Két hete (2023. augusztus 25-án) érdekes könyvbemutatón vehettem részt – egy olyan hollandiai lelkész családtörténeti könyvéről van szó, akinek négy nagyszülője közül hárman magyarok voltak. Életútjából adódóan a szerző elsődleges anyanyelve mégis a holland: Hollandiában született és egészen 22 éves koráig nem is járt magyarországi nagyszülei szülőföldjén – emiatt kézenfekvő volt, hogy könyvét hollandul írta meg. Időközben jól megtanult magyarul és a magyar nyelvű (szak)irodalom olvasása sem okoz nehézséget számára.
Baráti fogadtatás
Amikor beléptem, jól esett, hogy a szerző személyesen fogadta a hallgatóságot a bejáratnál. Elég volt röviden körbe tekinteni, több ismerős arcot is láthattam – jól esett a velük való találkozás. Például a szerző egyik nagynénje is jelen volt – vele feleségem egyik barátján keresztül korábban már találkozhattam évekkel ezelőtt Budapesten.
Kik voltak kiváncsiak a bemutatóra?
Ezt nem kellett sokáig találgatni. Rögtön a bemutató kezdetén Végh Imre, a szerző fia mindenkit megkérdezett, hogy honnan jött. A kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy főleg családtagok voltak jelen a bensőséges hangulatú bemutatón. De jöttek mások is, például a szerző amersfoorti szomszédai, sőt szakmai közönség is volt: a családkutatással foglalkozó állami CBG Centrum voor Familiegeschiedenis egyik munkatársa is eljött. És persze saját magunkról se feledkezzünk meg: a hollandiai magyar sajtó képviseletében a hollandhirek.nl is jelen volt, nem csupán „hivatalból”, hanem őszinte érdeklődésből. Összesen mintegy két tucatnyian voltunk ott.
A jelen levők közös nyelve a holland volt. Ebből következik egyébként az is, hogy sok olyan bevezető ismeretet is felvett a szerző a bemutatóba, ami csak a hollandoknak volt újdonság. Egyébként is jellemző volt az előadásra, hogy ügyes egyensúlyt kellett találni a bennfentes, színes elbeszéléssel elmondott történetek között. Voltak, akik előtt a családi háttértörtének egy része volt ismeretlen, másoknak pedig a magyar történelmi ismereteket kellett röviden felvázolni. Külön dicséret illeti a moderátort is (a szerző fiát), aki jó érzékkel kiválasztott kérdésekkel segítette a szerzőt abban, hogy a többféle háttérrel rendelkező érdeklődők mindannyian minél teljesebb képet kaphassanak a könyvről.
A Hollandiába vezető út
A könyv és ezáltal bemutatója is egyfajta spirálformájú körmozgást ír le: apai ágon (Végh) fontos vidéki nagyváros elöljárói voltak ősei évszázadokon át– városi bírók és polgármesterek Kecskeméten. Másik oldalról (Jakos) pedig nagybirtokosok és lelkészek. Ennek a két nagy múltú családnak egy-egy tagja – különböző okokból lelkész lett és tanulmányaik egy részét Hollandiában végezték – egyiküknek felesége is holland volt. Hans Végh szülei életük nagy szerelmét itt, Hollandiában találták meg, majd a magyar történelem viharos éveinek hatására később itt élték életük jelentős részét.
Anyai nagyapja, Jakos Lajos még a 20-as években tanult Hollandiában teológiát. Hazatérte után mintegy negyedszázadon át Alsónémediben volt lelkész és 1957-ben költözött ki Hollandiába: az észak- és kelet-hollandiai magyarok lelkipásztora lett. A másik ágon Hans Végh édesapja kicsit korábban, 1948-ban vendégdiákként jött ki Hollandiába, az otthoni kommunista hatalomátvétel miatt viszont úgy döntött, hogy kint marad. Megismerkedett Jakos Lajos lányával és 1952-ben összeházasodtak.
Hirtelen hazatérés hosszú szünet után
Hans Véghet mindig is érdekelte, hogy milyen volt az élet odahaza, Magyarországon és gyakran kérdezte szüleit, hogy mikor látogathatnak már haza. A válasz nem volt túl bíztató: „majd amikor az oroszok elhagyják Magyarországot”. Ez a korabeli politikai helyzet ismeretében körülbelül annyit jelentett, hogy sohasem. Vagy ahogy a holland szólás mondja: „amikor húsvét és pünkösd egy napra esik” (als pasen en pinksteren op één dag vallen).
De a sors másként akarta: 1970-ben végre elhatározták, hogy édesanyjával és testvérével együtt (vagyis Hans Végh apja nélkül) hazatérnek meglátogatni Kecskeméten maradt nagyanyjukat.
Hans Végh édesapja természetesen megírta a jó hírt édesanyjának (a szerző nagyanyjának), ő azonban unokái hazaútját már nem élte meg: hirtelen meghalt. Kezében pedig fiának levelét tartotta, amikor rátaláltak. A helyzetre tekintettel most már fia (azaz Hans Végh apja) is Magyarországra ment, félretéve a kommunistáktól való félelmét. Három hetet töltött Magyarországon gyermekeivel.
Magyarországi látogatások
Hans Végh ezt követően több ízben is eljött Magyarországra. Előbb még szüleivel együtt, az 1980-as években, utána pedig saját gyermekeivel 2003-ban és végül a közelmúltban, 2022-ben. Könyvében érdekes kép rajzolódik benne ki arról, hogy Magyarországon milyen témák vannak jelen, mik foglalkoztatják az embereket – röviden és érthetően írja le a személyes beszélgetések során keletkezett benyomásokat.
Miért érdekes a könyv a magyar olvasónak?
Ennek több oka is van. Egyrészt akik érdeklődnek Kecskemét helytörténete iránt, azok nagyon érdekes és értékes adatokat találhatnak ebben a családtörténeti műben. Kecskeméti Végh Mihály, mint a család egyik ősatyja központi szerepet játszik a leírásokban, de a születése előtti és azt követő nemzedékek történetét is nagyon olvasmányosan, élvezhető stílusban írja le a szerző.
Az előbb említett késő középkori időszakon kívül egy másik (nagyjából 1944-1958 közötti) hangsúlyos periódus is van, amiről a könyvben részletesen olvashatunk. Ennek részletei a holland kapcsolatokkal bőven megáldott Jakos-nagyszülők által írt levelekből és az általuk tartott előadásokból rajzolódik ki. Ezeket a leveleket Jakos Lajos és Gerda Nederbragt írták külföldre szakadt fiúknak, Végh Józsefnek, azaz a szerző édesapjának. Mivel Jakos-ágon a nagymama, Gerda Nederbragt a befolyásos holland diplomata, Johan Alexander Nederbragt lánya volt (ő volt Hollandia első izraeli nagykövete), a leveleket a budapesti holland követségen keresztül, diplomáciai postán küldték Hollandiába. Ezek a levelek őszinte hangvételűek voltak – abban a reményben íródtak, hogy a holland diplomáciai postát az államhatósági szervek nem olvassák el. Ez a remény egyébként hiú ábrándnak bizonyult.
A Jakos-ágról egyébként még három érdekes dokumentum olvasható a könyvben. A szerző előbb összefoglalja Jakos Lajos disszertációjának elemzését a 20. század eleji hollandiai egyházi életről (A holland szigorú református Egyház gyülekezeti élete és missziói munkája, Budapest 1942). Ezen kívül két érdekes előadás szövege olvasható a könyvben Jakos Lajostól, illetve Gerda Nederbragttól az ötvenes évek magyar egyházi helyzetéről, illetve arról, hogy miként zajlott a karácsonyi ünneplés Magyarországon abban az időben – mindkettő már 1957-es Hollandiába költözésük után keletkezett.
A magyar olvasó számára egy harmadik érdekes téma, ami főleg a mai olvasó érdeklődését elégítheti ki: a szerző leírja, hogy mit tapasztalt három magyarországi utazása során, mikről beszélt az emberekkel, mit látott, mit hallott. A korábban elején említett sprirálformájú körmozgást ezek a saját élményeken alapuló leírások teszik teljessé: a szerző megérkezett a kör közepébe, melybe gyökerei mágnesként vonzották, végül pedig sikerült megtalálnia (és leírnia) magyar származása gyökereit.
A háromnegyed részben magyar származású szerző szeretettel viszonyul mindahhoz, amit tapasztalt. Alapvetően a jóakaratú megfigyelő szerepét veszi magára tölti be az író, tartózkodik az ítéletalkotástól, de mégis pontosan írja le, amit kutatásai során tanult, és amit személyesen látott és tapasztalt.
Hogyan maradhat sikeres egy könyvesbolt?
Beszámolóm végén egy rövid beszélgetést foglalnék össze, amit a bemutató helyszínéül szolgáló könyvesbolt (Boekhandel Riemer, Amersfoort) tulajdonosával folytattam. Feltettem neki a kérdést, hogy milyen módon lehet sikeres a mai könyvpiacon egy könyvesbolt. Válaszában két elemet emelt ki: egyrészt jelen kell lenni a vásárlók között és a mostani könyvbemutatóhoz hasonlókból kell minél többet szervezni – és valóban, honlapjukon igen sok érdekes könyvbemutató sorakozik. Másrészt pedig sokat kell olvasni – de aki könyvkereskedéssel akar foglalkozni, annak ez nem esik nehezére, hisz szívesen és sokszor vesz könyvet kezébe. Ezáltal a könyvesboltba betérő olvasóknak is könnyen tud érdeklődésüknek megfelelő olvasmányt ajánlani. Részünkről csak sok sikert tudunk neki kívánni – örülünk, hogy a fent leírt kötet bemutatójához helyszínt biztosított.
Hans Végh: Van Origine Hongaars. Boekscout, 2023. 308 oldal. Kapható 20 eurós áron.
Hans Véghnek saját weblapja is van, ahol sok további érdekes olvasnivalót találhatnak az érdeklődők (holland nyelven): https://vegh.webs.com/