Hollandiában több mint 700 ezer ember keresne (új) háziorvost, sok esetben azért, mert elköltöznek, vagy mert elégedetlenek háziorvosukkal. Ám ez sokszor nem lehetséges, mert nincs szabad kapacitásuk a háziorvosoknak. Ezen felül mintegy 45-194 ezer embernek egyáltalán nincs háziorvosa. Ez áll a Számvevőszék (Algemene Rekenkamer) jelentésében, amelyben a különböző intézmények legfrissebb adatait gyűjtötték össze a háziorvos-hiánnyal kapcsolatosan.
Az országban sok helyen már nem teljesül az a szabály, hogy mindenki számíthat a közelben háziorvosra, mert a praxisok 60 százaléka nem fogad új betegeket. A Számvevőszék megállapítja, hogy országos szinten háziorvoshiány van.
Számos oka van annak, hogy a háziorvosi ellátás egyre kevésbé hozzáférhető. Több a háziorvos, mint valaha, de a feladatok és a munkaterhelés még gyorsabban nőtt. A háziorvos ma már különféle orvosi beavatkozásokat is elvégez, amelyeket korábban a kórházban végeztek, például a fogamzásgátló spirál behelyezését is.
A népesség kettős elöregedése az ellátás iránti igényt is növeli, mert egyre több az ápolásra szoruló idős, aki tovább él, viszont nem feltétlenül egészséges. Az ápolási otthonok tizenkét évvel ezelőtti tömeges bezárása után ezek az emberek is tovább élnek saját otthonukban, ami azt jelenti, hogy a háziorvosoknak sokkal kiszolgáltatottabb időseket kell ellátniuk.
Nehéz feladatok egymásra rakódnak
Ezenkívül a háziorvosoknak több útmutatást kell nyújtaniuk más bonyolult betegségben szenvedők számára, akik a hosszú várakozási idők miatt nem férhetnek hozzá például a mentális egészségügyi ellátáshoz (ggz).
A leterheltség várhatóan tovább rontja a háziorvoshiányt. A Számvevőszék megjegyzi, hogy becslések szerint a háziorvosok 25 százaléka a diploma megszerzése után 15 évvel feladták hivatásukat, elsősorban a nagy munkaterhelés miatt.
Ennek a munkaterhelésnek az kordában tartása érdekében a háziorvosok szükségesnek látják, hogy ne fogadjanak új betegeket. Ezzel párhuzamosan csökken a háziorvosi rendelők száma, tovább rontva az ellátási szintet.
A háziorvosok egyre gyakrabban dolgoznak helyettesként vagy más háziorvos alkalmazásában. „Pedig pont praxistulajdonosokra lenne szükség” – írja a Számvevőszék. – Praxistulajdonosok nélkül nincs olyan rendelő, ahol a betegek bejelentkezhetnek.
Nincs mit tenni, ha egy háziorvos ellenzi az eutanáziát
Az a tény, hogy az emberek nem tudnak könnyen váltani, gyakran sokkal bonyolultabbá teszi az életet. Így járt például Kasper Klaarenbeek, egy 62 éves venendaali férfi, akinek valószínűleg már csak néhány éve van hátra a rák egy ritka formája miatt.
Az életminősége most még jó, de amikor már nagyon rossz lesz, Klaarenbeek szeretne lehetőséget kapni az eutanáziára. Előző háziorvosa ebben kész lett volna segíteni. „De betegség miatt már nem rendel. Az új háziorvosom etikai szempontból ellenzi az eutanáziát. Nem tudok átmenni más háziorvoshoz Veenendaalban. Úgy érzem, most elveszítem a kontrollt egy olyan fontos dolog felett, mint az életem vége.”
A lelystadi Ingrid Joostennek rendszeresen orvoshoz kell mennie cukorbetegsége miatt. Ehhez négy kilométert kell vezetnie. A betegfelvételi stopp miatt nem tud lakóhelye környékén orvost találni. „Most még rendben van, van autóm. De mi van, ha az öreg járgányom bedöglik? 70 éves vagyok, és kicsi az állami nyugdíjam. Nem tudok új autót venni. Tömegközlekedéssel viszont nem jutok el az orvosomhoz. Nagyon aggódom emiatt.”
Agema ösztönözni kívánja az önálló praxisokat
Fleur Agema egészségügyi miniszter a parlamentnek írt levélben reagált a jelentésre. Azt írja, a megoldás elsősorban az, hogy az új háziorvosok képzési helyeinek számát növeljék és a az önálló tulajdonú praxis fenntartását vonzóbbá tegyék. „Ha minden 1250 lakosra jut egy háziorvos, akkor meggyőződésem, hogy ez lehetséges.”
A Háziorvosok Országos Szövetsége (LHV) támogatja a háziorvosképzés népszerűségének növelését. Az orvostanhallgatók több mint harmada választja ezt az utat.
Agema nem részletezi levelében, hogyan szeretné vonzóbbá tenni a praxistulajdont, de jelzi, hogy tárgyalni kíván az egészségügyben érdekelt felekkel egy kiegészítő gondozási és jóléti megállapodásról.
Kezdő orvosok anyagi támogatása
Marjolein Tasche, az LHV elnöke számára egyértelmű, hogy mire van szükség a praxistulajdonlás ösztönzéséhez. Az orvosok már rendszeresen szeretnének praxistulajdonosok lenni, de nem tudják megoldani az rendelőindítás pénzügyi finanszírozását. A lakhatási és személyi költségek jelentősen nőttek az elmúlt években.
„Ehhez a kormány, az egészségbiztosítók és az önkormányzatok is jelentős mértékben hozzájárulhatnak. A praxis beindításának anyagi támogatásával, a szervezési nehézségek csökkentésével, megfizethető, megfelelő lakhatás biztosításával.”
Forrás: nos.nl