A nyelvi együttélés nem könnyű dolog. Ezt mi, a Kárpát-medencében kisebbségi helyzetben élő magyarok nagyon is jól tudjuk. Mondhatni bőrünkön érezzük. És ha azt gondolnánk, hogy Brüsszelben ez jobban meg van oldva… akkor olvassátok el az alábbi cikket, amit kommentár nélkül fordítottunk le.
Háttérnek röviden csak annyit írunk, hogy Belgium közigazgatási szempontból három régióra oszlik – egy flamand (=holland) nyelvű északi régióra, a középső fővárosi, Brüsszeli Régióra és a déli, vallon (=francia) déli régióra. Mindegyiknek saját kormánya van. Brüsszel elvileg kétnyelvű, gyakorlatilag azonban nyomasztó a francia anyanyelvűek többsége – már csak azért is mert a bevándorlók közül kevesen tudnak hollandul.
Weyts miniszter jogi harcot indít a holland kórházak ellen Brüsszelben
Kelt: 2025. március 7.
Ben Weyts flamand miniszter (N-VA) minisztériumi pénzből támogatja mindazok küzdelmét, akiknek anyanyelve flamand (a holland egy változata) azt tapasztalják, nem hogy nem kapnak segítséget anyanyelvükön a brüsszeli kórházakban a személyzettől [amelyik túlnyomórészt francia anyanyelvű]. „Eleget próbálkoztunk már, hogy ezt politikai napirendre tűzzük. Mindannyiszor falra hányt borsó lett belőle. Ezért most más fegyvernemet választunk.”
Régi fájdalma ez a flamandoknak: a Brüsszelt körülvevő településekről, az ún. “flamand perifériáról” érkezett betegek, akiknek sürgősségi esetekben a brüsszeli kórházakhoz kell fordulniuk, sokszor nem találnak az ő nyelvüket beszélő egészségügyi dolgozót. A kórházaknak a törvények szerint kétnyelvűeknek kellene lenniük, de a gyakorlat mást mutat. Pedig a jó és gyors kommunikáció sürgősségi esetekben különösen fontos.
Weyts miniszter, aki a flamand kormányban ezeknek a “flamand periférián” élőknek az érdekképviseletéért felel, egy sor olyan esetet tud említeni, amikor a dolgok rosszul sültek el. „Kérdezzék csak meg Cisse baba szüleit: amikor gyermekük rászorult a sürgősségi ellátásra, és a végén meghalt, csak franciául beszélő személyzet érkezett a helyszínre.”
Mivel a helyzet nem javul, a miniszter behúzza a vészféket. A panaszosoknak módjukban áll a Nyelvfelügyeleti Állandó Bizottsághoz [Vaste Commissie voor Taaltoezicht] fordulhatnak, de ezt kevesen tudják. Emiatt a probléma mértéke nem ismeretes.
Bejelentő irodát hoztak létre a nyelvi jogok érvényesítésére
Weyts most úgy döntött, hogy pénzügyileg támogatja a Flamand Orvosok Szövetségének (VAV), a Flamand Népi Mozgalomnak (VVB) és a Brüsszeli Flamand Bizottságnak (VKB) a közös kezdeményezését, hogy létrehozzanak egy bejelentő pontot, ahová a panaszosok fordulhatnak. Kezdetben a panaszok összegyűjtése és a helyzetről történő képalkotáson lesz a hangsúly, de szükség esetén jogi lépések is történhetnek.
„A törvény logikája az, hogy saját nyelven mindenki kaphasson sürgősségi ellátást a saját lakóhelye térségében. Azokat a kórházakat, amelyek nem tartják be a törvényt és nem tartják tiszteletben az alapvető emberi jogokat, jogi úton felelősségre kell vonni” – mondja Ben Weyts.
A szövetségi kormány a koalíciós megállapodásában kijelentette, hogy meg akarja oldani ezt a problémát. Egyelőre még nem világos, hogy ez pontosan hogyan valósulhat majd meg.
Forrás: standard.be