A Békepalota (hollandul Vredespaleis) az Állandó Választottbíróság, az ENSZ Nemzetközi Bírósága, a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémia, a Békepalota Könyvtára és a Carnegie Alapítvány székhelye. 2014-ben a Békepalotát felvették az európai örökséglistára, mivel fontos szerepet tölt be Európa történelmében és kultúrájában.
Miért jött létre a Békepalota?
A 19. század második felében az európai nemzetek egyre több pénzt költöttek a hadseregeikre. Ezen fegyverkezési verseny miatt 1898. augusztus 24-én II. Miklós orosz cár meghívót küldött minden nagyobb nemzet kormányának egy nemzetközi béke- és leszerelési konferenciára. Semleges helyszínnek Hágát választotta a kezdeményező orosz fél.
Néhány hónappal később, miután az Egyesült Államok pozitívan reagált, az orosz javaslatra egyre többen reagáltak pozitívan. Ennek eredményeként 1899-ben megtartották az első hágai békekonferenciát, amit később továbbiak követtek.
A Békepalota ötlete végül Friedrich Martens orosz diplomata és Andrew Dickson White amerikai diplomata 1900-as párbeszéde alapján alakult ki – szükség volt az 1899-es első hágai békekonferencián létrehozott Állandó Választottbíróságnak egy megfelelő székhelyre. White ezután kapcsolatba lépett barátjával, Andrew Carnegie iparmágnással. Végül 1903 novemberében megalakult a Carnegie Alapítvány – a névadó adományának segítségével (ennek összege mintegy 1,5 millió dollár volt).
Nemzetközi pályázat: Alpár Ignác is részt vett “Palladio” jeligével
A holland állam és Hága városa két telket vásárolt az épület számára – ezek neve Rustenburg és Buitenrust.
1905-ben nagyszabású, nemzetközi tervpályázatot hirdettek, melyre nagyszámú, összesen 216 tervet küldtek be. A pályázók egy része külön meghívás alapján vehetett rajta részt – munkájukat az alapítvány mindenképpen megfizette.
Magyarországról “hivatalosan” Alpár Ignácot hívták meg. A Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönye ezt így summázza: “A pályázat feltételei szerint azon minden építőművész részt vehetett, de a siker érdekében az intézőség több ismert építőművészt külön is meghívott, munkájuk megfelelő honorálását igérve. A meghívott művészeket minden nemzet fiai közül válogatták, a mi honfitársaink közül Alpár Ignácot tüntették ki vele. Rajta kívül még két magyar pályamunka vett részt a művészi versenyen, még pedig Sándy és Förk építészek együttes terve, valamint Tőry Emil műegyetemi tanár munkája.”
Alpár Ignác eddigre már igencsak befutott építésznek számított és nem csak a jelenlegi Magyar Nemzeti Bank vagy a budapesti “Vajdahunyad vára” néven ismert épületcsoport miatt. Élete során 35 pályázaton indult, ebből 22-őt megnyert, életműve jelentős alkotásainak száma pedig mintegy 130-ra rúg (Forrás: pestbuda.hu). Ezzel együtt persze sokaknak nem tetszett (nincs új a nap alatt!), hogy magyar részről nem előzte meg formális szavazás ezt, hanem a “háttérben” döntöttek az illetékesek és juttatták el Alpár nevét a Carnegie Alapítványhoz (Gazdasági Mérnök, 1905. október 19.).
Alpár a pályázaton bár az utolsó körbe nem jutott be, de a középmezőnyben azért szép eredményt ért el. A beérkezett 216 terv közül szűkebb bírálatra csak 44 terv került, ezek között volt Alpár terve is, díjazást azonban nem ért el. (Hajós, 326).
Ki nyerte meg végül a pályázatot?
A győztes végül a francia Louis Cordonnier lett, a kert elrendezése pedigThomas Hayton Mawson tervei alapján történt. Az építkezés 1907-ben kezdődött és az ünnepélyes átadásra 1913. augusztus 28-án került sor, többek közt Vilma holland királynő és az adományozó Andrew Carnegie jelenlétében (a megnyitóról filmfelvétel is fennmaradt).
Milyen magyar hozzájárulás látható ma is?
Ezzel kapcsolatban segít nekünk a Hollandiai Magyar Szövetség évkönyve, mely minden évben felsorolja a hollandiai magyar (köztéri) emlékek találhatók Hollandiában. Ez a könyv a 19. pontként a következőt tartalmazza: “A Hágai Békepalotában (Carnegieplein 2, Den Haag) két csodálatos Zsolnay padlóváza díszíti az épület belsejét.”
Meg lehet látogatni a hágai Békepalotát turistáknak?
Jelenleg sajnos nem, csak a látogatóközpont üzemel most. Ezzel kapcsolatos információk itt találhatóak.
Forrás: wikipedia.org
Irodalom
Egyről-másról. Gazdasági Mérnök, 1905. október 19., 1
Alpár Ignác: A hágai békepalota tervpályázata, Építő ipar, 1907. április 21, 151
Hajós György: 130 éve született Alpár Ignác, Magyar Építőipar, 1985/6, 321-328.
A hágai békepalota. Alpár Ignác, Sándy és Förk, Tőry Emil építészek pályatervei. Magyar Mérnök és Építész-Egylet Közlönye, 1907 (XLI. kötet), 301-306
Hollandia Magyar Hírek 2023. A Hollandiai Magyar Szövetség Közleményei, 62. Online elérhető: hongaarsefederatie.nl