Kelt: 2025. április 19.
Húsvét hagyománya szerves, mélyen beágyazott része a magyar kultúrának, az európai kultúrának és a keresztény hitnek egyaránt. Ebből következik, hogy szokásaink egy része közös a hollandokkal, bár sok az eltérés is. Rövid cikkünkben néhány (családi) programot ajánlunk ezekre a napokra, bízva abban, hogy mindenki talál benne azt, ami a magyarországi hagyományainkkal egybevág, ahhoz illik.
- Húsvéti magyar istentiszteletek Hollandiában
- Amszterdam története: Homokszobor kiállítás (magyar alkotásokkal is)
- Holland szabadtéri múzeum
- Művészet a köztéren: Rembrandt alkotása famozaikból egy vasútállomáson
2025. április 20., Hága, 15 óra: Református istentisztelet
A jelenleg létező református gyülekezetek közül a legrégebbi Hágában van. Az istentiszteleteket Van Bolhuis-Szabó Emőke lelkipásztor tartja és a kántor Bornai Szilveszter, a Hágai Magyar Énekkar vezetője vagy Deuten Makkai-Réka szokott lenni, aki a Hollandiai Mikes Kelemen Kör elnöke is egyúttal. Vasárnapi iskola is van az istentisztelet idején a gyerekek számára, amit általában Jonatán Van Bolhuis szokott vezetni. A szervező lelkész Csanády Ágnes, aki jelenleg a hágai magyar követség alkalmazottja, illetve évtizedek óta a Hágai Magyar Iskolát is vezeti.
Helyszín: Heilige Familiekerk, Kamperfoelieplein 29, Den Haag / Hága
Hágai Gyülekezet Facebook oldala: https://web.facebook.com/groups/1565898767001214/
2025. április 21, Zwolle, 14:30: Református istentisztelet
A Zwollei Magyar Református gyülekezetet 2017-ben, vagyis a reformáció 500. évfordulójának évében Hermán M. János alapította. Gondnoka Urbán Ákos, aki 2025. januárig a Hollandiai Magyar Szövetség elnöke volt. Jelenlegi vezető lelkipásztora Kelemen A. Csongor, aki ezt a feladatot úgy látja el, hogy az urki holland református egyházközség főállású lelkésze. A vasárnapi iskolát Eva Rohaan vezeti, a gyülekezeti éneket pedig dr. Robert Helder vezeti. Szeretettel várják a vegyes házasságban élőket is – a liturgia és a prédikáció szövege a helyszínen holland nyelvű, írott fordításban is rendelkezésre áll. Az istentiszteletet követően szeretetvendégség is lesz.
Zwollei gyülekezet Facebook oldala: https://web.facebook.com/refistentiszteletzwolleban/
2025. április 21. Hága, 12:30: Katolikus szentmise
Hollandiában a katolikusok magyar nyelven idén is Hágában tartják húsvéti ünnepi miséjüket, mégpedig húsvéthétfőn. Hollandiában a magyarok lelki gondozását ill. a misék celebrálását több különböző atya szokta végezni, ez már évtizedek óta így van. Az idei szentmisét Havas István mutatja be. Az istentiszteletet követően szeretetvendégség is lesz – kérik a híveket hogy lehetőség szerint mindenki járuljon hozzá étellel-itallal.
Hollandiai katolikus közösség Facebook oldala: https://web.facebook.com/EKThollandiai/
Garderen (Gelderland, Amersfoort és Apeldoorn között): Homokszobor-kiállítás
Garderen településen az idei homokszobor kiállítás témáját az adja, hogy Amszterdam idén ünnepli 750. éves évfordulóját. A változatos témájú homokszobrokat (mintegy 150 darabról van szó) nemzetközi szobrászcsapat készítette. Van köztük magyar is, Monostori Ferenc személyében – ő többek közt a várost írásban először említő V. Floris grófot formázta meg. A kiállítás 2026. január 1-ig lesz nyitva.
A kiállítás honlapja: https://zandsculpturen.nl/
Arnhem: Holland Szabadtéri Múzeum (Nederlands Openluchtmuseum)
Magyarországon húsvétnak a népi hagyományokban is megtalálta a helyét és számos népszokás fűződik hozzá. Húsvét idején sokan látogatnak el odahaza a szentendrei skanzenbe. Ennek az intézménynek a holland megfelelője az arnhemi szabadtéri múzeum, amelyben nyilván másfajta tradíciókat fog találni a magyar látogató, azonban ettől függetlenül (vagy épp ezért?) szívből tudjuk ajánlani ezt a családbarát programot húsvétra.
A múzeum honlapja: https://www.openluchtmuseum.nl/
Amsterdam Amstel Station: 195 ezres fa mozaik egy vasútállomáson
Kép forrása: https://nieuws.ns.nl/lopen-over-de-nachtwacht-op-station-amsterdam-amstel/
Jakko Woudenberg, aki magát csak úgy nevezi, hogy The Dutch Wood Artist, elkészítette egy faipari szakközépiskola diákjaival együtt Rembrandt talán legismertebb festményének egy replikáját 195 ezer különböző fajta fakockából. Festéket egyáltalán nem használt és a munka 4 évig tartott. A művet az Amsterdam Station Amstel területén lehet megtekinteni, egészen június 30-ig.
További információk a projektről (hollandul):https://www.houtwereld.nl/nieuws/jakko-woudenberg-legt-nachtwacht-van-195-000-houten-blokjes/
A mű eredetije a Rijksmuseumban látható: https://www.rijksmuseum.nl/nl/zien-en-doen/tentoonstellingen/operatie-nachtwacht
Magyarok húsvétja Hollandiában – 3. rész: Ünneplés egy hollandiai magyar gyülekezetben
Kelt: 2023. április 7.
Húsvétnak a magyaroknál csakúgy, mint a hollandoknál állandó helye van mind a világi hagyományokban és szokásokban, mind pedig a keresztény egyházi élet gyakorlatában. Igazi közösségi ünnep: mind Jézus halálát és feltámadását, mind pedig az azt követő örömünnepet jelentős figyelem övezi. Vannak olyan hagyományos események is, amelyek ezen két világ között helyezkednek el: ilyen például a The Passion, ahol híres színészek játszották el Jézus keresztútjának állomásait. Ezt idén április 6-án, Nagycsütörtökön a KRO tévécsatorna is sugározta az észak-frízföldi Harlingen városából. Jézus szerepét idén a török származású Sinan Eroglu játszotta.
Mostani cikkünkben a hollandiai magyarok egyházi húsvétjáról kívánunk képet nyújtani. Ennek kapcsán Hermán M. Jánost, a Zwollei Magyar Református Egyházközség egyik lelkészét kérdeztük meg. Arra kértük, hogy beszéljen nekünk arról, hogy ő és magyar nyelvű gyülekezete hogyan ünnepli húsvétot.
Holland hírek (HH): Köszönjük, hogy elvállalta tiszteletes úr, hogy elmondja gondolatait a húsvéti ünnepkörről. Kezdjük egy általános kérdéssel: Mit jelent a magyar protestáns keresztények számára húsvét? Mennyire fontos ez az ünnep a többi keresztény ünnephez képest?
Hermán M. János (HJ): E helyről is szeretettel köszöntjük a „Holland Hírek” olvasóit, akiknek megszentelt húsvéti ünnepet és áldott találkozásokat kívánunk a Zwollei Magyar Református Egyházközség nevében. Lelkipásztorként vagy egyszerű polgárként, úgy az alkalmas, mint az alkalmatlan időkben: egyaránt nyíltan beszélek a hittudományi kérdésekről, a keresztyén hit forrásáról, a hit mibenlétéről. A hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje, a Krisztus beszéde által. Róma 10,17. Arról is szívesen írok vagy nyilatkozom, ami az Anyaszentegyház életére vonatkozik. Elmondhatom, hogy ehhez állandó odafigyelés, illetve tanulás szükséges, miközben Pál apostollal szólva tudjuk, hogy homályos a látásunk és véges a tudásunk.
A kérdéseket mérlegelve úgy vélem, hogy a magyar protestánsok számára a húsvét lényege az élet értékét, [vagyis] ugyanazt jelenti, mint bárhol a világ népeinek: Krisztus feltámadását, vagyis az élet győzelmét a halál fölött. Üdvtörténeti szempontból Karácsony, Húsvét vagy Pünkösd rangsorolása nem lehet a tisztünk, mert ezek az ünnepek Isten szeretetének és kegyelmének az eseményei. Isten a sír mélyéig hajolt le, hogy életünk végeztével őt színről színre láthassuk. Az őskeresztyén és a zsidó gyökerek alapján feltétlenül említenünk kell az ószövetségi Páska, a Pésach ünnepét, amelyet Isten választott népe az Egyiptomból való szabadulás emlékére tartott és tart a mai napig. Ünnepnapjaink dátuma néha egybeesik. A katolikus vagy az ortodox időszámítás különböző, ma még sajnálatosan eltérő.
A húsvéti hagyományok egyházias tárháza igen gazdag, ezek közül megemlítem azt, hogy régente az ifjak virágvasárnapra előkészített konfirmálása, azaz hitvallástétele a húsvéti úrvacsoravétellel zárult. Jóllehet a kommunista országokban a hitoktatást és a keresztyén ünnepek tartását akadályozták, a lakosság azért templomba járással és a húsvéti népi szokások révén mindenütt jelezte, hogy a lelki dolgokban nem a militáns ateistáké és nem az állami hatalomé az utolsó szó.
HH: Húsvét lényege tehát a hitben, a Jézus áldozatáról való megemlékezésben áll. Ez előbb egy gyásszal kezdődik, majd utána örömmé alakul át. Ez akkor kezdődik, amikor arról beszélünk, hogy harmadnapon feltámadott Krisztus. Hogyan lehet a hívek felé közvetíteni ezt az átváltozást, ezt a csodát?
HJ: Igen, kezdetben nagyon gyászos helyen, a temetőkben emlékeztek meg a Nagypénteken megfeszített Jézus Krisztus feltámadásáról. Nagypéntek az emberi elbukás gyászos napja, látszólag a bűn diadala, jogilag azonban a római béke csődje, hiszen Pontius Pilátus egy ártatlant ítélt kereszthalálra, politikai megfontolásból. A Golgota hegyén álló keresztről Jézus testét nagypéntek estéjén levették, sírba helyezték, katonák őrizték. Idézzük az első keresztyének egyikét: ”Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint, eltemették, és feltámadt a harmadik napon.” I.Kor.15,3-4.
Jézus Krisztus halála és eltemetése nagy szomorúságot jelentett a tanítványai számára, hiszen látták a gyógyításokat, a halottak feltámasztását, és tanúi voltak a bűnösök helyreállításának. A szörnyű háborúk uraihoz a keresztről elhangzó szavak nem jutnak el, nem tudják hogy mit cselekesznek a megbocsátás helyett… Nagypénteken sötétség borult a világra, ez több mint szimbolikus. Az ezt követő harmadnap hajnalán aztán angyal adta hírül a csodát, hogy a Megfeszített feltámadott. Először a szent asszonyoknak jelent meg. Negyven napon át aztán megjelent mindazoknak, akik szerették és akiket felkészített a szolgálatra, vagyis az örömhír továbbadására, hogy Ő él. Evangélium, szó szerinti örömhír, hogy igazi békességet ajándékoz a benne hívőknek. Azért, hogy feltámadott, azért hogy Jézus él, általa mi is igazi életet élhetünk földi éveinkben, halálunk után pedig általmegyünk az örök életbe. Az első századokban a hitben járók zsoltárénekléssel, ősi szertartás keretében azért találkoztak és ünnepeltek húsvétkor a temetőkben, mert a Krisztus követőit hitük miatt üldözték és halálra keresték. A napi sajtóban nyomon követhető, hogy világviszonylatban ma is a keresztyén vallás a legüldözöttebb. A világ urai nehezen tudják elviselni, hogy sem a szeretet, sem az élet, sem a halál felett nincs végleges hatalmuk. Isten újrateremtő értékrendje más, a krisztusi szeretet egy megélhető valóság, ez a világba érkezett legfontosabb eszme, ha szabad így fogalmazni. A Jézust szerető és sírjához siető asszonyokat az angyal így szólítja meg: „Ne féljetek! Tudom, hogy ti Jézust keresitek, akit keresztre feszítettek. Nincs itt. Feltámadt, ahogy előre megmondta.” (Mt 28,5–6)
Azok, akik a belénk oltott belső hallással elfogadják az angyali bátorítást, hogy „Ne féljetek!” azok a krisztusi szeretet és béke megvetőinek ellenében hirdessék ma Isten jóságának és a megváltott életnek az örömét. Egy ember bizonyságtétele is számít!
A húsvéti öröm csodáját, azt hogy Jézus Krisztus az ő drága vére által a bűntől és a Sátán minden hatalmától megszabadított, azt hogy feltámadott, bizony hegymagasságú betűkkel kellene írni az égre, hogy vigasztaljon, amikor csüggedünk. Azt, hogy a Krisztus tulajdona vagyunk, élet által való istentisztelettel, személyes példával, a Krisztus-követés imádságos lépéseivel közvetíthetjük az embertársaink felé. Keressük a megfelelő helyeket, nyelvi és zenei eszközöket, a szeretetszolgálat alkalmait, az egymás hitét gazdagító beszélgetéseket.
A betegség és a halál a Krisztus visszatéréséig nem tűnik el, de Ő velünk van a világ végezetéig. Ha az üres keresztre néz szemem, megvan mindenem! Krisztus miattunk, helyettünk és érettünk szenvedett. Aki ennek tudatára ébred, kiáltson a feltámadás csodáját átélő Tamás apostollal: Én Uram, én Istenem! Senkit se zavarjon, ha kimaradunk a divatos fősodorból azért, mert nekünk Krisztus a jövőnk.
HH: A feltámadás jó hírének az istentisztelet keretein belül történő megünneplését követően szoktak-e gyülekezetében olyan elemek előfordulni az ünneplés során, amiket inkább a világ dolgaival szokás összekapcsolni? Mondjuk szavalások, éneklések vagy együtt elköltött magyaros ételek?
HJ: Szórványvilágban az egyházi közösségeink magától értetődően ragaszkodnak az anyanyelvű kultúrához, ünnepek alkalmával a kicsik és nagyok szívesen mondanak magyar verset. Énekelnek vagy hangszeres zenével emelik magasba a lelkeket. Karácsonykor általában 30-35 csomagot osztunk ki a gyermekeknek, húsvétkor piros tojást hoznak a szülők, kalácsot is sütnek vagy újabban gyorspostával küldenek hazulról. A nyílt gyülekezeti napunkon, a hollandiai magyar gyülekezetek nyári testvértalálkozóján természetes módon kerülnek elő a magyaros ízű ételek. Szabolcs és Kinga székelyudvarhelyi kürtöskaláccsal kedveskedik a vendégeinknek. Olyan testvérünk is van, aki egyenesen hazulról hozza a szamosmenti töltött káposztát. Megható az a gondoskodás, ahogyan a templomba járók folyamatosan hozzák a gyümölcsöt és süteményt az asztali beszélgetések mellé. Ilyenkor könyveket és újságokat terjesztünk, a gyülekezeti teremben még visszhangzik bennünk az éneklés, az igemagyarázat és kérdezni lehet a lelkészeket, presbitereket és diakónusokat.
HH: A gyülekezet honlapján közzétett fényképeken rendszeresen látszanak gyerekek is. Velük ki foglalkozik az istentisztelet ideje alatt? Hogyan tanulnak a gyerekfoglalkozásokon?
HJ: Zwolléban a „magyar vasárnapokon” Rohaan Éva testvérünk foglalkozik a gyermekekkel, ő a Partiumi Keresztény Egyetem végzettje, szívesen végzi a gyermekmunkát. Rajzolnak, énekelnek, bibliai történeteket tanulnak. Korábban Németh Piroska a KCsP ösztöndíjasaként dolgozott közöttünk két évig nagy haszonnal. A gyerekek és az ifjúság bevonása a hitéletbe a diaszpóra legeslegnagyobb kihívása. Itt most nem részletezzük a többnyelvű kultúra hasznát, a lelkiekre nézve viszont a gyermekeink a lelkieket elsőként a szüleiktől és a nagyszüleiktől tanulhatják. Hollandiában több helyen is van hétvégi magyar iskola, vallásoktatás, amiért hálásak vagyunk a hágai gyülekezethez kötődő lelkipásztorainknak és az önkéntes magyar tanítóknak meg az öntudatos szülőknek. Nagyon de nagyon hiányzik egy olyan magyar művelődési központ Hollandiában, ahol folyamatosan helye lenne a léleképítő és a kulturális tevékenységnek. A katolikus testvéreinkre is őszintén gondolva, talán egy saját tulajdonú templom is megtenné, gondoljunk csak az épülettel rendelkező londoni református gyülekezet áldásos szolgálatára. Évtizedekkel ezelőtt a hollandiai és belgiumi magyar családok nyaranta sikeres gyermektáborokat tartottak, Isten áldja az akkori szolgálattevők emlékét.
Tény, hogy már régóta a nemzeti összetartozás lelkiségi látókörébe kellene tartozzon egy olyan hollandiai magyar központ, mint amit a Vianeni Magyar Otthon jelentett korábban. Néhány hete többen is megtekintettük a gyermekek számára jelenleg elveszett paradicsomnak mondható helyet, miközben a cserkészet és a szabadtéri istentiszteleteink számára kilincselünk befogadásért. Ezen a téren azért jó reménységgel vagyunk, hogy életképes presbitériumok felállításával, a búvópatakok hasznának a hasonlatosságára, azon a helyen ismét meggyökerezhet a templom, az iskola és a magyar művelődés ügye.
HH: Miben különbözik az, ahogyan Ön odahaza, szülőföldjén ünnepelte meg húsvétot attól, ahogyan Hollandiában ünneplik? Mi az, amit azokból az időkből a mostani holland környezetbe áthozott? Másfelől közelítve ugyanezt a kérdést: Vannak-e olyan szokások, amelyeket a holland gyülekezetektől „lesett el”?
HJ: Kimondottan húsvétra összpontosítva, az otthoni erdélyi gyülekezeteinkben a sátoros ünnepek előtt nagyhét volt, ami azt jelenti, hogy hétfőtől kezdődően reggel este istentiszteletet tartottunk és általában azok járultak az úrasztalához, akik ezeken a bűnbánati istentiszteleteken legalább egyszer részt vettek. Az igehirdetések üzenete arra irányult, hogy a hívek béküljenek meg Istennel, felebarátaikkal és önmagukkal. Ahol szokás volt, ott nagypénteken délelőtt is tartottak úrvacsorás istentiszteletet. Az emberek ünnepi feketébe öltöztek, úgy mintha a legközelebbi hozzátartozójuk temetésére mennének. Búsan zúgtak a haragok és a keresztyének megsiratták a bűneiket, igyekeztek megtisztulni, aki tehette hagyományosan böjtölt napnyugtáig vagy a csillagok feljöveteléig. Ilyenkor a lelkipásztor az egyházfi vagy a körzeti presbiterek kíséretében úrvacsorát vitt a betegeknek és a messze lakó öregeknek. Nagyszombaton ifjak serege takarította ki a templomot, virágot hoztak, az úrvacsorára adakozók elküldték a kenyeret és a bort, mindezeket a kurátor adminisztrálta. Az ünnephez tartozott a légátusok szolgálata, akik a kolozsvári teológiai intézet hallgatói voltak. A pótpresbiterek szorgalmasan jártak gyűjteni a családoknál, tandíjhoz és fenntartáshoz segítve a leendő lelkipásztorokat. A román állam mesterséges kifogások alapján korlátozta a felvételt nyerhetők számát, úgyhogy 1989 karácsonyára már a nagyobb városokba is alig jutott légátus, nemhogy a falvakba, ahol meleg szeretettel várták az evangélium hírnökeit. A diktatúra látványos bukása után 1990 januárjában több mint százan iratkozhattak be teológiai tanulmányok végzésére.
Holland református gyülekezetben való szolgálatom idején a nagycsütörtöki, azaz az úgynevezett fehér csütörtök esti úrvacsoraosztás ragadott meg. A templomokba hosszú asztalokat hoztak, a hívek ülve vették az úrvacsorát a Krisztusban nyert nyugalom kifejezésére. Ugyanis az Egyiptomból való szabadulás alkalmával sietve, futva kellett elfogyasztani a pászkát és a páskabárányt. Nagypénteken itt nem szólnak a harangok, ahol pedig istentiszteletet tartanak, nincs éneklés. Húsvét éjszakáján számos helyen imádkozva virrasztanak a templomokban és előkészítik a nagy húsvéti gyertyát. Sem karácsonykor, sem húsvétkor, sem pünkösdkor nem kötelező az úrvacsoraosztás.
Amit a hazai gyakorlatból „áthoztam”, az az, hogy a nagyhéten, itt jó hét a neve, igyekeztem eljutni azokba az öregotthonokba, ahol a híveink családtagjai éltek, továbbá a kórházak csarnokaiban szervezett áhítatokon is gyakran szolgáltam és a gyülekezet részéről az ünnepek magyarázatáról szóló cikkeket írtam a helyi újságokba. Ünnep másod- és harmadnapján Hollandiában nem tartanak istentiszteleteket, a nagypéntek munkanap, az ünnepek másodnapja munkaszüneti nap. Húsvétkor a frízlandi gyülekezetek a lelkipásztoruknak az én időmben néhány nagyobb mandulás patkót vagy töltött kalácsot ajándékoztak
Amire, ha még egyszer haza tudnék menni – mindenképpen megkérném magyar testvéreimet, az az, hogy holland diakóniai mintára vezessék be a külön perselyes adakozást. Ezzel sok szükséget szenvedő család számára lehetne fát vásárolni vagy villanyszámlát fizetni, és még kimondani is nehéz, hogy mi mindenre lenne most szükség Kárpátalján. Ezt a szolgálatot a magyar református gyülekezetek régóta és buzgón végzik, de részemről az istentisztelet végeztével gyűjtött, közösséget ápoló, hálaadási cselekvésről van szó a rászorultak felé, akik közül sokan nem is jöhetnek templomba a nyomorúságaik miatt.
HH: Mi jellemző a zwollei gyülekezeti tagokra? Hollandia mely részeiről jönnek a legtöbben? Előfordul, hogy Hollandiában csak látogatóban tartózkodók megtalálják a gyülekezeti alkalmaikat? Ha igen, akkor milyen hírcsatornákon tudják nyomon követni, hogy mi történik Zwolléban?
HJ: Hollandiában jelenleg öt helyen tartunk istentiszteleteket havi rendszerességgel, de véleményem szerint még legalább tíz helyre kellene eljussanak az igehirdetők. Zwolléba az észak-hollandiai és a környékbeli magyar hívek járnak, többen a holland családtagjaikkal érkeznek. Katolikus testvéreinket is szívünk teljes szeretetével fogadjuk az elég drága pénzen bérelt lutheránus templomba. Szolgálatainkat magyar nyelven végezzük, van negyven erdélyi énekeskönyvünk, a zsoltárokat mindenik holland énekeskönyv tartalmazza, a liturgia kétnyelvű, a szolgálat magyarul folyik, a prédikációt holland nyelvre fordítva 10-15 példányban osztjuk ki a jelenlévő holland atyánkfiainak. Ennek híre ment, nemrégiben az egyik holland napilap rólunk szóló riportjában is kiemelték „Prédikációk és torták” cím alatt, mintegy jelezve, hogy itt mindenkit magyaros vendégszeretettel és a hittestvéreknek kijáró tisztelettel fogadnak. Nt. Kelemen Attila Csongor vezető lelkészünk akkori, januári prédikációja a honlapunkon olvasható, a cikk pedig a weboldalunkon is megjelent fordításban.
Az istentiszteletek alkalmaira személyre szóló meghívókat küldünk villámpostán, a hírünk szájról szájra száll. Igen jót tenne, hogyha szülőföldünk egyházi sajtójában olykor hirdetnék a külföldi magyar istentiszteletek helyének a címét. Örvendünk, hogyha a honfitársaink bekapcsolódnak a helyi holland gyülekezetekbe, viszont elszomorító, ha külföldön a magyar híveink sehol nem koptatják a templomok küszöbeit.
A hívogató harangszót egyelőre a világháló és a Zwollei Harangszó pótolja. A nagyvilágba kerülő híveink nyomon követése és lelkigondozása közös feladatunk.
HH: Van-e valamilyen bibliai ige, vagy ének, amit szeretne a mostani ünnepre útravalónak adni olvasóinknak a most következő ünnepre?
HJ: A bujdosók fejedelmének lelkületével, szív szerint pedig az otthon élőkkel összekötő szeretethídon járva, az alábbi, az új magyarországi énekeskönyvben így található imádsággal búcsúzunk az olvasóktól:
- Győzhetetlen én kőszálom, / Védelmezőm és kővárom,
A keresztfán drága áron / Oltalmamat tőled várom. - Sebeidnek nagy voltáért, / Engedj kedves áldozatért,
Drága szép piros véredért, / Kit kiöntél ez világért. - Reád bíztam én ügyemet, / Én Jézusom, én lelkemet,
Megepedett bús szívemet, / Szegény árva bús fejemet. - Irgalmazz meg én lelkemnek, / Ki vagy ura mennynek, földnek,
Könyörgök csak Felségednek, / Én megváltó Istenemnek. - Mutass, Jézus, kies földet, / Lakásomul adj jó helyet,
Ez életben csendességet, / Jövendőben üdvösséget.
Erdélyben a múlt század elején II. Rákóczi Ferenc fejedelem nevéhez fűzték és rodostói emigrációjának idejéből tőle, magától származónak tartották ezt a „Rákóczi Ferenc bús éneké”-nek nevezett szép költeményt. Ezt a hagyományt történetileg nem lehet bizonyítani, de az énekben tükröződő kegyesség legalább is közelről rokon a bujdosó fejedelem vallásos prózájában kifejezésre jutó lelkülettel és annak stílusával is. (Csomasz Tóth K.)
HH: Nagyon köszönöm, hogy rendelkezésünkre állt ehhez a beszélgetéshez! Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk Önnek és összes olvasónknak.
Aki a gyülekezetben történteket szeretne követeni, az akár Facebookon, akára gyülekezet honlapján talál bőséges és naprakész információt.
Magyarok húsvétja Hollandiában – 2. rész: Tánc, költészet és hagyományos ételek
Kelt: 2023. április 4.
Közeleg a húsvét és számos hollandiai magyar szervezetnek lesznek programjai ebből az alkalomból. Mostani beszélgetőpartnerünk Hoeks-Györky Zsuzsa, aki Hollandiában a legrégebbi, folyamatosan működő magyar egyesület titkára, valamint a Hollandiai Magyar Szövetség alelnöke. Komoly megtiszteltetés számunkra, hogy válaszol kérdéseinkre. Mivel személyesen is ismerjük egymást, az alábbiakban a tegező formát használjuk az interjú során.
Holland Hírek (HH): Köszönöm, hogy elvállaltad a válaszadást. Legelőször is, szeretnélek megkérni, hogy pár szóban foglald össze, hogy mi az Amszterdami Hungaria Club küldetése? Honnan jönnek tagjaitok? Hollandia mely részein élnek? Mivel foglalkoznak?
HGYZS (Hoeks-Györky Zsuzsa): A Hungaria Club küldetése az alapítás évétől, 1929-től változatlan: a Hollandiában élő magyaroknak kellemes otthont nyújtani, megőrizni és továbbadni hagyományainkat, szokásainkat rendszeresen a megtartott összejöveteleinken, nemzeti ünnepeinket méltó módon megünnepelni.
HH: Most térjünk rá az interjú témájára. Hogyan ünnepli az Amszterdami Hungaria Club a húsvétot? Van-e valami hagyományos tevékenység vagy étel, amit mindig elkészítetek? Lesz most valamilyen meglepetés?
HGYZS: Mivel egész Hollandiában a Hungaria Club az egyetlen ilyen jelleggel működő szervezet, így tagjaink nemcsak Amszterdamból jönnek, hanem az ország legtávolabbi városaiból is. A tagok és az érdeklődő vendégek összetétele sokszínű; az orvostól a kertészig, a fodrásztól az egyetemi tanárig szinte minden foglalkozás megtalálható. De nemcsak magyarok látogatják a klubestéinket; a tagok fele holland. Ami közös bennük, az a magyar kultúra és hagyományok iránti érdeklődés.
HH: Milyen szerepe van a húsvéti ünnepeknek a magyar kultúrában? Van-e valami, amit a klub különösen fontosnak tart ebben az ünnepben? Milyen magyar hagyományokat szoktatok ilyenkor feleleveníteni?
HGYZS: A magyar húsvéti szokások mindig népszerűek voltak Hollandiában is az itt élő magyarok között. Itt gondolok elsősorban a festett tojásokra, a főtt sonkára és a locsolkodást sem hagyhatjuk ki. Ez utóbbit csak módjával, mivel Hollandia köztudottan a sok esőről ’nevezetes’. A klubban mindenesetre sok-sok csokitojással és főtt sonkával elevenítjük fel a húsvéti szokásokat.
HH: Az elmúlt két évben ugyebár a koronavírus miatt a legtöbb közösségi esemény meghiúsult, de idén végre együtt lehet ünnepelni. A járványt megelőző években milyen programokat szervezett a klub húsvétra? Lesz valamilyen különleges program idén?
HGYZS: A járvány előtt a régi klubhelyiségben volt konyhánk és ez azt jelentette, hogy hagyományos magyar ételekkel láthattuk tagjainkat vendégül. Az idén, mivel új klubhelyiségünk van és mások a lehetőségek, a magyar hidegkonyha néhány remekével kedveskedünk. Természetesen a főtt sonka és főtt tojás is ott lesz a finomságok között. És ha van egy kis szerencsénk a bejgli is.
HH: Evezzünk könnyedebb vizekre: Milyen hagyományos magyar ételeket készítetek általában húsvétra a klubban, és melyikük a kedvenced?
HGYZS: Az én kedvencem? Természetesen a főtt sonka, tojás, mustár, torma, retek, paradicsom, gesztenyepüré, bejgli és még sok más csodás sütik, és persze töltött káposzta. Ez nálunk otthon a hagyományos húsvéti menü volt a nagypénteki böjt után.
HH: A klub összejöveteleinek ugyebár szerves részét képezi a társastánc. Ezen a területen vannak-e olyan tánckülönlegességek, amiket húsvétkor szoktatok járni?
HGYZS: A társastánc: magyar, és miután a klub tagjai között sok az erdélyi, felvidéki, így sokszínű. Mi minden klubesténken táncolunk, ez hozzátartozik a klub profiljához. Volt olyan húsvéti összejövetel, amikor táncosokat hívhattunk meg, az bizony sokat dobott a hangulaton. De ilyesmire nincs mindig lehetőség.
HH: Milyen terveitek vannak a közeljövőre nézve? Milyen csatornákon léphetnek kapcsolatba veletek az érdeklődő hollandiai magyarok?
HGYZS: Mint már említettem, ez év januárjától új klubhelyiségünk van. A helyszín és a klubterem nagy siker így reméljük, hogy azok is megtalálnak minket, akik eddig még nem jöttek hozzánk. A klub elérhetősége közlekedés szempontjából szinte tökéletesnek mondható. A „többi” már csak tőlünk függ. Tárt karokkal fogadunk mindenkit, aki otthonos, magyaros összejövetelen kíván részt venni.
Elérhetőségeink különböző csatornákon:
- Honlap: www.hungariaclub1929.nl
- Facebook: Magyar Club Amszterdamban Hungaria Club 1929
- e-mail: pipihoeksgyorky@gmail.com
HH: Nagyon köszönöm még egyszer, hogy elvállaltad ezt az interjút. További sok sikert kívánok személyesen és a Hungaria Clubnak is.
A klub következő, húsvéti összejövetele április 15-én, szombaton lesz. Az este során a húsvéti programok mellett Petőfi-versek is elhangzanak, nemzetünk jeles költőjének születésének 200. évfordulója alkalmából.
Magyarok húsvétja Hollandiában – 1. rész: Beszámoló egy hétvégi iskolából
Kelt: 2023. április 4.
Egy körkérdést intéztünk több hollandiai magyar intézményhez. Arról kérdeztük meg őket, hogy ők miként ünneplik a húsvéti ünnepeket. Elsőként egy hétvégi magyar iskola válaszait osztjuk meg veletek: Maarseni Kincskereső Oskola a nevük. Vezetőjük, Vidák Gabriella vállalta, hogy kérdéseinkre válaszoljon.
HH: Tart-e vagy tartott-e külön húsvéti alkalmat iskolájuk a magyar közösség számára? Ha igen, akkor milyen programokkal készültek? Milyen tevékenységeket végeznek a gyerekekkel, hogy megismerjék és megértsék a húsvét jelentését, üzenetét és hagyományait?
VG: Általában tartunk húsvéti alkalmat, de nem pont a húsvéti hétvégén, hanem az előtte lévő betervezett foglalkozási napon. A Kincskereső Oskolában minden napot egy közös napindítóval kezdünk, a nagyteremben összegyűlünk, kicsik, nagyok és szüleik, mindannyian, és egy (vagy több) tanító néni vagy bácsi felkészül valami kis előadással, vetélkedővel, játékkal.
A húsvéti alkalmunkon a közös napindító mindig a húsvéti ünnepkör témájában zajlik. Tavaly egy néprajzi prezentáció volt, idén a húsvéti locsolkodás szokásával fogunk ismerkedni drámajáték formájában. Ezen kívül ezt a napot mindig egy nagy közös húsvéti kézműveskedéssel fejezzük be.
HH: Készítenek, vagy fogyasztanak-e olyan ételeket a húsvéti összejövetelen, amik tipikusan magyar jellegűek, és a magyar kultúrkörben ilyenkor szokásosak?
VG: Sajnos az utóbbi években van a körünkben egy súlyosan tej- és tojásallergiás kisfiú, így a közös étkezéseket mostanában a minimálisra csökkentettük, de volt és lesz is majd még rá példa, hogy megjelennek hagyományos magyar ünnepi ételek a foglalkozásainkon.
HH: Milyen húsvéti szokásokat tudnak megtartani a Hollandiában élő magyarok? Milyen módon kell változtatni, hogy Hollandiában is gyakorolni lehessen ezeket?
VG: Hogy milyen húsvéti szokásokat tudunk itt a családdal megtartani? Úgy gondolom ez legfőképpen az egyén döntésén múlik. Szinte minden szükséges dolog elérhető már itt is a magyar boltok, magyar cukrászok segítségével, és ha valaki hajlandó energiát belefektetni, az akár még húsvét hétfői locsolkodást is leszervezhet magának, ha szerez partnereket hozzá.
HH: Aki szeretné megtekinteni húsvéti tevékenységeiket, vagy gyermekét elvinni ezen húsvéti alkalomra, az honnan tájékozódhat?
VG: Az idei húsvéti foglalkozásunk már most szombaton, április 1-én lesz, így erre meghívót már nem küldünk, illetve egy nyílt nap szervezéséhez amúgy is komolyabb készülés szükséges, de most, hogy úgy tűnik a Covid időszak tényleg lecsengett, lehet jövőre szervezünk egy nagyobb nyitott húsvéti rendezvényt.
Ezúton is köszönjük Vidák Gabriellának, hogy válaszolt kérdéseinkre és sok sikert kívánunk nekik a hollandiai magyar gyerekek nevelésében való munkájukhoz.
Aki szeretne további információkat kapni a Maarsseni Kincskereső Oskola programjairól, annak ajánljuk figyelmébe honlapjukat: https://kincskereso-oskola.nl/