A nagyvállalatokat új törvénnyel arra kötelezik, hogy több nőt alkalmazzanak a cég irányító szerveiben. Tegnap délután az Eerste Kamer is jóváhagyta a kötelező női kvótáról szóló törvényjavaslatot, amely szerint a tőzsdén jegyzett társaságok felügyelőbizottságának legalább egyharmadának nőkből kell állnia.

Ezenkívül az ötezer legnagyobb vállalatnak konkrét célokat kell kitűznie a nő-férfi arány kiegyensúlyozottabbá tételére a felső és az középvezetői szinteken. Az új törvény várhatóan 2022 januárjában fog hatályba lépni.

Dekker jogvédelemért felelős miniszter úgy véli, hogy a törvényre igazából jobb lenne, ha nem lenne szükség, de mégis “szükség van rá, afféle lökésként az üzleti közösség hátába, hogy valóban tegyenek a sokszínűségért”. A törvény egyrészt ideiglenes jellegű. Öt év elteltével értékelni fogják az addigra kialakult helyzetet, és nyolc év elteltével lejár. Azt azonban nem tudni, hogy az új női kvóta a nők tágabb értelemben vett munkahelyi emancipációra is hatással lesz-e, még nem tudni.

A nagyvállalatok többsége számára nem sok változás lesz; a tőzsdén jegyzett 89 vállalat közül 61 már most megfelel meg a közelgő kvótának, derült ki a 2021-es Female Board Index alapján, amelyet a Tias School for Business and Society évente közzétesz. Tavaly tízzel kevesebb cég teljesítette az új előírásokat.

“Nem történik meg magától”

A kiegyensúlyozott arányhoz odafigyelésre van szükség, mondja Mariëtte Turkenburg, a Talent to the Top elnöke. “A legtöbb vállalatnál ez nem történik meg magától.” Turkenberg szerint a nők hiánya a csúcsszervekben nem mindig “rosszindulat” miatt van, de a nemek közötti egyenlőség területén való “öntudatlan képzetlenségről” is lehet szó

“Ez lehet egy egész apró dolgok összeadódásának az eredménye is,” mondta az elnök. “Klasszikus példa erre az állásinterjún feltett kérdés: ’Hogyan intézed a gyerekeket?’. Ezt a nőktől szokták kérdezni, nem a férfiaktól. De sok múlhat az interjútechnikán is. Például a férfiak nagyobb valószínűséggel jelentik ki: “Meg tudom csinálni”. Eközben a nők megmondják, hol vannak a hiányosságok. De mint munkáltató, így úgy is lehet gondolkodni, hogy “ez egy őszinte válasz, és vajon mekkora baj az, hogy ez a személy nem tudja ezt megcsinálni?”

Norvégiában egy hasonló törvény nem érte el célját

Ingrid van Engelshoven leköszönő emancipációs miniszter “áttörésnek” nevezi a törvényt. “Már régóta dolgozunk önkéntesen teljesítendő célokkal, de ha ez most nem önkéntes alapon van, akkor nagyon erős intézkedéseket merünk tenni” – mondta Van Engelshoven az NPO Radio 1 Nieuws en Co. című műsorában. De hogy a törvény valóban meghozza-e a nagy változást, azt még nem tudni; a 2013-as hasonló kvóta hatásai Norvégiában kiábrándítóak, mondja Roelien Créton tudósító.

“Abban reménykedtek, hogy az intézkedés hatása tovább terjed, vagyis a felügyelőbizottságban lévő 40 százalékos női kvóta több nőt eredményez majd a felső vezetői pozíciókban, több női vezérigazgatót, több felső vezetőt és nagyobb béregyenlőséget. És ez nem történik meg, ezt mutatják a kutatások.”

Van Engelshoven úgy véli, hogy más frontokon is lépéseket kell tenni. Megemlíti a részmunkaidős tényező csökkentését a nők esetében és a szükségesnek tartja a gyereknevelési lehetőségek kiterjesztését. “És néha elfeledkezünk arról, hogy a férfiakhoz is szóljunk. Fontos azonban, hogy ők is kivegyenek szülői szabadságot, és biztosítsák, hogy a megoszlás közelebb kerüljön a fele-fele arányhoz.”

Turkenburg nem aggódik a nők felvételének pozitív megkülönböztetése miatt. “Csak akkor fogjuk valóban megnyerni, ha középszerű nőket is kineveznek a nagyszámú középszerű mellett.”

Forrás: nos.nl