2021 első hónapjaiban a 12 és 25 év közötti fiatalok 47 százaléka mondta azt, hogy a mostani járvány általában negatívan befolyásolta az életüket. 43 százalékuk tapasztalt negatív és pozitív hatást is. A legtöbben hiányolták, hogy szórakoztató dolgokat végezhessenek a szabadban, és otthon találkozzanak barátaikkal vagy családtagjaikkal. A fiatalok azt is elmondták, hogy a járvány miatt nagyobb stressznek voltak kitéve a tanulással illetve a munkával összefüggésben.
Ez az összefoglaló egy 2021. február eleje és április közepe között, a Holland Statisztikai Hivatal (CBS) által végzett felmérés képezi, vagyis a harmadik hullám alatt készült. Akkoriban meghatározó intézkedések voltak a az otthoni látogatások korlátozása és a kijárási korlátozások, valamint az iskolák, sportklubok és éttermek (részleges) bezárása. Ugyanakkor bevezették az első kísérleti lazításokat, mint például a középiskolák és a MBO részleges megnyitása, a szabadtéri sportok nagyobb mértékű engedélyezése a fiatalok számára és az otthoni látogatók számának növekedése.
43 százalék: pozitív és negatív hatás is volt
A fiatalok 47 százaléka mondta, hogy a koronavírus-válság általában nagyon negatívan vagy negatívan befolyásolta életüket. Valamivel kisebb részben (43 százalék) a válságnak negatív és pozitív hatása is volt. A fiatal felnőttek (18-25 évesek) több mint fele (53 százaléka) mondta azt, hogy a koronavírus-válság (nagyon) negatívan befolyásolta az életüket. A tinédzsereknél csak 38 százalékos volt ez az arány. A fiatal férfiak valamivel nagyobb arányban jelezték, hogy a koronavírus-válság csak negatív hatással volt az életükre. A tinédzserek között nem volt különbség a fiúk és a lányok között.
A barátok, a család és a szórakozás hiányzott
A szórakozás (mozi, étkezés, bulizás), vagy a barátokkal és családdal való otthoni találkozás volt az, ami a leginkább hiányzott, ezt mondta a fiatalok 67, illetve 60 százaléka. Közel felüknek (47%) hiányoztak a nagyobb rendezvények, például fesztiválok, sporteseményekre és koncertek. Az oktatásban részt vevő fiatalok 28 százalékának nagyon hiányzott az iskolába vagy az egyetemre járás. Különösen a felsőoktatásban volt nagy a hiányérzet. Az egyetemisták több mint fele mondta azt, hogy nagyon hiányzott az egyetem, amikor nem tudtak bejárni. Az főiskolai hallgatók 40 százalékának nagyon hiányzott az oktatás.
A fiatal felnőttek hiányérzete nagyobb volt, mint a tinédzsereké
A vizsgált tevékenységek többségét a fiatal felnőttek gyakrabban hiányolták, mint a tinédzserek a. A legnagyobb különbség a nagy rendezvényeken való részvételnél volt megfigyelhető (a fiatal felnőttek 55 százaléka mondta ezt, szemben a tinédzserek 35 százalékával).
Több stressz az iskolával vagy a tanulással kapcsolatban a koronavírus-válság miatt
A koronavírus-válság több stresszhez is vezetett. Például az oktatásban részt vett fiatalok 48 százaléka mondta azt, hogy a koronavírus-válság miatt nagyobb stressz érte őket az oktatás miatt, mint korábban, míg 17 százalékuk kevésbé volt stresszes. A középiskolába járók között a havo-ba járók számoltak be a legnagyobb stresszről. A közép- és felsőoktatásban a MBO és az HBO hallgatói mondták leggyakrabban azt, hogy a válság miatt több tanulmányi eredetű stresszben volt részük.
25 százaléknál fokozódott a munkahelyi stressz
A 15 és 25 év közötti dolgozó fiatalok közel egynegyede esetében a koronavírus-válság több munkahelyi stresszhez vezetett. Több mint 10 százalékuk esetében éppen, hogy csökkenni érezte a rá nehezedő nyomást. A főállásban dolgozó fiatalok körében dupla annyi volt azok aránya, akik megnövekedett stresszről számoltak be, mint azoknál, akik csak mellékállásban dolgoztak. (32 illetve 17 százalék).
Forrás: cbs.nl