A szóban forgó műkincs különösen nagy jelentőségű a magyar történelem szempontjából: Bethlen Gábor fejedelem ajándékozta nászajándékként második feleségének, Brandenburgi Katalinnak (1602-164?) akivel 1626. január 22-én Berlinben lépett házasságra. De hogy ne rohanjunk előre, miért egy brandenburgi hercegnőt vett feleségül Erdély történelmének egyik legfontosabb fejedelme?
Bethlen Gábor felvidéki hadjáratai
Bethlen Gábor fejedelem (1613-1629) egyik legfőbb célja az volt, hogy megszerezze a magyar királyi trónt. Ennek érdekében több hadjáratot is indított a Habsburgok ellen és szövetségesei között a török Portán kívül ott találjuk még az európai protestáns fejedelmek népes csoportját is.
Ne feledjük, hogy Bethlen uralkodása teljes egészében a harmincéves háború (1618-1648) idejére esik. Hollandia ekkor még javában vívta függetlenségi háborúját a Habsburgok ellen (1568-1648), ők ezt Nyolcvanéves Háborúnak hívják (Tachtigjarige Oorlog). Bethlen első és második hadjárata során még főként a csehek együttműködésére bazírozott, viszont a magyar felvidéki urak nem igazán támogatták (lásd részletesen a Rubicon cikkében).
Házasságkötés Berlinben
Bethlen Gábor az első két hadjárat után, melyek katonailag még nagyjából úgy-ahogy sikeresek voltak, a felvidéki urak belpolitikai támogatásának hiányában mégsem érhetett célt. Ezért úgy döntött, hogy házasság útján éri el célját legalább részlegesen, vagyis azt, hogy így vagy úgy de minél inkább ellenőrzése alá kerüljenek a Magyar Királyság, vagy annak lehető legnagyobb területei. 1624-ben Cecília Renáta Habsburg főhercegnőt kérte feleségül. Apja, a későbbi II. Ferdinánd azonban szinte gondolkodás nélkül elutasította a kérést és mindenféle kisebb hercegnőket ajánlott helyette (Cecília Renáta később lengyel királyné lett). Bethlennek ez nyilván nem volt kedvére.
Széles protestáns szövetség a Habsburgok ellen
1624-ben történt valami, ami igencsak megerősítette a protestáns oldalt, mégpedig az, hogy Keresztély dán király hadat üzent Habsburg Ferdinándnak. Ezáltal pedig nagyjából az egész protestáns Európával találta magát szemben a Habsburgok birodalma – több német fejedelem mellett a hollandok, a dánok és az angolok is ellenük fordultak. A protestáns fejedelmeknek fontos volt, hogy Erdély is az oldalukon szálljon hadba –ez meg is történt.
A szövetséget megpecsételendő Bethlen 1625-ben házassági szerződést kötött Brandenburgi Katalinnal. A fejedelmi esküvőre pedig 1626. január 22-én Berlinben került sor. Ennek az ünnepségnek volt részese a képeken található ékszer.
Hogyan került Maastrichtba ez az ékszer?
Brandenburgi Katalin és Bethlen Gábor frigyéhez kapcsolódó ékszer már van Budapesten, mégpedig az Iparművészeti Múzeumban. Ez az eljegyzési násfa. Gyönyörű darab ez is, de most nem erről van szó.
Amit most négy napig Maastrichtban volt, az a nászajándék részét képezte, egy házassági násfa. Későbbi tulajdonosai között megtalálható többek közt Zichy Antal gróf (1826-1898), gróf Pálffy római osztrák követ, illetve utolsó név szerint ismert tulajdonosként Charles D. Bowles, a Columbia River Shipping Company tulajdonosa. Egy ideje pedig eladósorban van – így járt már korábban egy árverezés során a Sotheby’s-nél 2022-ben, most pedig egy másik, szintén eladási célú műtárgy-kiállításon jelent meg, 2024. március 9-13 között, Maastrichtban a Tefaf-on, a párizsi Kugler-galéria állította ki. És hogy mekkora az értéke ennek a gyönyörű ékszernek? A magyar történelmet szeretők számára az eszmei érték szerintem felbecsülhetetlen, aki pedig a műkincspiaci értékre kíváncsi, az a Sotheby’s oldalon feltüntetett ár alapján kaphat erről benyomást.
A felfedezést Hermán Zsuzsanna, Rotterdamban élő holland-magyar művészettörténész tette a kiállítás meglátogatásakor. Köszönet neki azért, hogy felvételeinek megosztásához hozzájárult.
Mi történt a házasságkötés után?
Bethlen állítólag nagyon beleszeretett új feleségébe, aki igen szép volt. Rossz nyelvek szerint mások, de erről biztosat nem tudni. A házasság nem tartott sokáig Bethlen három évvel későbbi halála következtében. Bethlen egyébként politikai célját nem érte el – Wallenstein seregeit kiszorította Magyarországról, de az 1626-os pozsonyi békében immár harmadszer kellett lemondania ambíciói valóra váltására.
Kép forrása: Acsády, Ignác: A magyar birodalom története 2.
Atheneum, Budapest, 1904, 300. oldalt követő kép
Katalin szűk egy évig maga ült Erdély trónjára (ő volt az egyetlen női fejedelem Erdélyben), de végül támogatottság híján kénytelen volt lemondani. Utóda I. Rákóczi György (1630-1648) lett. Katalin pedig pár évvel később, 1639-ben Ferenc Károly szász-lauenbergi herceg felesége lett.
Források: rubicon.hu, wikipedia.org (s.v. Brandenburgi Katalin, Harmincéves háború)
Az ékszerről készült képek forrása: Hermán Zsuzsanna művészettörténész, Rotterdam