A múlt hónapban Hollandiában volt a legmagasabb a gáz ára az Európai Unió összes országa közül. Ez derül ki azokból a számokból, amelyeket Nieuwsuur kért az Energievergelijk.nl árösszehasonlító oldaltól.
Az átlag 135 euró volt, a legolcsóbb Magyarországon volt a földgáz
Az összehasonlító portál adatai szerint a Magyarországon élőknek kellett a legkevesebbet fizetniük a földgázért. Természetesen ez az ár a kedvezményekben részesülő széles fogyasztói réteg alapján lett kiszámítva. Euróra átszámítva nekik 26,4 eurót kellett egy MWh-ért fizetniük.
A holland háztartások júliusban megawattóránként (MWh) 283 eurót fizettek, vagyis több mint kétszer annyit, mint egy átlagos uniós háztartás. A gáz a szomszédos országokban, Németországban és Belgiumban is mintegy feleannyiba került. Egy hónappal korábban Svédországban a gáz még drágább volt, mint Hollandiában, de júliusban már ott is kevesebbet fizettek, mint nálunk: 237 euróba került egy MWh.
Az FNV szakszervezet béremeléseket és ármaximálást követel
Az energiaárak egy ideje gyorsan emelkednek az ukrajnai háború miatt. Az élelmiszer- és lakbérárak is meredeken emelkednek. Az FNV szakszervezet a bérek emelésére és a gázra vonatkozó árplafon bevezetésére szólít fel.
Hollandiában viszonylag nagy összeget fizetünk a villamos energiáért is: megavwattóránként 419 eurót, beleértve az illetékeket és az energiaadó csökkentését is. Csak Olaszországban és Dániában magasabbak az árak.
Egy átlagos háztartás, amelynek meg kell újítania energiaszerződését, a tavalyi évhez képest évente mintegy 3700 euróval költ többet, tájékoztat az Energievergelijk.nl.
„A magas árak a közepes jövedelműeket is sújtják”
Az alacsony jövedelműek egyszeri 1300 eurós energiatámogatást (a részletekről ITT írtunk) igényelhetnek. „Ez nem elég ahhoz, hogy az emberek átvészeljék a mostani helyzetet” – mondja Vliegenthart, a Nibud igazgatója. „Túl sok olyan csoportot látunk, amelynek strukturálisan túl kevés a jövedelme ahhoz, hogy megéljen. Dolgozó emberek is jócskán vannak köztük.”
Az FNV szakszervezet is elégtelennek tartja a rendszert. „A célcsoport túl kicsi” – mondja Elzinga. „Az energiaárak emelkedése mindenkit érintenek, beleértve a közepes jövedelműeket is. Az ideiglenes kiegészítés pedig nem sokat használ, mert az infláció állandósult.”
Elzinga úgy véli, hogy a munkáltatóknak és a kormánynak cselekednie kell, többek között a bérek „jelentős” emelésével. A minimálbér a jövő évtől gyorsabban fog emelkedni, de ez szerinte nem elég. A szakszervezet legalább 14 eurót akar óránként, ” ehhez kapcsolódik az állami támogatások és az időskori nyugdíj (AOW) növelése”.
„A vállalatok rekordnyereséget termelnek”
Ezenkívül egy ártörvény bevezetése mellett érvel, amellyel a kabinet előírhatja az élelmiszerek vagy az energia maximális árát. Nem tartja ésszerűtlennek, hogy a vállalatoknak ezután le kelljen mondaniuk a bevétel egy részéről. „Amit most látunk, az az, hogy az infláció elszegényíti a polgárokat, míg a vállalatok rekordnyereséget érnek el . Rengeteg a pénz, de a cégeknél marad a java.”
Elzinga kevés értelmét látja egy új szociális megállapodásnak, amelyben a szakszervezetek megállapodásokat kötnek a munkáltatókkal a csökkenő vásárlóerő helyreállításáról. „Bérnövelési hullámra van szükségünk. Tisztességes bérre van szükség, és úgy gondolom, hogy ezért az utcára kell vonulnunk, és tüntetnünk kell. Most már tényleg a munkaadókon és a politikusokon a sor, hogy engedményeket tegyenek.”
Forrás: nos.nl