A hollandiai magyarok körében talán Huszár Vilmosé (1884, Budapest – 1960, Hierden) az egyik legfontosabb olyan név, aki maradandó hatással volt Hollandia művészetére. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán kezdte, tanult Münchenben is és a nagybányai művésztelepen is megfordult néhány nyáron. Végül 1909-ben Hágában telepedett le, holland feleséget vett el és Hollandiában élte le élete hátralevő részét.

Stílusalkotó volt Huszár Vilmos

Szó szerint. Piet Mondriaan festővel, Gerrit Rietveld építésszel és formatervezővel és még néhány társával 1917-ben létrehozta a De Stijl [A Stílus] nevű folyóiratot, mely körül egy egész mozgalom kelt életre. Huszár személyes stílusára ekkoriban a posztimpresszionizmus, a kubizmus, a futurizmus és a geometrikus absztrakció mind-mind hatással voltak.

A folyóirat első címlapját Huszár tervezte és publikált is a lapban. A lap egészen 1931-ig jelent meg. Huszár a folyóirat körüli mozgalomtól viszonylag hamar eltávolodott, de egyes résztvevőkkel, például Gerrit Rietvelddel voltak még közös projektjeik. Számos képzőművészeti területtel foglalkozott Huszár, a belsőépítészeten, a grafikán, az épületszobrászaton át például ólomüveg-ablakok készítésével is.

Huszár Vilmos egyik cím nélküli alkotása,1924
(Fotó: flickr.com/Pedro Reibeiro Simon)
Piet Mondriaan: Composition II in Red, Blue and Yellow, 1930
Fotó: wikipedia.org

A művészetkedvelők körében szinte közhelynek számít, hogy alig találni olyan helyet a világon, ahol ennek a jelentős magyar formatervezőnek, grafikusnak, festőzseninek az alkotásait egyben lehetne áttekinteni. Ennek oka az, hogy alkotásai legnagyobb rész szétszóródott az egész világban és többsége magángyűjteményekben van.

Hollandiában a Kröller-Müller Múzeumban és a hágai Kunstmuseumot ajánlhatjuk. Egyébként Magyarországon is található egy korai festménye is, Kertben címmel, amely a hollandiai korszak előtt, 1906-ban keletkezett, és láthatóan nagybányai hatásokkal van átitatva.

Delft: Huszár ólomüveg-ablaka egy korábbi gyár épületében

A helyszín (Hooikade 13, 2627AB Delft) már önmagában is érdekes: 1930-ban épült Delftben egy korábbi acélöntöde épületében található. A gyár a második világháborúig működött. Itt készültek a világörökség részét képező rotterdami Van Nelle gyár ablakkeretei is. A háború alatt pedig félig-meddig rejtve penicilint készítettek az élesztőgyárrá (Gistfabriek) átalakított üzemben. Ennek a neve lett a Bacinol, amely nevet az épület a mai napig is viseli (Bacinol 2). A háború után hosszú évtizedekig önkormányzati irodák voltak benne („sociale dienst”).

https://bacinol.nl/Jelenleg irodák és művészeti alkotóműhelyek működnek az épületben, az aljában pedig van egy nyilvánosan hozzáférhető étterem, aminek a neve Huszár. Így, ékezettel. És ha visszagörgettek a cikkben, akkor az ablakok feletti felirat betűi egyértelműen rokoníthatóak a De Stijl címlapjával (Huszár Vilmos tipográfiával IS foglalkozott).

A Huszár étterem esti kivilágításban
Fotó: Restaurant Huszár

Hogyan lehet megtekinteni az üvegablakot?

A fentiek alapján sok szót nem vesztegetnénk arra, hogy magát az üvegablakot bemutassuk. Inkább beszéljen magáért a fotó, amit az étterem tulajdonosa volt szíves rendelkezésünkre bocsátani.

Egyúttal azt is ajánljuk olvasóinknak, hogy látogassanak el személyesen az étterembe. A Huszár étterem üzemeltetője csoportonként 45 euróért szívesen körbevezeti a látogatókat és a körülbelül háromnegyedórás séta során mesél az épületről, Huszárról és az étterem nevéről (érdemes előre bejelentkezni). Egy további érdekesség egyébként, hogy az étterem neve nem csak a magyar művész miatt lett Huszár, hanem azért is, mert az étterem tulajdonosa férjének az apja szintén huszárként szolgált korábban a holland hadseregben.

Huszár Vilmos ólomüveg ablaka

Milyen ételek és italok várnak a Huszárban?

Természetesen erre is rákérdeztünk és a mai modern irányzatoknak megfelelően biológiai tenyésztésből származó, a delfti régióban felnövekvő csirkék húsából készült ételek mellett természetesen különféle bioborok is fogyaszthatóak. Büszkék arra is, hogy a 2012-ben elkészült berendezésnél amennyire csak lehet, újrahasznosított anyagokat használtak. Hisszük, hogy itt is többet ér a sok beszédnél az a néhány fotó, amit az étterem tulajdonosa kedves volt rendelkezésünkre bocsátani.

Ez pedig az étterem logója. Jól felismehetőek rajta mind a Huszár Vilmos alkotásaiban levő vonalak, mind pedig egy huszárfej, amit az étteremtulajdonos nagyapjának egyik fényképe alapján készítettek.

A Huszár étterem logója