Holnap EU-csúcsra kerül sor, amely nagyrészt Ukrajnára összpontosít majd. Az EU-n belül Magyarország többször is behúzta a féket, ha az Oroszországgal szembeni fellépésről volt szó. Az ország továbbra is fenn akarja tartani kapcsolatait Oroszországgal.
„Nagyon igazságtalan, ahogy a nyugat-európai politikusok, köztük hollandok is, mint az Ön miniszterelnöke, viselkednek Magyarországgal szemben. Álhíreket és hazugságokat terjesztenek, és megkérdőjelezik a demokráciánkat.” Szijjártó Péter külügyminiszter, Orbán Viktor miniszterelnök „hűséges katonája” mondja ezt.
A 44 éves politikus élvezettel védi Orbán konzervatív-nacionalista politikáját. Kormánya elítéli Oroszország ukrajnai invázióját, de akadályozza az Ukrajnának nyújtott pénzügyi vagy katonai támogatást. Orbán rendszeresen vétóval fenyegetőzik, hogy gyengítse az Oroszország elleni európai szankciókat. Az elmúlt évben Magyarország ezzel egyre inkább elszigetelődött.
Az Orbán-kormány tagjai kevés interjút adnak a nyugat-európai médiának, de Szijjártó ezúttal a holland közmédia rendelkezésére állt, hogy kifejtse nézeteit az ukrajnai háborúról, Oroszországról és az Európai Unióról. A helyszín a hágai magyar nagykövetség volt.
A miniszter elfoglalt ember, aki sokat utazik, és találkozik francia illetve török kollégáival. A Nieuwsuurral való találkozót négyszer tették át új időpontra, és még most egy órát késik. Hosszasan bocsánatot kér ezért. Időt akart szakítani Geert Wildersszel való találkozására, és politikai sikereket kívánt neki.
„Ő egy jó barát, aki rendszeresen látogatja Magyarországot. Megérti nézeteinket és tiszteletet mutat. Szóval ha lehetőségem van barátaimmal találkozni, akkor megragadom az alkalmat.”
Az európai védelmi miniszterek több milliárd euróért közösen akarnak fegyvereket és lőszereket vásárolni Ukrajnának. Szijjártó: „Nem akartuk megvétózni. Nem alkalmazzuk az úgynevezett „konstruktív tartózkodást”. Vagyis nem blokkolunk. De mi inkább más dolgokra szeretnénk költeni a részünket.”
A miniszter szerint nemcsak az ukrajnai háború jelent biztonsági kockázatot Európa számára, „hanem az illegális migráció, a terrorizmus, az afrikai terrorfenyegetés és egyes ázsiai régiók instabil helyzete is. Ezek mind olyan biztonsági kockázatok, amelyekkel az Európai Uniónak is foglalkoznia kell.”
Leválás Oroszországról
Magyarország azon kevés európai tagállamok egyike, amely nem szállít fegyvereket Ukrajnának. „Ennek az az oka, hogy azt akarjuk, hogy ez a háború véget érjen, és csökkenteni akarjuk az eszkaláció esélyét. Minél több fegyver van egy konfliktusban, annál tovább tart a háború” – mondja Szijjártó, aki szerint azok a fegyverek is elegendőek, amelyeket az amerikaiak Ukrajnának szállítanak. „Amíg az amerikaiak továbbra is küldenek fegyvereket, Ukrajna képes folytathatni a harcot.”
Magyarország tehát nem csatlakozik nyugati szövetségeseihez. Az Egyesült Államok új budapesti nagykövete, David Pressman szokatlan megjegyzéseket tett ebben a hónapban. Szerinte Orbán válaszúthoz érkezett, és „itt az ideje”, hogy elszakadjon Oroszországtól és megerősítse kapcsolatait nyugati szövetségeseivel.
A Kremlhez való magyar hozzáállás elfogadhatatlan az amerikaiak számára. „Igyekszem diplomatikus maradni” – mondta Szijjártó Péter. Nem akar durva nyelvezetet használni, mondja. „Nem vagyunk kolónia. Tehát nem értem, hogy egy nagykövet miért kommentálja egy másik ország belügyeit. Ha az én nagykövetem lenne, azonnal kirúgnám. A nagyköveteim ezt nagyon jól tudják.”
Szijjártó Péter szoros kapcsolatot ápol orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. Közvetlenül a háború előtt fontos orosz barátsági kitüntetést kapott. Még az ukrajnai invázió után is kétszer ellátogatott Moszkvába. Veszélybe sodorta az EU-val való kapcsolatokat azzal, hogy arra kérte az oroszokat, hogy még jobba nyissák ki a gázcsapot.
A miniszter szerint azonban nem helyes az a kép, hogy Magyarország a NATO és a Kreml között áll. „Nem, mi NATO-szövetségesek vagyunk.”
Jó kapcsolatok [Oroszországgal]
Szijjártó Péter azt sem gondolja, hogy Magyarország homlokegyenest szemben állna az Egyesült Államokkal. „Mi nem ellenfélként tekintünk az Egyesült Államokra, de a jelenlegi kormányzat ellenfélként tekint ránk, mert konzervatív, hazafias, jobboldali kormányunk van, amely a nemzeti érdeket helyezi előtérbe. Nem hallgatunk az országunkon kívülről érkező ítéletekre és utasításokra. És ez a kormányzatnak nem tetszik.”
Szijjártó Péter az Oroszországgal való kapcsolatokról is világosan beszél. „Nem szorosabbra fűzzük a kapcsolatokat, hanem folytatjuk a párbeszédet. Továbbra is ésszerű együttműködést folytatunk az energia területén. Mert Oroszország nélkül jelenleg nem lehet elegendő energiával ellátni országunkat. Ilyen egyszerű a dolog.”
A miniszter szerint Oroszország a közép-európai valóság része. „Oroszország egy nagy és erős ország a közelben. Tehát mindig is jó kapcsolatokra törekedtünk. A háború megváltoztatta ezt, és csak néhány praktikus területen vannak kapcsolataink, különösen az energetikában. Ezt nem adhatjuk fel.”
Az Európai Unióban Magyarországot „fekete báránynak” tekintik. Brüsszel évek óta konfliktusba keveredett Orbán miniszterelnökkel. Az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy bizonyítékok vannak arra, hogy Magyarországon nyomás nehezedik a független igazságszolgáltatásra és a média szabadságára. Ez az oka annak, hogy több milliárd euró támogatást nem fizettek ki. A magyar kormány felháborodására.
„Mit kell változtatnunk?” – teszi fel a kérdést Szijjártó. „A médiahelyzet Magyarországon sokkal jobb és szabadabb, mint Európa többi részén, beleértve Hollandiát is. Azért mondom ezt, mert Magyarországon sokszínű a média, nem úgy, mint Nyugat-Európában. „
Lát-e még a miniszter úr szerepet Magyarországnak az EU-ban? „Erős Európai Uniót akarunk. Ez érdekünkben áll. Nagy vita folyik az Európai Unió jövőjéről. Arról, hogy szövetségi szuperállamról vagy egyenlő országok integrációjáról legyen szó. Mi a második verziót részesítjük előnyben. Nem akarjuk, hogy egyfajta Európai Egyesült Államok jöjjön létre.”
Kép forrása: wikipedia.org/Foreign and Commonwealth Office
Forrás: nos.nl