Lakosság, lakhatás
Leiden népességét tekintve az ötödik legnagyobb városa Zuid-Holland tartománynak: 2024. január 1-én 130.108 lakosa volt. Egy négyzetkilométeren 5.974-en éltek, vagyis sűrűn lakottnak mondható. Amennyiben az agglomerációt is hozzávesszük (Oegstgeest, Voorschoten, Leiderdorp, Zoeterwoude, Katwijk), akkor mintegy 365 ezer lakost számolhatunk össze.
Ennek megfelelően a lakásárak és a bérleti díjak is magasnak mondhatók: átlagosan 21,65 EUR/m2 a lakbér a Pararius szerint 2024 II. negyedévében, az állami adóbecslések alapjául szolgáló érték (WOZ-waarde) pedig átlagosan 394 ezer euró volt a Holland Statisztikai Hivatal (CBS) szerint.
Mennyi külföldi él Leidenben?
2021-es adatok szerint a lakosság kétharmadának van két holland szülője, 17%-nak van legalább egy NEM nyugati származású szülője és mintegy 15%-nak van legalább egy nem holland, de „nyugati” szülője.
Hány magyar él Leidenben?
Magyar származású a város lakói közül 253-an voltak 2022-ben – tíz évvel előtte még csak 182-en voltak. Nyilván ez az adat nem teljes, hiszen a határon túli magyarokat nem magyarként, hanem románként, szlovákként stb. tartják nyilván.
Leiden földrajza
Leiden városát átszeli a régi Rajna (Oude Rijn). A város Zuid-Holland tartományban található, Amszterdamtól 45, Hágától 18 kilométerre fekszik. Más közeli városok: Haarlem, Zoetermeer és Alphen aan de Rijn. Leidenben és környékén sok a csatorna, és parkból, illetve zöldterületből sincs hiány. Csak néhányat emelünk ki: Hortus Botanicus, Plantsoen, Merenwijk, Kasteel Cronensteyn.
Forrás: wikipedia.org/Erik Zachte CC BY-SA 3.0
Leiden rövid történelme
Leiden közelében volt már egy római kori település, aminek a neve Matilo volt. A birodalom összeomlása után nagy ideig csend honol, mígnem a 8. században az utrechti püspökség birtokjegyzékében fel nem merül Leyden. 1100 körül a Holland grófjának fennhatósága alá kerül és 1266-ban megerősítik korábban kapott városi jogát. A város fejlődése mindenféle események ellenére töretlen volt – 1514-ben Holland grófságnak a legnépesebb városa volt 14000 lakossal. A németalföldi szabadságharc (hollandul Tachtigjarige Oorlog) során 1572-ben állt át Orániai Vilmos oldalára – ekkor a spanyolok persze megpróbálták ostrommal bevenni, de ez nem járt sikerrel – 1574. október 3-án felmentették a felkelők csapatai.
1575-ben egyetemalapítási jogot adott neki Orániai Vilmos. A fejlődés ezt követően a 17. században is folytatódott és a 17. század közepére az egész északi Németalföld (vagyis Belgium nélküli rész) második legnagyobb városa volt Amszterdam után. Ehhez jelentősen hozzájárultak a délről érkező menekültek, akik értékes tudást hoztak a városba.
A 18. század és a 19. század első fele már nem alakult ilyen kedvezően. A városnak nagyon fontos textilipar hanyatlásnak indult és a népesség a 19. század elején érte el mélypontját: 1815-ben 27 ezer lakosa volt.
A város második fénykora a 19. század második felében vette kezdetét és jelentős mértékben a holland tudomány fellendülése nyújtott segítséget (Leiden ugyebár egyetemi város volt). A nemzetközileg ismert (címzetes) tanárok közül például Albert Einsteint emelhetjük ki, de az első világháborút követően Szentgyörgyi Albert is töltött itt egy rövidebb időt kutatóként (1920-1922). De az is sokat mond, hogy az egyetem dicsőséglistáján nem kevesebb mint 16 Nobel-díjast sorolnak fel, akik ilyen-olyan módon tanultak, kutattak vagy oktattak itt korábban.
A második világháborúban a várost súlyos bombázások érték, főleg Marewijk és a pályaudvar semmisült meg. A városközpontot nem érték komolyabb károk.
Magyar vonatkozások Leidenben
A talán legnagyobb holland-magyar közös történet a kora újkorban az ún. peregrináció volt, vagyis magyar, főként protestáns diákok jöttek Németalföldre, főként miután a Heidelbergi Egyetem a harmincéves háború miatt kénytelen volt bezárni kapuit. Leiden ugyan nem a fő célpont volt, de azért itt is említhetünk pár nevet: Kovásznai Péter, Borosnyai Lukács János – mindketten később református püspökök lettek hazatértüket követően a 17. illetve 18. században.
A Leideni Egyetemen volt kutató egy ideig a már említett Szentgyörgyi Albert is.
További magyar vonatkozás, hogy a Rijnsburgerweg 144. szám alatti ház egyik falán Pilinszky János: A mélypont ünnepélye című verse volt olvasható magyarul, illetve vele szemben hollandul is a 146. szám alatt Dedinszky Erika holland fordítása még mindig látható. A StreetView tanúsága szerint 2017 ősze és 2018 nyara között olyan esőzés érhette, hogy egyszerűbb volt az egész falat fehérre meszelni, mint felújítani a verset. A részleteket egy Facebook-postban rögzítettem. Köszönet Győri Barnabás olvasónknak, aki felhívta a figyelmemet erre a változásra. Ezt a műfajt a hollandok egyébként muurgedichtnek, vagyis falra írt versnek hívják.
Szemben, a 146. szám oldalfalán Dedinkszky Erika holland fordítása még most is olvasható.
Forrás: wikipedia.org/Vysotsky CC BY-SA 3.0
Fotó: Győri Barnabás, 2024
Felsőgelléri Antal Kornél Vilmos (Budapest, 1917 – Leiden, 2003)
Kornél Vilmos Antal de Felsőgellér (1917–2003) Budapesten született magyar–holland származású jogtudós volt, aki jelentős pályát futott be Hollandiában. Nagyapja Antal Géza professzor, parlamenti képviselő, majd dunántúli református püspök volt, a holland-magyar kapcsolatok elkötelezett támogatója. Nagyanyja holland írónő, Adele Sophia Cordelia Opzoomer volt, akik A.S.C. Wallis álnéven számos fontos magyar irodalmi művet fordított le hollandra.
1936 és 1940 között a Leideni Egyetemen tanult jogot, később pedig ugyanitt lett az adójog professzora.
Holland állampolgárságot egyébként csak viszonylag későn, 1939-ben szerzett.
Fontos szerepet játszott a Leideni Egyetem adójogi tanszékének létrehozásában az 1960-as években. 1975-ben a holland Legfelsőbb Bíróság (Hoge Raad) bírájává nevezték ki, ami a holland jogászi pálya egyik legmagasabb tisztsége volt.
Magyar Facebook csoportok
Híres művészek és tudósok Leidenben
A lista hosszú, úgyhogy csak néhány közismertet emelnénk ki. Ők vagy itt születtek, vagy életükből hosszabb szakaszt töltöttek Leiden városában.
- Rembrandt van Rijn (1606, Leiden –1669, Amszterdam), festőművész
- Jan Steen (1626, Leiden – 1679, Leiden), festőművész
- Justus Lipsius (1547, Overijse – Leuven, 1606), humanista, filozófus, jogtudós
- René Descartes (La Haye-en-Touraine, 1596 – Stockholm, 1650), filozófus, matematikus
- Armin van Buuren (1976, Leiden – ) zenei producer, DJ
Helyi újságok, tévé, rádió Leidenben
A helyi újság neve Leidsch Dagblad. Van helyi rádió és televízió is, ez az Omroep Sleutelstad.
Látnivalók Leidenben
Leiden több mint 1250 nemzeti műemlékkel, 1550 önkormányzati műemlékkel, 4550 ikonikus épülettel és 2 régészeti műemlékkel rendelkezik. A csatornákon belüli központ Hollandia második legnagyobb történelmi városközpontja, és védett városképként jelölték ki. 2011 óta Leiden egy második védett városképpel is rendelkezik: a déli héjjal.
A történelmi központot a Leideni kastély alkotja, amely a Rajna két ágának összefolyásánál található. A Burcht körül kiterjedt csatornagyűrű található, összesen 88 híddal a csatornán belül.
A Breestraaton található két legfontosabb polgári épület a városháza, amelyet Hollandia legszélesebb reneszánsz homlokzata díszít, és a Gemeenlandshuis van Rijnland, amely hosszú ideig a rijnlandi vízügyi tanácsnak adott otthont. Más épületek a város ipari és kereskedelmi történelméről tanúskodnak, mint például a Waag (Mázsaház), a Koornbrug (Gabonahíd) és néhány tucat szövőház. Az egyik szövőházat belülről is meg lehet tekinteni: múzeumként működik. Az egyetem az elmúlt évszázadokban is látható nyomot hagyott a belvárosban. Érdemes megemlíteni az Akadémia épületét a Rapenburgon, mögötte a Leideni Botanikus Kerttel és a Régi Csillagvizsgáló látogatóközpontjával, valamint a Jogi Kar Kamerlingh Onnes épületét a Steenschuuron.
A két legnagyobb templom a Pieterskerk, Leiden legnagyobb templomépülete és a Hooglandse Kerk, a legnagyobb még mindig aktívan használt leideni templom. A Lange Mare-n található a Marekerk (1649).
Leiden kilenc szélmalommal, 35 udvarral és két városkapuval rendelkezik a városközponton belül és kívül: a Morspoort a városközpont északnyugati oldalán és a Zijlpoort a városközpont északkeleti oldalán van. A Doelenpoort a csatornák gyűrűjén belül helyezkedik el, és a leideni milícia (lövészegylet) gyakorlótereinek kapujaként szolgált.
Érdekes múzeumok, UNESCO világörökség
Leiden számos fontos múzeumnak ad otthont:
- Rijksmuseum van Oudheden
- Wereldmuseum Leiden
- Rijksmuseum Boerhaave (tudománytörténet)
- Museum De Lakenhal (vizuális művészetek és történelem)
- Hortus botanicus Leiden, Hollandia legrégebbi botanikus kertje
- Japán Múzeum SieboldHuis, az első világszintű japán gyűjtemény
A történelmi résznél említett Matilo a rómaiak erődrendszerének részét képezte így a többivel együtt ez is az UNESCO világörökségének részévé vált 2021-ben.
Vannak olyan fontos információd, amelyeket szerinted fel kellene venni erre a lapra? Esetleg hibát találtál, vagy csak javaslatod van? Akkor lépj velünk kapcsolatba a szerkesztoseg@hollandhirek.nl e-mailcímen. Köszönjük!