man sitting on gang chair with feet on luggage looking at airplane

A hollandhirek.nl egyik olvasója, K. Péter, tavaly április végén fordult hozzánk tanácsért. A Schiphol reptéren önhibáján kívül lekéste a csatlakozását, ami miatt egy éjszakát az egyik terminálon kellett várakozzon. Kártérítéstért folyamodott a KLM-hez, s nagyjából egy év után meg is kapta. Érdekelt bennünket, hogy hogyan járt el.

Holland Hírek (HH): Honnan hova utaztál?

K. Péter (KP): Írországból Magyarországra, Hollandiában volt egy átszállás. Elég szűkös volt az idő, ha jól emlékszem, háromnegyed óra körül. Tulajdonképpen ez már a visszautunk volt, néhány nappal azelőtt repültünk Budapestről Dublinba, ugyancsak hollandiai átszállással. Két ismerőssel utaztam, a csomagjaik elvesztődtek. 4 nap késéssel érkezett utánunk a két bőrönd. Kénytelenek voltak ruhákat vásárolni, a számlák alapján kártérítették őket pár hónap múlva.

HH: Amikor kiderült, hogy nem éritek el a budapesti járatot, mint mondtak a KLM-esek?

KP: Este érkeztünk Schipholba, egy terminálhoz irányítottak, ahol új jegyet nyomtatott az automata. A kezünkbe nyomtak egy fénymásolt utastájékoztatót, hogy sajnálatos módon nem tudtak szállást biztosítani, de mi kereshetünk magunknak maximum 150 Euro értékben, melyet meg fognak téríteni. Ugyanígy étkezésre is ígértek valamennyi összeget. Kaptunk pár euró értékben étkezési utalványokat, melyeket a reptéren lehetett beváltani. Volt ott egy stewardess, kértük, hogy segítsen szállást keresni, de nem talált semmit. Foglalt volt az egész környék, irtó drágán volt csak szoba. A hölgy mondta, hogy sorry, s azzal elviharzott.

HH: A reptéren maradtatok akkor?

KP: Igen, kb. 6 órát. Sokba került volna az, hogy betaxizzunk a városba és egyet sétáljunk éjszaka, pedig lett volna kedvünk. Szerencsére egy kis bisztró nyitva volt, szendvicset tudtunk venni. Nem mi voltunk az egyedüli éjszakázók, de úgy tűnt, hogy az alvó utasok zöme készült arra, hogy a reptéren alszik. El is foglalták a jó helyeket. Nekünk csak kényelmetlen székek jutottak. Egy ideig egy könyvtárszerű elkülönített részben próbálkoztunk a pihenéssel, majd találtunk egy kordonnal lezárt várótermet. Mivel itt hosszú padok voltak, úgy döntöttünk, hogy bemegyünk, ennél jobb hely nem lesz. Nagyon fáradtak voltunk, muszáj volt pihennünk. Néha a takarítószemélyzet nagy zajjal átbaktatott a helységen, de amúgy 3-4 órát aludtunk.

HH: Másnap akkor felültetek a gépre…

KP: Igen. Pár nappal később a KLM honlapján jelentettem az esetet, feltöltöttem a jegyeimet és a számláimat. Elég hosszú időn keresztül semmi válasz nem érkezett. Van egy Európai Fogyasztóvédelmi Központ, írtam annak, hogy a KLM több mint 2 hónapja nem válaszolt, de ők rengeteg dokumentumot kértek, amit aztán nem küldtem el. Olvastam, hogy nyáron óriási káosz volt minden reptéren, egyrészt örültem, hogy nekünk semmi különös problémánk nem volt, másrészt gondoltam, hogy a kártérítések száma hirtelen megugrott a KLM-nél. Szeptemberben jött az első automatikusan generált válasz, hogy türelem, foglalkoznak az üggyel. Novemberben jelezték, hogy 57 Euro kártérítést ítéltek meg, küldjem a számlaszámomat. Visszaírtam, hogy tudtommal 400 euró illetne meg, de erre nem jött válasz. Pár napon belül utalták a pénzt. Kiderült, hogy csak az étkezési számláimat térítették meg.

HH: Végül kaptál kártérítést a késés miatt?

KP: Igen. A hollandhirek.nl ajánlotta, hogy keressek olyan céget, amelyik eljár az ügyben, ugyanis az EC 261/2004 EU-s törvény alapján jár a kártérítés. Nem igazán tudtam, hogy melyik céget kell megbízni, az AirHelpet választottam. Kedvező elbírálás esetén az összeg 2/3-át küldik nekem, a többi az ő ügyintézési költségük. De még vannak mások is a neten, talán kisebb költségekkel…

HH: Mennyi idő alatt jártak el?

KP: Augusztusban töltöttem fel a kért adatokat, márciusban írták, hogy a KLM-től 400 eurót kaptam, ebből 260-at utalnak nekem, a többi marad nekik. Megadtam a számlaszámomat, küldték is a pénzt. A lényeg, hogy külön kellett intézni az elszámolásokat.

HH: Az ismerőseid is megkapták a kártérítést?

KP: Sajnos nem, mert egyikük sem kezdte el az ügyintézést. Egyikük elvesztette a beszállókártyáját, s nem volt kedve utánanézni, hogy mit kell tennie ebben az esetben. Amúgy össze lehetett volna kapcsolni a kártérítéseket, s akkor egy kalap alatt intézték volna.

HH: Köszönjük szépen, hogy megosztottad velünk „élményeidet”. Reméljük, ez kedvet ad más olvasóinknak is, hogy ne hagyják veszni azt, ami jár nekik. Bár szívünk szerint inkább azt kívánnánk, hogy a jövőben senkit se érjen kár járatkiesés vagy -késés miatt.

Ha nektek is van olyan történetetek, amiről úgy vélitek, hogy segítségére van a többi olvasónknak, írjatok nekünk a szerkesztoseg@hollandhirek.nl címre és mi lehetőségeink szerint mihamarabb felvesszük veletek a kapcsolatot, hogy beszélhessünk.