Helyes-e a holland nyelv megnevezés?
A holland nyelvet helyesen németalföldinek (hollandul Nederlands) kellene hívni, mert nem csak Hollandiában, azon belül pedig nem csak Észak- és Dél-Holland tartományokban beszélik. Más nyelveken is teljes a keveredés. Például a németek használják a niederländisch és a holländisch formát is (bár az első gyakoribb), a románok olandez-ről beszélnek (a neerlandez a hivatalos, de sokkal ritkább alak) az angolok pedig a Dutch alakot használják. Ez a legutóbbi alak arra utal, hogy a holland nyelv egyik legközelebbi rokona a német („Deutsch”).
Hányan beszélnek hollandul?
A holland hivatalos tájékoztató oldal szerint világszerte 23 millió ember mondja anyanyelvének a holland nyelvet. Ezen kívül mintegy 5 millióan élnek az Európai Unióban, akik második nyelvként beszélik.
Hol beszélnek hollandul?
A két legfontosabb európai ország, ahol hollandul beszélnek: Hollandia és Belgium – azon belül is Flandria (Vlaanderen) és Brüsszel Fővárosi Régiója (Brussel Hoofdstedelijk Gewest). Fontos még megemlíteni Francia-Flandriát (Frans-Vlaanderen), amely 1659-1713 közötti időkben került Franciaországhoz (és azóta is oda tartozik): ez egy területsáv Nyugat-Flandria és Franciaország határán – itt mintegy 5000-6000 gyerek olyan gyerek van, akik második vagy harmadik nyelvként a hollandot választották az iskolában (2005-2006-os adat).
Európán kívül Suriname területén is a hivatalos nyelvek egyike a holland; ez abból fakad, hogy az ország korábban holland gyarmat volt. Ezen kívül van néhány karib-tengeri sziget, amely a holland koronán belül bizonyos önállósággal rendelkezik és természetesen ott is hivatalos nyelv a holland (más nyelvek mellett): Aruba, Curaçao és Sint Maarten.
És mi van a flamand nyelvvel? Része a flamand a holland nyelvnek?
Igen, mindenképpen holland nyelvjárásnak tekintendő. Egyébként a flamand nyelvjárások (Vlaamse dialecten) sem tekinthetők egységesnek. A közbeszéd szerint a flamand nyelv egyenlő a holland nyelv Belgiumban beszélt változatával – de sajnos ez a közbeszéd sem stimmel: Belgium három Flandria nevű tartományán kívül (Oost- és West-Vlaanderen valamint Vlaams-Brabant) és Brüsszelen kívül van még két másik is, ami Flandria régióhoz (Vlaams Gewest) tartozik: Limburg és Antwerpen.
Másfelől nyelvi szempontból a holland-belga államhatár önkényesnek mondható, mivel a határ északi oldalán élők közül is sok ember nyelvhasználata közelebb áll a Belgiumban szokásoshoz, mint ahhoz, amit Hollandia nyugati, középső vagy északabbi területein használnak.
A flamand nyelvjárások NEM alkotnak közös irodalmi nyelvet (standaardtaal), hanem Hollandiával együtt egy közös intézmény a Nederlandse Taalunie látja el azt a feladatkört, amit a holland iroadalmi nyelv (Nederlands) hivatalos ápolása jelent.
Mi a helyzet az afrikánsszal?
Az afrikánsz nyelv a 17. század óta folyamatosan vált le a németalföldiről. Németalföldi kereskedők és telepesek vitték magukkal és az ő nyelvük volt a domináns európai nyelv Dél-Afrikában egészen addig, amíg az angolok véglegesen átvették az uralmat a terület fölött – ezeket a háborúkat szokták búr háborúknak (kb. 1880-1900 között) hívni. 2001-es adatok szerint a Dél-Afrikai Köztársaságban a lakosság 13%-ának anyanyelve, Namíbiában pedig 11%-os az afrikánsz anyanyelvűek aránya a népességen belül
1994-ig az afrikánsz nyelv volt az angol mellett a másik hivatalos nyelv a Dél-Afrikai Köztársaságban – azóta számos helyi nyelv (pl. a zulu, a szvázi és mások) is hivatalos státuszt kaptak az apartheid-rendszer megszűnése következtében.
Forrás: wikipedig.org, wikipedia.org