Múlt hét elején még rendben levőnek tartották a visszaküldést a hollandok
A múlt hét elején bejelentették, hogy Hollandia fenn kívánja tartani azt a rendelkezést, miszerint az Afganisztánból származó olyan menedékkérőket vissza kell küldeni, akiknek elutasította kérelmét korábban a holland Bevándorlási Hivatal (IND). Minderről korábban annak ellenére döntöttek, hogy ott fellángoltak a harcok a tálibokkal. Bár az Igazságügyi és Biztonsági Minisztérium szerint jelenleg nincs kiutasítási eljárás folyamatban, jelenleg „kevesebb mint öt” afgán menedékkérőt fogva tartanak. A menedékkérők fogva tartása csak akkor megengedett Hollandiában, ha fennáll a kitoloncolásra való kilátás. Az MTI hírügynökség jelentése szerint Hollandia augusztus 10-én felszólította az Európai Uniót, hogy 5 másik országgal együtt ne akadályozza a kitoloncolások végrehajtását. Az 5 másik ország : Belgium, Németország, Ausztria, Hollandia, Dánia és Görögország.
Múlt szerdán kitoloncolási fordult a kocka a holland politikában
Augusztus 11-én azonban a holland politika megváltozott– ezt az Igazságügyi Minisztérium a Tweede Kamer-nek küldött levelében jelentette be. Ankie Broekers-Knol államtitkár a következőket írja a levélben: „Azafganisztánihelyzet annyira változhat, és az elkövetkező időszak fejleményei annyira bizonytalanok, hogy úgy döntöttem, hogy döntési és indulási moratóriumot léptetek életbe.” Ami a rendelet jogi és gyakorlati jelentését illeti, a levél szerint ez a döntés a következőket jelenti: „A határozathozatali és kiutasítási moratórium a főszabály szerint hat hónapig érvényes, és az afgán állampolgárságú külföldiekre vonatkozik. Az elrendelt moratóriummal a moratórium ideje alatt benyújtott függőben lévő menedékkérelmek és menedékkérelmek törvényes elbírálási időszaka az idegenrendészeti törvény (Vreemdelingenwet 2000) alapján egy évvel meghosszabbodik és a döntéshozatali időszak legfeljebb 21 hónapra emelkedhet. A kitoloncolási moratórium miatt a kiutasított afgánok nem kötelesek visszatérni Afganisztánba, és (új) kérelem benyújtása esetén a mendekkérőket megillető szállást és egyéb ellátásokat biztosítják számukra.”
A Külügyminisztérium eredetileg egyébként új hivatalos országjelentést tervezett a 2021 októberi időszakra. A gyorsan romló helyzet fényében a Külügyminisztériumban felgyorsítják ezt a folyamatot.
Nagyon is jókor jött ez a döntés: Kabult elfoglalta a talibán
A tálibok elfoglalták a hatalmat Afganisztánban. Kabul elnöki palotájában vasárnap, gyors előrenyomulást követően kihirdették a város elfoglalását. Ugyanakkor néhány kilométerrel arrébb a helyi repülőtéren embertelen káosz alakult ki, mivel számos lakos próbál menekülni a veszély elől. Ez történt az elmúlt néhány órában az afgán fővárosban.
Magyarországnak nincs nagykövetsége Afganisztánban
A Konzuli Szolgálat hivatalos oldalán arról adnak tájékoztatást, hogy Pakisztán fővárosában, Iszlamabádban levő magyar követség a legközelebbi magyar külképviselet. Természetesen a magyar állampolgárok bajba jutva fordulhatnak más uniós ország külképviseletéhez is Afganisztánban.
Több ország már pénteken arról döntött, hogy követségeit bezárja és állampolgárait az ország elhagyására szólítja fel.
Sok uniós polgár rekedt a kabuli reptéren
A legfrissebb helyzetet magyar nyelven talán legjobban összefoglaló Maszol romániai magyar hírportál drámai hangú összefoglalójában leszögezi, hogy a kabuli reptéren sok-sok nyugati ország polgárai várnak az evakuálásra: “A kabuli repülőtérről jelenleg is folyik a nyugati állampolgárok tömeges evakuálása. Brüsszeli források szerint a repülőtér az utolsó olyan nagy létesítmény az országban, amely továbbra is a NATO-erők ellenőrzése alatt áll, és amelynek biztonságát amerikai, brit és török katonai erők őrzik. A repülőtér vasárnap leállította a menetrend szerinti járatok kiszolgálását, és csak katonai szállító repülőgépek indítására szolgál.”
Forrás: nrc.nl, tweedekamer.nl, mti, nu.nl, telex.hu, maszol.hu
Kép forrása: flickr.com/newsonline