A második világháború alatt III. Lipót belga király kidolgozott egy tervet, amely szerint Hitler jóváhagyásával egy miniállam egyeduralkodója lehetett volna Belgiumon belül egy rész-államban. Ez derült ki azokból a korabeli dokumentumokból, amik alapján Vincent Stuer könyvet írt a belga király háborús éveiről (Rexit. Leopold III en het tragische misverstand. Uitgeverij Borgerhoff & Lamberigts, 2025, 9789464788099)
Forrás: Nationaal Archief, Hága
nr toegang 2.24.14.02, bestanddeelnr. 252-1571
Fényképész: Willem van de Poll
A 22 oldalas dokumentum hét olyan találkozó zárójelentését tartalmazza, amin III. Lipót bizalmasainak egy csoportja vett részt 1942-ben.
III. Lipót háborús időszakának megítélése mindig is ellentmondásos volt
III. Lipót mindig is ellentmondásos volt Belgiumban. Az 1940-es kapituláció után nem volt hajlandó elhagyni az országot, ahogyan azt Vilma királynő tette Hollandiában. Amikor a miniszterek Angliába menekültek, Lipót a helyben maradást választotta a hadsereg parancsnokaként, annak ellenére, hogy erre felkérték.
A kapituláció után a németek házi őrizetbe helyezték, majd a miniszterek és a parlament megfosztották hatalmi jogosítványaitól. 1940 novemberében találkozott Hitlerrel, akivel meg akarta vitatni Belgium helyzetét a németek uralta Európában. Viszont tőle csak homályos ígéreteket kapott.
A háború befezése után szerette volna visszakapni trónját
A háború után Lipót vissza akart térni a belga trónra, de a lakosság jelentős része ellenezte ezt. Erős politikai nyomásra, az ország kettészakadását megelőzendő 1950-ben végül lemondott és fiát jelölte ki utódjának. Az e körüli alkotmányos válságot a Koningkwestie [magyarul Király-kérdés] néven tartják nyilván a belga történészek.
Milyen terveket szőtt a háború alatt Lipót?
Most úgy tűnik, hogy Lipót házi őrizetében Belgium jövőjének tervezésével is foglalkozott, Hitler és a náci Németország tudtával és jóváhagyásával. Forgatókönyve szerint Lipót egy Németországnak engedelmeskedő miniállam felett akart ellenőrzést szerezni, „például a Sambre-től és a Meuse-tól délre, Hainaut és Namur tartományokban”.
III. Lipót önállóan akart uralkodni a miniállamban Hitler jóváhagyása mellett. „Az államnak „legalább egy tartomány méretűnek” kellett volna lennie, amint az a jelentésekből kiderül” – mondja Stuer. „Egész biztosan nem jöhetett volna szóba a főváros, a kikötő vagy a tengerpart, mivel ez katonailag túlságosan fontos volt a németek számára.”
Miért akart még 1942-ben alkut a belga király?
Vincent Stuer szerint a jelentések dátuma, 1942 nyara, a legfigyelemreméltóbb. „Feltűnő, hogy a király még mindig annyira a háborúban elmélyedve gondolkodott, és arra számított, hogy a háború a németekkel kialkudott békével végződik, és az is, hogy ő is ezt akarta,” – nyilatkozta a szerző a De Standaard napilapnak.
Stuer szerint III. Lipót ez világidegenségét mutatja. „Egy buborékban élt, olyan emberek vették körül, akik ugyanazt gondolták, mint ő, és akik nem volt érzékük ahhoz, hogy a külvilág mit gondol a helyzetről.”
Lipótnak már 1940-ben az volt a szándéka, hogy Belgiumban egyfajta náci irányultságú Vichy-rezsimet hozzon létre, ahogy az Franciaországban történt. Stuer: „Ha ez a dokumentum 1940-ből származott volna, ez csak egy lett volna a sok hasonló terv között. Azonban figyelemre méltó, hogy 1942-ben is így gondolta.”
Hazaáruló volt a belga király?
Erről a kérdésről implicit módon nyilatkozik a Stuer: Hitler sohasem látta a tervet. “Lipót többször is kísérletet tett rá és egyetlen egyszer találkozott is Hitlerrel, de az még 1940-ben történt. Utána soha többet. Szándéka sem az volt, hogy erről még a háború közben egyedül tárgyaljon Hitlerrel – ez hazaárulás lett volna. A dokumentum arra az esetre készült, ha esetleg általános tárgyalásokra kerülne sor a háború végeztével.”
A bizalmas dokumentum csak későn, 2002-ben vált hozzáférhetővé
Stuer a dokumentumot Lilian hercegnő, a király második felesége magánarchívumban találta meg, amely csak halálakor, 2002-ben lett nyilvános – mondta a De Standaardnak. „Azt kell mondanom, hogy annak idején egy kis örömtáncot jártam. Még senki nem nézte látta ezt a dokumentumot. De történelmi hitelesség szempontjából meg lett vizsgálva hitelessége. Örömmel felhasználtam, hogy egy izgalmas történelmi történetet írjak az ún. Királykérdésről, vagyis azokról az évekről, amikor Belgiumnak döntenie kellett III. Lipót sorsáról. Belgium történelmében egy abszolút kulcsfontosságú momentumról beszélhetünk.”
Forrás: nos.nl, standaard.be