Rutte megbukott két hónapja. Azóta minden mozgásban van, és a legtöbb párt új listavezetővel vág neki a novemberi választásoknak. Magyarországon a jelöltek közül talán Frans Timmermans neve a legismertebb. Szokásunktól eltérően áttekintést adunk az aktuális pártpolitikai helyzetről, mert elég nehéz átlátni, hogy melyik pártot ki vezeti most. Hátha segít ez eligazodni azoknak, akiket érdekel a holland pártpolitika. Így most vállaltuk annak ódiumát, hogy saját olvasmányaink alapján önálló elemzést, pillanatfelvételt és esélylatolgatást készítsünk.
PvdA/GroenLinks: Baloldali egységpártot szeretne a brüsszeli biztos
2023. augusztus 22-én hivatalosan is lemondott brüsszeli posztjáról. Nyilván látja, hogy amennyiben miniszterelnök akar lenni, akkor itt teljes erőbedobásra van szükség. Jelenleg a GroenLinks (Baloldali Zöldek) és a PvdA (szociáldemokraták) közös listájának vezetőjévé választották. Ellenjelölt nem volt. Azt is nyilván látja, hogy a teljes győzelemhez még több pártot kell közvetlenül bevonni: felszólította a szintén baloldali kötődésű Partij voor de Dieren (magyarul kb. állatjogi párt) és a szocialista pártot (SP), hogy „tegyék félre” a nézeteltéréseket és együtt induljanak. Az előbbi párt ugyan kicsinek mondható és talán beadja derekát, de a nagy hagyományokkal rendelkező SP beolvasztása valószínűleg nem lesz egyszerű. A VVD-vel nem akarnak együtt működni, mivel amikor a második Rutte kormány tagjai voltak, igencsak lecsökkent a párt támogatottsága.
VVD: Nyereségvágyból megbuktatták saját kormányukat
Rutte ugyan vehemensen tagadja, viszont rajta kívül szinte minden elemző és a konkurrens pártok is ezt mondják. Kormányának bukását azzal indokolta, hogy nem tudtak megállapodni abban, hogy miként csökkentsék a beáramló menekültek számát. Azonban nagyon is valószínűsíthető, hogy látta: a kormány a mandátumát semmiképp sem töltheti ki a BBB tavaszi nagyarányú győzelme miatt, de azért sem mert a koalíciós pártok között az együttműködés már korábban is megromlott. A párt új arca Yesilgöz igazságügyi miniszter – a hírek szerint abban bízik a jobboldali liberális VVD, hogy nagyjából megtarthatja mostani mandátumszámát és így talán ismét tagjai lehetnek a választások után felálló kormánynak.
Pieter Omtzigt pártja várhatóan nagyot tarolhat
A pártot csak most, augusztusban jegyezték be és a listavezető népszerű politikus nimbusza körül fogják felépíteni. Neve Nieuw Sociaal Contract (Új Társadalmi Szerződés). Omtzigt a CDA kormánypárt vezetését majdnem megszerezte a legutóbbi választások előtt, de utána párttársai már miniszteri pozíciót sem akartak neki adni: Rutte hathatós közreműködésével kigolyózták, burn-outot kapott és több hónapra visszavonult. A mostani parlamenti ciklus alatt önálló képviselőként kérlelhetetlen, alapos és kitartó kritikusa volt Rutte utolsó kormányának. Omtzigt határozottan nem akar miniszterelnök lenni. Programját még nem hozta nyilvánosságra. Amit eddig tudni lehet az az, hogy a holland emberek létbiztonságának biztosítását és a kissé kafkai kormányzati struktúráknak a megváltoztatását tűzte zászlajára. Egyes becslések szerint akár 40 mandátumot is szerezhet új pártja a 150 fős Tweede Kamerben. A szavazatokat várhatóan főként a CDA, PvDA, D66 pártoktól fogja elhódítani, de mivel nagy a népszerűsége, könnyen lehet, hogy más pártok követői is átpártolnak hozzá.
CDA: A kereszténydemokraták sok szavazatot veszíthetnek
Nagy múltú pártnak számítanak és fontos elemét alkották Rutte kormányainak. A legutóbbi vezetőségből szinte senki sem akarja magára vállalni a várható választási kudarcot, ezért egy viszonylag ismeretlen arcot toltak előre, Henri Bontebalt. Ő nem volt részese az eddigi kormányzásnak, így talán mérsékelheti a párt várható vereségének mértékét.
D66: Ők lehetnek a legnagyobb vesztesek
A baloldali liberális Sigrid Kaag eddigi miniszterelnök-helyettes pártját Rob Jetten eddigi energiaügyi miniszter. Előrejelzések szerint ez a párt számos szavazatot veszíthet a mostani szavazatszámhoz képest.
ChristenUnie: Stabil maradhat támogatottságuk
A mostani koalíción belül számos alkalommal fogalmaztak meg különvéleményt és az ő pártvezetőjük Gert-Jan Seghers már korábban visszalépett. Mirjam Bikker, a mostani listavezető nem volt a kormány tagja, így a mostani kormány nehéz örökségét sem cipeli magával. Várhatóan a mostanihoz hasonló szavazatszámot (6) ismét sikerülni fog besöpörni a viszonylag kicsi, de elszánt és stabil szavazótábortól.
BBB: Boer-Burger Beweging
Caroline van der Plas pártja a tavaszi tartományi (Eerste Kamer-) választások nagy győztese. A párt nevében benne vannak a gazdák, sok szavazójuk pedig a CDA-tól pártolt át hozzájuk. A holland parlament első kamarájában a mandátumok több mint 20 százalékát tudta megszerezni és ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Ruttéék bedobták a törölközőt és a miniszterelnök pártja új választást erőszakolt ki a neki megfelelő pillanatban. A kormányt megválasztó Tweede Kamer választásában ez az igencsak új párt még sohasem vett részt. Nagy kérdés, hogy a mostani megváltozott körülmények között mire lesz képes ez a párt. Vajon az egykori protestpárti státuszból mennyit tudnak profitálni?
FvD és PVV: szinte senki sem akar velük együttműködni
A holland politikai élet jobboldalának szélén van Thierry Baudet FvD-je és Geert Wilder PVV-je. A sokak által szélsőjobboldalinak tartott és gyakorlatilag karanténban levő pártokkal az együttműködést gyakorlatilag minden nagy párt kizárja az együttkormányzást (a VVD már próbálkozott egyszer azzal, hogy a PVV nyújtson külső támogatást, de a PVV végül megbuktatatta azt a kabinetet).
Az SP-t leszámítva a többi párt eddigi és várható szavazati aránya nem mondható jelentősnek. Az SP-ről talán egy későbbi cikkben írunk majd részletesen.
Szóval mi lesz Timmermans-szal?
Hogy visszatérjünk a cikk címében szereplő esélylatolgatásra: valószínűnek tartjuk, hogy Timmermans nem lesz miniszterelnök. Kivéve akkor, ha Omtzigt pártjával a választásokat követően sikerül megállapodniuk az új koalíció összetételében. Omtzigt több párttal is kompatibilis lehet világnézetileg, de mivel ő maga egyelőre kifejezte, hogy nem akar kormányfő lenni, nagyon sok múlhat azon, hogy végül kit segít hatalomba, amennyiben tényleg be tudja gyűjteni azt a 40 mandátumot, amiről az elemzők beszélnek. A soron következő, előrehozott holland választások 2023. november 22-én lesznek.