vita során. „Az emberek menekültügyi válságot élnek át, a rendszerek fennakadnak az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén” – mondta a PVV minisztere. Úgy véli, hogy a kormány már nem tudja teljesíteni alkotmányos kötelességét.
„Opt-out”
A kormány a jövő héten hivatalos kérelmet küld Brüsszelnek, hogy biztosítson kivételt Hollandia számára a menekültügy területén. Ezt „opt-out”-nak nevezik, és azt jelenti, hogy Hollandiának nem kell betartania az európai menekültügyi szabályok egy részét.
A Schoof-kabinet kormányprogramjában a PVV, VVD, NSC és BBB májusban kötött koalíciós szerződése konkrét megfogalmazásban kerül kidolgozásra. A négy koalíciós párt sokkal szigorúbb menekültpolitikát akar, és úgynevezett keretmegállapodásukban a valaha volt legszigorúbb menekültügyi politikáról beszéltek.
„Rendkívüli körülmények”
A kormány egyik legfontosabb intézkedése a Vreemdelingenwet 2000 nevű idegenrendészeti törvény rendkívüli helyzetekre vonatkozó rendelkezésének aktiválása, ahogy ezt hivatalosan nevezik. „Rendkívül helyzetek” esetén a kormány ezt úgynevezett általános közigazgatási rendelettel (AMvB) dönthet, ami azt jelenti, hogy nincs szükség azonnali parlamenti jóváhagyásra.
A kormány úgy véli, hogy most rendkívüli körülmények állnak fenn, mert a kormány szerint válság van a befogadóállomásokon. A Ter Apel menekültközpont még mindig túl sok menedékkérőt fogad a 2000 befogadó helyre, és más menekültügyi központok is helyhiánnyal küzdenek.
Koronaválság
A koronaválság idején az általános közigazgatási rendeletet arra is felhasználták, hogy azonnal meghozzanak mindenféle drasztikus intézkedést a vírus megfékezésére. A képviselőház csak utólag adta meg jóváhagyását, és ezt most is így kell tenni a kormánypártok szerint.
Az ellenzéki pártok közül sokan, mint például a GroenLinks-PvdA, az SP és a Denk elégedetlenek azzal, hogy a kormány félre akarja állítani a parlamentet. Faber miniszter azonban hangsúlyozta a menedékkérők beáramlásáról szóló vitában, hogy törvény rendelkezik arról, hogy a kabinet ezt megteheti, ha „vészhelyzet” van. „Betartom a törvényeket és rendeleteket” – mondta a miniszter. „A vonalakon belül maradok, és jogom van élni ezzel az eszközzel.”
Mit szól majd ehhez az Emberi Jogok Európai Bírósága?
Kérdéses, hogy a Bíróság jóváhagyja-e a kormány ezen döntését, de Hágában úgy logikáznak elképzelés, hogy addig is legalább lépéseket lehet tenni a menedékkérők beáramlásának korlátozására.
Hollandiának az elkövetkező években tárgyalnia kell az európai menekültügyi politikából való kívülmaradásról. Bizonytalan, hogy ez megvalósulhat-e illetve mikor, de a kormány mindenképpen neki akar futni a témának.
Faber miniszter tovább is akar lépni egy menekültügyi válságról szóló törvénnyel (Asielcrisiswet), amelyben további intézkedéseket állapítanak meg a menekültek beáramlásának korlátozására, amint arról a koalíciós szerződésben korábban megállapodtak.
Forrás: nos.nl
Hollandiai bevándorlók: 2023-ban 17 százalékkal kevesebben érkeztek
Kelt: 2024. június 15.
2023-ban több mint 330 ezer migráns érkezett Hollandiába. Ez 17 százalékos csökkenés az azt megelőző évhez képest. Akár csak korábban, a legtöbb ember Hollandiába dolgozni, tanulni vagy párkapcsolati okokból jött.
Viszonylag kis részük kért menedékjogot – ismertette a helyzetet a leköszönő ügyvezető holland kormány a Migrációs Helyzetjelentésben (Staat van Migratie), amelyet pénteken küldtek el a holland parlament két házának.
A menekültkérelmet benyújtók száma nem csökkent
Európában és Hollandiában sem csökkent a menedékkérők száma. 2023-ban több mint 38 ezer menedékkérő nyújtotta be első kérelmét. Ez 8 százalékos növekedést jelent.
Az menedékkérők után utazó családtagjaik száma 7 százalékkal, 10 130 főre csökkent. Ezzel a menedékkérők teljes beáramlása 2023-ban 50 720-ra emelkedett, ami 3 százalékos növekedést jelent.
Az Európai Unióban tavaly több mint 1 millió ember nyújtott be először menedékjog iránti kérelmet. Főként szírek (17%), afgánok (10%) és törökök (9%). Az összes menedékkérelem közel egyharmadát Németországban nyújtják be, ezt követi Spanyolország (15 százalék) és Franciaország (14 százalék). Hollandiában a menedékkérők alig 4 százaléka nyújtja be első kérelmét.
Ukrajnai menekültek
A Hollandiában menedéket kapó ukrajnai menekültek száma közel 91 ezerről 110 ezerre emelkedett. Ők menedékjogi kérelem nélkül is jogosultak védelemre a háborús helyzet miatt és kapnak orvosi ellátást és oktatást kiskorú gyermekeik számára. Az Európai Unió különleges intézkedéseket hozott erre vonatkozóan, amelyek valamennyi tagállamra vonatkoznak. Az európai menekültügyi és migrációs miniszterek csütörtökön Luxemburgban megállapodtak a vonatkozó szabályozás 2026. március 4-ig történő meghosszabbításáról.
Forrás: ad.nl
Bevándorlás: A lakosság 16 százaléka nem Hollandiában született
Kelt: 2023. december 6.
Az Európán kívüli származású emberek viszonylag gyakran élnek a nyugati, főleg tengerparti tartományokban, vagyis a Randstadban; a bevándorlók gyakran élnek a városban, míg az itt született második generáció nagyobb valószínűséggel születik a városok határain kívül, de azon kívül. Európai származású emberek a legnagyobb arányban Hollandia déli határ menti régióiban élnek.
Az Európán kívül született bevándorlók viszonylag nagy arányban élnek Randstad agglomerációs övezetében. Arányuk Amstelveenben a legmagasabb, az összes lakos több mint egynegyedét teszi ki. Amszterdamban és Hágában ez az érték valamivel egynegyed alatt van. 19 százalékkal Eindhovenben a legmagasabb a Randstad agglomeráción kívül élő bevándorlók aránya. Az átlagos holland település lakosságának mintegy 10 százaléka nem európai származású bevándorló.
Cikkünkben részletes áttekintést nyújtunk – a forráscikkben pedig településre lebontva böngészhetitek az adatokat.
Nem európai származású, külföldön született lakosok
Az európai bevándorlók nagyobb valószínűséggel telepednek le Randstad agglomerációján kívül, különösen a határ menti régiókban. 36 százalékkal ez az arány Vaalsban a legnagyobb. Zeeland és Nyugat-Brabant területén szintén viszonylag magas százalékos arányuk. Itt főleg Németországban és Belgiumban született emberek élnek. A nagyobb települések közül Maastrichtban a legnagyobb az európai bevándorlók csoportja (14 százalék). Hágában és Amszterdamban is (13 százalék) jóval meghaladja a 6 százalékos országos átlagot.
Európai származású, külföldön született lakosok
A nem európai származású második generáció nagyobb valószínűséggel él a nagyvárosokon kívül
A nem európai származású, de Hollandiában született lakosok az azonos származású bevándorlókhoz hasonlóan főként a Randstadban telepednek le, de gyakrabban a nagyvárosokon kívüli településeken. Főleg Almere, Lelystad és Zaanstad, Schiedam és Zoetermeer településekről van szó. A második generációs lakosok aránya 20 százalékkal Rotterdamban a legmagasabb. A Randstad agglomerációs övezeten kívül Arnhemben (12%) a legmagasabb az ebbe az etnikai csoportba tartozó emberek aránya. Egy település lakosságának átlagosan 8 százaléka tartozik ebbe a nem európai származású csoportba.
Nem európai származású, Hollandiában született lakosok
Az európai származásúak második generációja, akárcsak az első generációs európai bevándorlók, a déli határ menti településeken koncentrálódnak. Ez a második generáció főleg a déli határ menti településeken él, mint Baarle-Nassau (12%), Vaals és Kerkrade (11%). Főként olyan személyekről van szó, akiknek szülei Belgiumban vagy Németországban születtek. A nagyobb települések, mint Venlo és Maastricht jelentős lemaradással követik őket, de ez is meghaladja a 3 százalékos országos átlagot. Ráadásul ez a második generáció az európai bevándorlókkal ellentétben nem képviselteti magát feltűnő mértékben a Randstad egyes részein.
Európai származású, Hollandiában született lakosok
Összességében (első és második generáció) a nem európai háttérrel rendelkezők aránya Rotterdamban a legmagasabb (43 százalék), ezt követi Amszterdam és Hága. Ebből a csoportból arányuk Tubbergenben (2,5 százalék), Achtkarspelenben és Dinkellandban a legkisebb. Az európai származásúak teljes csoportján belül ez az arány Vaalsban (47 százalék), Sluisban és Hulstben a legmagasabb. Ez a csoport Urkben van legkevésbé képviselve (2%), ezt követi Dantumadiel és Achtkarspelen.
A külföldön született holland lakosság 16 százaléka
A 2023. január 1-án mért 17,8 millió lakos 16 százaléka (2,8 millió) nem Hollandiában született. A bevándorlók közel kétharmada nem európai származású. Hollandia más ázsiai országokban született bevándorlók viszonylag nagy csoportjának ad otthont (580 ezer).
Hollandiában 2,1 millió lakos (12 százalék) él, akik az úgynevezett második generációhoz tartoznak. Hollandiában születtek, és legalább az egyik szülőjük külföldön született. A második generációhoz tartozók több mint 70 százaléka nem európai származású: közülük a legnagyobb csoportnál a szülő(k) születési országa Indonézia, ezt követi Marokkó és Törökország.
Nem európai eredetű népesség, 2023. január 1.
