Szeretnéd tudni, mi hangzott el a jövő évi kormányzati tervekről a 2022. évi Prinsjesdag alkalmából. Erről két cikket is írtunk:

Szeptember harmadik keddjét Prinsjesdagnak (Kisherceg napjának) hívják Hollandiában. Az államfői szerepet betöltő király (vagy királynő) ilyenkor elmondja éves trónbeszédét a holland parlament két házának közös gyűlése előtt. Ebben elmondja nagy vonalakban, hogy miről szól majd a kormány jövő évi politikája. A nap folyamán mutatja be kicsit később a pénzügyminiszter az ún. Miljoenennota keretében a költségvetés főbb vonalait illetve ekkor kezdődik annak megtárgyalása.

Mit mond a holland alkotmány Prinsjesdagról?

A holland alkotmány (Grondwet) 65. cikke előírja, hogy szeptember harmadik keddjén (…) a király vagy megbízottja a parlament kamaráinak egyesült ülésén a kormány által követendő politikáról áttekintést nyújt. Az Alkotmány 105. cikkének (2) bekezdése hozzáteszi, hogy ez egybeesik a költségvetés bemutatásával.

Ezt általános hozzászólások követik a képviselőházban, ezt követően pedig megkezdik a költségvetés vitáját.

Milyen jogszabályokat tárgyalnak meg Prinsjesdag napján?

Prinsjesdag napján a következő dokumentumok kerülnek napirendre: a költségvetési memorandum (Miljoenennota), az költségvetési törvény (rijksbegroting), az adóterv (Belastingplan) és az egyéb költségvetési intézkedésekről szóló törvényjavaslat (wetsvoorstel Overige fiscale maatregelen).

A kabineten belüli konzultációk utolsó fordulója augusztus utolsó két hetében van, ezt hívják úgynevezett „augusztusi döntéshozatalnak” (augustusbesluitvorming).

Hogyan alakult ki Prinsjesdag hagyománya?

A „Prinsjesdag” nevet már a 17. és 18. században használták az Orániai hercegek születésnapjainak megünneplésére. A második helytartó nélküli korszakot követően illetve a későbbi, V. Oránia Vilmos 1748. március 8-i születése után, majd különösen a 18. század második felében patrióta-mozgalom idején, az Orániai-házhoz való hűség demonstrálására használták.

A „Prinsjesdag” első olyan megünneplésére, ahogy azt ma ismerjük, 1814. május 2-án került sor. Bár a politikai viszonyok azóta jelentősen megváltoztak, a lényeg egészen máig ugyanaz maradt: a hercegek napja az a nap, amikor az uralkodó a trónról a parlament előtt elmondja beszédét. Az 1848-as alkotmánymódosításig a trónról szóló beszéd tartalma hivatalosan az uralkodó ügye volt; 1848 után már a miniszterek döntötték el, hogy mit fog mondani a király. A trónbeszéd azonban csak az első világháború után vette fel jelenlegi jellegét: ekkortól hangzott el egy helyzetelemzés és a rákövetkező parlamenti év terveinek bemutatása. A trónbeszéd felolvasása egybefonódott a parlamenti ülésszak megnyitásával, amelyre 1888 óta szeptember harmadik keddjén kerül sor.

A parlamenti ülésszak államfő általi megnyitására a „Prinsjesdag” nevet 1930 kezdték használni. A trónbeszéd felolvasását először 1931-ben rögzítették mozgóképen. A mikrofon Wilhelmina királynő trónja mellett állt.

Hogyan néz ki a Prinsjesdag napi ceremónia?

Hosszú ideig az volt a szabály, hogy a trónbeszédet a Ridderzaalban (lovagterem) mondja el. Hagyományosan a király kocsival vonult a lovagterembe, lehetőséget adva az útvonal mentén élő embereknek, hogy megéljenezzék.

A király és a Királyi Ház legfontosabb tagjai általában az Arany Kocsival (Gouden Koets)  teszik meg a körutat. Ez a szokás 1912-ből származik; ezt megelőzően az Üveg Kocsit (Glazen Koets) használták, amelyet később a Prinsjesdag főpróbáján 2019-ig használtak. 2015 és 2019 között magán a Prinsjesdagon az Üveg Kocsi váltotta fel az Arany Kocsit, amelyet éppen restauráltak. Hogy idén pontosan mi lesz, majd meglátjuk, mert azt egyelőre politikai inkorrektség miatt (rajta van a kolóniák hódolatának ábrázolása) a mostani uralkodó nem akarja használni.

2020-ban ez egyelőre véget ért a COVID-19 járvány miatt. 2021-ben sem volt felvonulás kocsikkal.

A király megérkezésekor tiszteleg a felsorakoztatott fegyveres erők előtt, és eljátsszák a holland himnuszt (Wilhelmus). Ezután a fogadóbizottság üdvözli, és a helyükre kísérik a királyi társaság tagjait.

Amint a király elfoglalta helyét a trónon, mindenki leül. A király ezután felolvassa a trónbeszédét, amely hagyományosan a következő szavakkal kezdődik: „A parlament igen tisztelt tagjai…” Miután felolvasta a trónbeszédet, a parlament két ház gyűlésének elnöke ezt kiabálja: „Éljen a király!”, amire minden jelenlévőnek ugyanígy kell válaszolnia: „Hurrá! Hurrá! Hurrá!” A király ezután kíséretével elvonul a szomszédos Koninginnekamer-be (Királynő terme) . Körülbelül 13.50 óra körül a menet tovább indul a Noordeinde-palotába.

A király távozásakor tiszteleg a fegyveres erők egységének zászlaja előtt, amelyet a palotában állítanak fel, és eljátsszák a himnuszt.

Forrás: nl.wikipedia.org CC BY-SA 3.0

Kép forrása: wikimedia.org/R J Essink CC BY-SA 3.0