Kelt: 2024. március 14.
A hágai fellebbviteli bíróság nem szabott ki büntetést arra a három környezetvédelmi aktivistára, akik 2022 októberében megrongálták Johannes Vermeer “Lány gyöngy fülbevalóval” című festményének keretét illetve beszennyezték a festményt védő üveglapot. A bíróság szerint elvileg egy valódi büntetés helyénvaló lett volna, de az „nem lehet olyan drasztikus, hogy elrettentő hatással legyen azokra, akik tiltakozó akció keretében szeretnék gyakorolni a véleménynyilvánítás és a békés gyülekezés szabadságához való jogukat”.
Előzetesben már leülték az (elég enyhe) büntetés egy részét
Az elsőfokú bíróság korábban két hónap börtönbüntetésre ítélte a három férfit, ebből egy hónapot felfüggesztettek, két év próbaidőre. Az aktivisták azonban letartoztatásukat követően már előzetes letartóztatásban voltak. „Tekintettel az előzetes letartóztatás időtartamára, a börtönbüntetés kiszabása túl drasztikus lenne” – mondta a bíróság.
Mi történt pontosan?
Az akció során a hágai Mauritshuis egyik aktivistája az üveghez ragasztotta magát. Egy másikuk vörös folyadékot dobott egy aktivista társára. A harmadik pedig mindezt lefilmezte, hogy felhívja az akcióra a media figyelmét.
Milyen mentő körülményeket talált a bíróság?
„A fellebbviteli bíróság elismerni, hogy saját cselekedeteikkel kapcsolatban sokat tettek azért, hogy a festmény vászna ne sérüljön meg. Ez az ő javukra szól” – olvasható az egyik ítéletben. „Ugyanakkor nem lehetett előre látni az akció előtt, hogy hogyan reagálnak mások rá, különösen a látogatók. Ebben az esetben az akció nem szabadult el abban az értelemben, hogy a festmény vászna nem rongálódott meg, de ez másként is alakulhatott volna – amennyiben a közönség hevesebben reagál és nagyobb tumultus alakult volna ki– ekkor egy komolyabb károkozás nem lett volna elképzlehetetlen.”
Forrás: nieuws.nl
Kép forrása: Bing Image Creator
Rembrandt Zászlóvivő című festménye június 17-én ingyen látható
Kelt: 2023. június 16.
A Zászlóvivő Rembrandt van Rijn (1606–1669) holland festő 1636-ban készült olajfestménye, mely 2022. január 21-én került az amszterdami Rijksmuseum gyűjteményébe.
Az Új Művészet cikke szerint ezaz egyik utolsó darab Rembrandt 340 ismert festménye közül, mely mostanáig magántulajdonban volt (44 található hollandiai gyűjteményekben, ebből 22 a Rijksmuseum falai között).
Mit ábrázol a festmény?
A festmény egy zászlóvivőt ábrázol félalakként, de ez nem egy portré. Hagyományosan a legújabb divat szerinti öltözetet viseltek, és mindig tollas kalapot. Ezen a képen viszont a modell tizenhatodik századi ruhát visel, különösen feltűnő például a puffos ujj. A félalak nem kalapot, hanem barettet. Csak a gyűrűs gallér, a szárny és a toll emlékeztet egy igazi zászlóvivőre.
Hogyan szerezte meg a holland állam ez a kincset?
2019-ben a Rothschild család úgy döntött, hogy értékesíti a festményt. A francia kormány ezután azonnal harminc hónapos exporttilalom alá helyezte. Franciaországban végül lemondtak a vásárlásáról, és a holland kormány ideiglenes megállapodást kötött, amelyben megállapodtak, hogy a család 2022. január 31-ig csak a holland állammal tárgyal az esetleges eladásról.
2022. január 21-én a hollandok 175 millió euróért megvásárolták A Zászlóvivőt a Rijksmuseum számára. A holland állam 150 millió euróval járult hozzá, az összeg maradékát a múzeum és más adományozók fedezték.
Rögtön országos turnéra vitték a kincset
Decemberben a képviselőház indítványozta, hogy a festmény járja be az összes holland tartomány valamelyik múzeumát. Erre 2022. április 30 és május 29-én között került sor. De június 17-én (azaz holnap) van még egy utolsó ingyenes esély: magában a Rijksmuseumban.
Az ingyenes nyílt nap programjai
Zászló-útvonal (információs pult, 9-17)
Kíváncsiak lettek a gyerekek a zászlók és lövészegyletek csodálatos világára? Akkor végigjárhatják a kapcsolódó tematikus útvonalat a múzeumban! A múzeumot bejárva festményeket és tárgyakat fedezhetnek fel, amelyek által még többet tanulhatnak ezekről a 17. századi egyletekről. Az útvonalat tartalmazó mappát az információs pultnál lehet átvenni.
Modellrajz (piknik, 11-16)
Hogyan kell zászlóvivőt rajzolni? Ezt megtudhatod a modellrajz műhelyben, amely a Rijksmuseum pikniktermében lesz. Merülj el Rembrandt szerepében, és teszteld rajztudását jelmezes modellek segítségével.
A zászlóvivő élőben (átrium és eregalerij, 10-16)
Mindig is szeretettél volna egy szelfit Rembrandt zászlóvivőjével? Ezen a napon egy színész teljesen beöltözik úgy, mint Rembrandt festményének híres alakja.
Helyszíni múzeumpedagógusok (eregalerij, 9-17)
Tele vagy kérdésekkel, miután megnézted A zászlóvivőt? Akkor kérdezd meg a helyszínen levő múzeumpedagógusokat. Ezen a napon ott lesznek az eregalerij-ben, és mindent megkérdezhetsz tőlük a festményről, a művészről és a múzeum épületéről.
Múzeumi app
Természetesen a 21. században vagyunk, így a múzeumnak van saját appja is (Android és iOS), amivel Rembrandtról is sok érdekes információ található.
A múzeum elérhetősége:
Rijksmuseum Amsterdam
Museumstraat 1
1071 XX Amsterdam
E-mail: info@rijksmuseum.nl
Telefoonnummer: +31 (0) 20 6747 000
Forrás: rijksmuseum.nl, wikipedia.org
Ökovandalizmus, ökoaktivizmus: Három holland festmény is áldozatul esett már
Kelt: 2022. november 7.
Rómában Van Gogh Vető című képére rontottak rá
A kép a Palazzo Bonaparte épületében van és az Ultima Generazione nevű szervezet vállalta a felelősséget az akcióért. Az olasz ANSA hírügynökség szerint az üveg mögött levő kép nem sérült meg.
Forrás: omroepbrabant.nl
Kép forrása: wikimedia.org
Az első akcióra Londonban került sor
Október 14-én, pénteken a Just Stop Oil ökofundamentalista szervezet két fiatal támogatója lépett be a londoni Nemzeti Galériába, és egy doboz paradicsomlevest öntött Európa egyik leghíresebb és legkedveltebb festményére: Van Gogh Napraforgóira. A támadók (akik a Just Stop Oil aktivista csoporthoz tartoznak) azt állítják, hogy úgy tervezték meg az akciót, hogy a festmény ne sérüljön meg.
A másodikat Hágában egy belga követte el
Egy ismert belga klímaaktivista csütörtökön a hágai Mauritshuis-ban Johannes Vermeer „Lány gyöngy fülbevalóval” című híres festményére ragasztotta magát. Az akció szervezői azt mondják, hogy ezt a festményt úgy választották ki, hogy a lehető legnagyobb feltűnést keltse. Azt is tervezték, hogy itt is levest öntenek rá.
Miért pont ezt a festményt támadták meg a belgák?
Xavier De Wannemaker, a Just Stop Oil szóvivője azt mondja, hogy a Lány gyöngy fülbevalóval című alkotást pusztán azért választották, mert ez a leghíresebb festmény, ami eszükbe jutott, részben a róla készült filmnek köszönhetően. „Minél ismertebb, annál több figyelmet kelt az akció.”
De Wannemaker úgy gondolja, hogy ettől azért tekintettek el, mert eredetileg abból indultak ki, hogy a kerethez is tartozik üveg, nem csak a festményhez. Ha egyáltalán nem lett volna előtte üveg, nem választották volna ezt a művet elmondásuk szerint. Az aktivisták a Just Stop Oil akciócsoport pólóját viselték az akció során. A brit csoport korábban arról számolt be, hogy nem ők állnak az akció mögött. De Wannemaker megerősítette ezt. Az akciót a Extinction Rebellion egyik belga szervezete vállalta magára. Három belga állampolgárt letartóztattak.
A Mauritshuis igazgatója: „Vigyétek innen a mancsaitokat!”
Munkatársaink éjjel-nappal azon dolgoznak, hogy megvédjék ezt a több évszázados műalkotást a jövő generációi számára” – nyilatkozta Martine Gosselink a Nieuwsuur című televíziós műsorban. „Ez teszi a történteket olyan fájdalmassá, és ezért voltam olyan remegő hangú, csalódott és dühös. Tartsák távol a mancsaikat!”
Forrás: juststopoil.com , nd.nl, omroepwest.nl
Johannes Vermeer: A holland aranykor festőjéről emlékezett meg a Google
Kelt: 2021. november 13.
A november 12-i Doodle Johannes Vermeer (1632-1675) holland festőre emlékezett, egy fontos barokk művészt, akit széles körben minden idők legnagyobb holland festői között tartanak számon. 1995-ben ezen a napon nyílt meg egy korszakos jelentőségű kiállítás a washingtoni National Gallery of Art-ban, amelyen 35 fennmaradt művéből 21-et tekinthettek meg a kiállítás látogatói. Akkor mintegy 330 ezren nézték meg.
Johannes Vermeer a hollandiai Delftben született, a holland aranykor csúcspontján, 1632-ben. Bár Vermeer korai korszakáról keveset tudunk, a művészettörténészek korai mitológiai festményei alapján úgy vélik, hogy először történelmi festő akart lenni.
Az 1650-es évekre Vermeer finoman megvilágított belső tereket kezdett festeni bonyolult szimbolikával – ezt a stílust a hagyományos holland motívumok különböztették meg, amelyek védjegyévé váltak. Ragyogó és gyönyörű részletességgel örökítette meg a köznapi jeleneteket, mesterműveket készített, köztük a „Leány gyöngy fülbevalóval” (1665), amely jelenleg a hollandiai Hágában található Mauritshuis múzeumban látható. Vermeer művészi technikái még mindig vita tárgyát képezik. Egyes művészettörténészek azt sugallják, hogy egy camera obscura (a fényképes fényképezőgép elődje) által kivetített képeket festett vászonra, de mivel nincs fizikai bizonyíték az ilyen állítások alátámasztására, néhány Vermeer szakember erről továbbra sincs meggyőződve.
A Doodle bal oldalán a „A festészet allegóriája” (1666-1668), középen a „Hölgy és komornája” (1670-1671) látható. 1979-ben egy röntgenfelvétel felfedett egy rejtett kupidót Vermeer „Levelet olvasó lány nyitott ablaknál” (1657-1659) című könyvében, amelyre a Doodle jobb oldalán lehetett látni. A kutatók 2017-ben folytatták a vászon elemzését, megállapítva, hogy a kupidót egy másik festő felülfestette. 2021-ben német kezdeményezésre teljesen helyreállították a festményt. Ezen kívül számos erőfeszítés történt és történik Vermeer rejtélyeinek megoldására.
Aki kiváncsi Vermeer művészetére, az a Google Arts and Culture gallériában online megtekintheti az összes fennmaradt és ismert Vermeer-festményt, melyeknek megtekintéséhez amúgy 7 országba és 18 múzeumba kellene elutazni.
Forrás: nu.nl, google.com, wikipedia.org