Valami Hollandiában is megmozdult 1890-ben
Annak az eseménysorozatnak elején, ami végül május 1 megünnepléséhez vezetett, egy 1886-os, erőszakossá fajult chicagói tüntetés állt. A tüntetés célja a 8 órás munkanap bevezetése volt. A tüntetés erőszakba torkollott, a végén pedig vitatott bizonyítékok alapján halálra ítéltek néhány munkást.
Két évvel később, 1888. május 1-én szintén az USA-ban országos sztrájkot hirdettek a szakszervezetek. A mozgalom híre gyorsan elterjedt világszerte, és sok országban május 1-jei felvonulásokat, munkásmegmozdulásokat kezdtek szervezni, ahol az amerikaihoz hasonló követelésekkel fogalmaztak meg: a legfontosabb a nyolcórás munkaidő volt és sok helyen választójogot is akartak szerezni.
Hollandiában 1890 óta tartanak minden év május 1-én megmozdulásokat a szakszervezetek. Ezek csaknem harminc évvel később jelentős eredményre vezettek: 1919-ben bevezették a nyolcórás munkaidőt és az általános választójogot.
Európában sokszor (szélső)balos vagy szélsőjobbos uralom idején lett hivatalos ünnepnap
Erre világít rá az NOS-nek nyilatkozó Heerma de Voss történész. A szélsőjobbra példa Németország esete, ahol épp a nácik tették meg ezt a lépést, hogy kifogják a szelet a kommunisták vitorlájából. Franco egy “kreatív” megoldást választott: Spanyolországban május 1-ét Szent József, vagyis a munkások védőszentjének ünnepnapjaként nyilvánította szabadnappá.
A szocialista országok hivatalosan a “munkásosztály államát” építették, úgyhogy szinte elkerülhetetlen volt, hogy fontos ideológiai töltetet kapjon május 1 és idővel munkaszüneti nappá tették (ez Magyarországon például 1950-ben történt meg) – majálissal és kötelező felvonulásokkal. Hasonlóan járt el a szovjet blokk többi országa is. A kommunizmus/szocializmus bukása után általában megtartották ezt az ünnepnapot, bár ideológiai töltetét nagyjából elveszítette.
És persze volt egy csomó demokratikus európai ország is, ahol – főleg baloldali színezetű kormányzás idején – felkerült május 1 a munkaszüneti napok listájára. Itt álljon csak néhány példa: Franciaország, Belgium, Finnország, Svédország.
Hollandiában sosem jött el a pillanat
Ebben fontos szerepet játszott, hogy a baloldali pártok egészen 1945-ig nem vettek részt holland kormányban (Willem Drees volt a PvdA első miniszterelnöke, 1948-1958 között). És mivel Hollandiában egészen a hetvenes évekig különféle jobboldali pártok voltak dominánsak, sosem jött el a pillanat, amikor az ehhez szükséges többség létrejöhetett volna. Ha saját szemeddel akarsz meggyőződni arról, hogy miről beszélünk, csak nézd meg a holland miniszterelnökök és kormánypártok listáját…
Túl sok az ünnep május környékén Hollandiában?
Gyakran azzal érvelnek Hollandiában május 1 szabadnappá tétele ellen, hogy ebben az időszakban már amúgy is sok munkaszüneti nap van. Például május 1 csak négy nappal előzi meg a Felszabadulás Napját (ez egy hivatalos ünnep, amelyen sokan szabadnapot kapnak), és a király(nő) napját is április végén ünneplik.
Van kilátás rá, hogy ünnepnappá váljon május 1 a hollandoknál?
A már említett NOS cikkben olvashatjuk, hogy számos kollektív munkaszerződés (cao) tartalmaz megállapodást május 1-gyel kapcsolatban. Például a takarítók választhatnak, hogy a születésnapjukon, vagy május 1-én vesznek ki szabadságot. Amszterdam önkormányzatánál pedig a munkatársak választhatnak május 1. vagy az év bármely más napja között.
Az FNV szakszervezet vezetője, Tuur Elzinga szerint május 1 nem olyan téma, ami a kollektív munkaszerződések megkötésénél a kívánságlisták élén szerepel. Időről időre azonban sikerül elérni, hogy ez szabadnap legyen az adott munkahelyen. Az FNV munkatársai is szabadnapot kapnak május 1-én.
És mi a helyzet a te munkahelyeden?
Hogy melyik cao vonatkozik rád, azt itt nézheted meg, munkahelyed nevét beírva. Fontos tudni, hogy van olyan munkahely is, amelyre NEM vonatkozik semmilyen cao. Cao hiányában az egyéni munkaszerződés is tartalmazhatja a szabadnapok felsorolását. Kétség esetén nyugodtan kérdezd meg felettesedet.