Letartóztattak csütörtökön egy 35 éves hágai férfit, aki 22 szelet csokoládét lopott el egy sittardi szupermarketből. Most legalább két hetet börtönben kell töltenie.
A rendőrség szóvivője megerősítette a férfi letartóztatását.
Volt már priusza
Bármennyire bosszantó is a lopás az érintett boltosok számára, általában nincs vagy csak rövid börtönbüntetés az elkövetők „jutalma”. A mostani konkrét esetben a helyzet kicsit más. A hágai lakosnak már van pár dolog a számláján, és a rendőrségi rendszerekben gyakori elkövetőként van nyilvántartva. A visszaeső elkövetőkkel szemben egy idő után feltételes ISD-intézkedést (ISD-maatregel) foganatosítanak. Akit újból elkapnak, annak súlyosabb büntetés jár. Esetében ezért most két héttel meghosszabbították előzetes letartóztatását.
Ismételt elkövetők
Az intézkedés pontosan azoknak szól, akik ismételeten bűnözői magatartást tanúsítanak. Valaki, aki megkapja az ISD-t, legalább két évig benne marad a rendszerben. Ennek az időnek jelentős részét a szóban forgó személy börtönben tölti. A sittardi börtön az egyik olyan intézmény Hollandiában, ahol az ISD-intézkedések által érintetteket elhelyezik.
Az ügy most egy bíró elé kerül majd. Neki kell meghatároznia, hogy a harmincas éveiben levő tolvaj további két évig marad-e az ISD rendszerében.
Kire alkalmazható az ISD-maatregel?
Az intézkedést legalább egy, legfeljebb két évre szabhatják ki és ennek egy részét börtönben, másik részét (részleges) felügyelet alatt kell tölteni. Mind férfiak, mind nők bekerülhetnek. Az érintettek pszichikai vagy függőségi problémák sem zárják ki az alkalmazhatóságot. 2009. július 1 óta pedig azokra a külföldiekre is alkalmazhatják, akiket nem vagy csak nehezen lehet Hollandiából kiutasítani.
Az ISD-maatregelt olyan enyhébb, legalább háromszor, öt éven belül elkövetett cselekményekre alkalmazzák, ahol a maximális büntetés a feltételes szabadságvesztés.
Hogyan épül fel az ISD-büntetés időszaka?
Ez esetenként változik. Mindig van egy büntetésvégrehajtó-intézetben (börtönben) eltöltendő szakasz, hollandul intramurale fase. Ezt követheti egy köztes időszak (tussenfase), amikor napközben kimehet az elítélt, például dolgozni vagy orvosi kezelésre. Végül van az extramurale fase, vagyis intézmények kívüli szakasz, mely fél évtől másfél évig terjedhet. Ezalatt egy gondnok felügyelete alatt, pszichológiai kíséréssel integrálódhat újra a társadalomba. Ezalatt tilalom alá esik a kemény drogok használata, be kell tartani a gondnok utasításait, és újabb bűntett elkövetésekor is megszakítják ezt a szakaszt.
Forrás: commissievantoezicht.nl, 1limburg.nl