Kelt: 2024. január 16.
A témában az utolsó esemény ugyan 9 hónapja történt, viszont az ügy jelentősége miatt mégis fontosnak tartjuk, hogy az esetlegesen érdekelt magyar munkavállalók tudjanak róla, miként működik az igazságszolgáltatás Hollandiában.
Az ügyben, amint lentebb részletesebben olvashatjátok, már 2013 óta pereskedik az őket holland telephelyről, holland üzemanyagkártyával dolgoztatta őket, és még a szabadságigényeket és betegállomány-bejelentéseket is onnan intézték.
2023 március: Új eljárásra dobták vissza másodfokra
10 év alatt sem sikerült tisztázni az ügyet… Ez valamit azért elmond arról, hogy Hollandiában is mennyi ideig tarthat egy jogügylet. Lényeg az, hogy a hollandiai legfelsőbb bíróság jogkörét gyakorló Hoge Raad szerint a másodfokon eljáró törvényszék (Gerechtshof) indoklása nem volt elég megalapozott.
Mit mond a szakszervezet és a munkáltató?
Az FNV állásfoglalásában kifejtette, hogy „a kamionsofőrök pontosan ugyanazt a munkát végezték, mint holland kollégáik. Miután kifejezésre juttatták, hogy ők is holland bérre tartanak igényt, könyörtelenül felmondtak nekik.” Időközben két érintett sofőr egyébként meghalt időközben.
A holland anyavállalat, a Van den Bosch elutasít bármiféle felelősséget és az FNV-t vádolja: „Már tíz év eltelt és sajnos arra kell következtetnünk, hogy az FNV szakszervezet hozzáállása és hangneme FNV megosztó és káros hatással volt a szakma számára.”
Hogyan tovább?
Az a perben álló felek (a szakszervezet által támogatott munkavállalók és a munkáltató) közleményeiből kiderül, hogy egyik fél sem adja fel. A trans.info hírei szerint az Amszterdami Törvényszék lesz az, ahol a megismételt másodfokú eljárást le fogják folytatni. Hogy mikor és az hogyan jut el az ügy végre a jogerős határozatig… Kérdezzetek kettőt és könnyebbet…
Forrás: fnv.nl, vandenbosch.com, trans.info
Pert nyertek a Hollandiában dolgozó magyar kamionosok: jár nekik a holland bér
Kelt: 2021. július 30.
Az Arnhem-Leeuwarden székhelyű törvényszék fontos ítéletet hirdetett a külföldi sofőrök holland szállítmányozási cégeknél való alkalmazásával kapcsolatban.
Miről szólt a per?
Azt a kérdést kellett eldönteni, hogy néhány magyar kamionsofőrre melyik ország jogrendje vonatkozik. Őket a holland Van den Bosch Transporten BV által tulajdonolt magyar bejegyzésű Silo Trans Transport Kft. alkalmazta. A legfontosabb kérdés az volt, hogy a tíz sofőr jogosult-e holland szabályok szerinti bért kapni.
A magyar munkavállalók hollandiai telephelyről kiindulva végezték munkájukat, főleg külföldön, de sosem Magyarországon. Társadalombiztosítási jogviszonyuk is Magyarországon volt. Fontos körülmény az is, hogy a magyar sofőrök még a munkaszerződésüket is az anyacég székhelyén, a Brabant tartományban fekvő Erp-ben írták alá a magyar leányvállalattal.
Mekkora a különbség a két ország bérei között?
Magyarországon a Statisztikai Hivatal adatsora szerint az alapbér 65 ezerről indult 2007-ben és 78 ezren ért véget 2011-ben. Hollandiában 2007-ben 1301 euró, 2011-ben 1424 euró volt. Ehhez képest, a sofőrök bejelentett bére az NOS-nek adott interjú szerint 300 euró volt, ami akárhogy is nézzük, még az időszak elején is csak a holland minimálbér egynegyede volt. Ehhez jön még az is, hogy a szállítmányozási szektorra nézve Hollandiában külön kollektív szerződés (hollandul: collectieve arbeidsovereenkomst, cao) volt érvényben, ami ettől eltérő minimálbéreket tartalmazott.
Egyébként az, hogy a sofőrök jelentős összegű kiküldetési díjat kaptak munkájuk során, nem szünteti meg azt a tényt, hogy egyrészt nem fizettek utána társadalombiztosítási járulékokat.
Hogyan döntött a bíróság?
Kulcsfontosságúnak az bizonyult a bíróság döntésében, hogy a szokásos munkavégzési hely (gewoon werkland) a hollandiai Brabant tartományban levő Erp volt, ahol az anyavállalat székhelye található. Ezt a bíróság többek között a következő tények miatt látta így:
- Bár a bérfizetést a magyar leányvállalat végezte forintban egy olyan számláról, ami a magyar leányvállalat nevén volt, de a banki engedélyezési jogok a számlára vonatkozóan a hollandiai anyavállalatnál voltak;
- A magyar sofőröknek a táppénzkéréseiket és szabadságigényléseiket a holland anyavállalathoz (is) be kellett nyújtaniuk
- A sofőrök által használt üzemanyagkártyák is a holland anyacég nevén voltak
A bíróság abban nem hozott határozatot, hogy mekkora bért kell pótlólagosan kifizetni a cégnek, azt egy alacsonyabb fokú holland bíróságra utalta vissza az Arnhem-Leeuwarden székhelyű törvényszék.
Átvihető-e más szállítmányozási cégekre az ítélet?
Kik a károsultjai annak, hogy a magyarok kevesebb bért kaptak?
A munkavállalók követeléseinek teljes összege mintegy 1 millió euró. Ezt az összeget a munkavállalók képviseletét felvállaló holland FNV szakszervezet videójából lehet megtudni.
A jóval alacsonyabb bérrel kifizetett bérek miatt holland sofőrök nehezebben jutnak álláshoz. Azok a szállítással foglalkozó cégek, akik holland munkavállalókat, holland feltételekkel alkalmaznak, nehezen behozható piaci hátrányba kerülnek.
Emellett a holland társadalombiztosítás sem kapja meg mindazokat a befizetéseket, amik járnának neki a holland jogszabályok szerint.
Megoldja ez az ítélet a látszatszerződések problémáját?
Az NOS-nek nyilatkozó Beryl ter Haar összehasonlító munkajoggal foglalkozó groningeni professzor jól tudja, milyen gyakoriak az ilyesfajta látszólagos konstrukciók.
Szerinte nehéz optimistának lenni azzal kapcsolatban, hogy ez vajon megszünteti az ilyesfajta trükközéseket. „Ez egy nagyon világosan megszövegezett ítélet, ami meghatározza, hogy mi a sofőrök szokásos munkavégzési helye. De éppen azért, mert olyan pontosan meg van határozva, hogy miért kell a magyar sofőröknek holland bért kapni, már előre látom, hogy a cégek a taktikájukat fogják megváltoztatni. Például ha fontos, hogy a HR-menedzser Magyarországon legyen, akkor őt áthelyezhetik oda.”
Emiatt lehet, hogy másfajta látszólagos konstrukciók fognak létrejönni. Másrészt Ter Haar szerint a kérdést csak európai szinten lehet majd megoldani, az összes tagállam egyetértésével. Különutas holland jogalkotás ugyanis szembemehet a közösségi joggal, a közös piac szabad működésével.
Forrás: nos.nl, rechtspraak.nl, transport-online.nl
Kép forrása: wikimedia.org/Alf van Beem