1795-ig Hollandia köztársaság volt: a Hét Egyesült Németalföldi Tartomány Köztársasága (Republiek der Zeven Verenigde Nederlanden). Ez független tartományok szövetsége volt, amely egy közös szerződés alapján közös államot alkotott. A hét régió autonóm módon működött, de a külpolitika és a védelem ügyét közösen intézték.
Nem meglepő módon, Németalföld francia megszállása idején (1795-1813) időszakban a régi Németalföldi Köztársaságban a feje tetejére álltak a közjogi állapotok. A terület modern egységes nemzetállammá alakult (francia mintára departement-ek, megyék jöttek létre)– ezt az első időszakban Batáviai Köztársaságnak (Bataafse Republiek) nevezték 1795-1806 között. Zeeland déli része és a mai Limburg tartomány nem volt része – ezeket Franciaország annektálta.
Bonaparte Lajos: Francia volt az első holland király
Napóleon aztán úgy döntött, hogy testvérét kinevezi németalföldi királynak. Hollandia Bonaparte Lajos alatt először lett királyság, a terület neve pedig Holland Királyság (Koningrijk Holland) lett. Ez az állapot egyébként csak négy évig tartott (1806-1810). Erről korábban már írtunk azzal kapcsolatban, hogy mióta Amszterdam Hollandia fővárosa:
A francia megszállás utolsó három évében Hollandia a francia császár birodalmának központi irányítása alá kerül
1814: I. Vilmossal (ismét) színre lép az Orániai ház
A franciák elűzését követően hazatér az egykori helytartó (Vilmos Frigyes) és szuverén uralkodónak kiáltották ki. Ő annak az Orániai Vilmosnak egyik leszármazottja, aki által 1566-ban kirobban a Németalföldi Szabadságharc. Ebben az évben keletkezett a holland királyság első alkotmánya is (Grondwet).
1815-1830: Németalföldi Királyság
A napóleoni háborúkat követően a győztes hatalmak a békekonferenciát Bécsben hívták össze, ahol úgy határoztak, hogy Németalföld egésze élére Vilmos Frigyes állhat. Őt 1815-ben iktatták be I. Vilmos néven, az országot pedig úgy hívták, hogy Koninkrijk der Nederlanden. Az ország európai területe ekkor volt a legnagyobb – a mai Hollandia mellett Belgium és Luxemburg is egy államban tömörült.
Németalföldiből Holland Királyság lesz
Németalföld déli része 1830-ban különvált egy rövid forradalmat követően, és Hollandia ezt 1839-ben Hollandia is elismerte a londoni szerződés által: létrejött az új Belga Királyság (Koninkrijk België). 1839-ben Luxemburg is kivált a Németalföldi Királyságból . Ezt követően perszonálunióban Nagyhercegségként kapcsolódott Hollandiához. A király egyúttal Luxemburg nagyhercege is volt.
1890-ben azonban a perszonálunió Luxemburggal is véget ért, mert Vilmos nőként nem léphetett apja, III. Vilmos király örökébe Luxemburgban.
Ez is érdekelhet:
Forrás: koninklijkhuis.nl
Festmény készítője: Joseph Paelinck (Wikipedia)