Kelt: 2025. május 16.
Bár a legtöbb holland önkormányzatnál nincs felső korlátja a területükön élő vendégmunkások számának, egyre több olyan település van, ahol ezt már bevezetik, vagy szabályozás megalkotását fontolgatják.
Az AVOTROS EenVandaag című műsora által 157 településen végzett felmérés szerint tizenhárom település határozta meg a migráns munkavállalók számának maximumát. Tizenegy másik településen erről most folyik a vita.
Élhetőség, társadalmi kohézió és lakáspiac
Az önkormányzatok, amelyek korlátokat szabnak, általában az élhetőség, a társadalmi kohézió és a lakáspiacra nehezedő nyomás miatt teszik ezt. Általában vagy a migráns munkavállalók maximális százalékát alkalmazzák a lakosok számához viszonyítva, vagy korlátozzák a kifejezetten ennek a csoportnak szánt lakhatási helyek számát.
Például Peel en Maas önkormányzata, ahol 4500 migráns munkavállaló él, azt szeretné, ha az összlakosság maximum 10 százaléka lenne migráns munkavállaló. Ezt a határt már elérték, így az önkormányzat jelenleg nem ad ki lakhatási engedélyt ennek a csoportnak.
Lakhatási korlátozás
Zaltbommel 2000 fős felső határt állapított meg. Ezt a határt még nem érték el a jelenleg 852 migráns munkavállalót foglalkoztató településen. Noord-Brabantban Altena önkormányzata úgy döntött, hogy a migráns munkavállalók elszállásolására szolgáló lakások kapacitását korlátozzák. Ezt a maximumot már elérték, ezért jelenleg nem adnak ki több engedélyt olyan szállásokra, amely ezt a célcsoportot szolgálja ki.
Hengelóban, ahol az önkormányzat szerint 1000-2500 migráns munkás tartózkodik, egy olyan megközelítést választottak, amelyben maximum 750 migráns munkás számára van élettér. A migráns munkavállalók számára már most rendelkezésre álló élettér nem számít bele ebbe a kvótába.
Migrációs Tanácsadó Szolgálat: „Nem az igazi problémát kezeli” ez a megközelítés
Monique Kremer, a Migrációs Tanácsadó Tanács elnöke úgy tudja, hogy egyes önkormányzatok korlátozzák a migráns munkavállalók számát. „Egyes falvakban sok migráns munkás él együtt” – mondja. „De ez nem oldja meg a valódi problémát. A lényeg az, hogy sok önkormányzat vonzza az olyan cégeket, amelyeknek sok migráns munkavállalóra van szükségük. Természetesen ezeknek az embereknek lakniuk kell valahol.”
A Migrációs Tanácsadó Testület korábban azt tanácsolta, hogy Hollandia minden évben nemzeti maximumot állapítson meg a befogadott migráns munkavállalók számára. A tanács szerint érkezésüknek a társadalom egészének kell javára válnia, és ne csak a munkaadók profitját növelje.
A munkaerős szabad mozgása fontos uniós alapelv
A túlnyomó többségnek, 142 önkormányzatnak nincs maximumot alkalmazó politikája. Sok helyi vezető hivatkozik a személyek Európai Unión belüli szabad mozgására. „A munkaerő-migráció az európai megállapodások része, csak korlátozottan tudod helyben ellenőrizni” – hangzik az indoklás
Sok önkormányzat azt is elmondja, hogy elégedett a települések gazdaságát szolgáló migráns munkavállalókkal, és nem tapasztalnak semmilyen kellemetlenséget. Más településeken pedig annyira kevés a migráns munkavállaló, hogy nincs szükség az ellenőrzés fenntartására irányuló politikák kidolgozására.
3-ról 13-ra nőtt a korlátozó települések száma
2020-ban az NOS azt jelentette, hogy mindössze három önkormányzat (Maasdriel, Deurne és Zaltbommel) szabott határt a migráns munkavállalók számára. Most, 5 évvel később számuk tizenhárom, vagyis tízzel emelkedett.
Tizenkét önkormányzat dönt nemsokára
Tizenkét önkormányzat – köztük Soest, Oldenzaal és Noordwijk – folytat megbeszéléseket a migráns munkavállalók számát szabályozó politikákról a településen. „A várakozás az, hogy a jövőben növekedni fog a migráns munkavállalók iránti kereslet, többek között a létszámhiány és a népesség elöregedése miatt. Ez azt jelenti, hogy viszonylag sok migráns munkavállaló érkezik majd településünkre, valalmint a régióba élni és dolgozni” – írja Noordwijk önkormányzata.
Soest önkormányzata szerint kutatásokat folytatnak arról, hogy kívánatos-e a migráns munkavállalók regionális elosztása. Oldenzaalban is vita tárgyát képezi a településen tartózkodó migráns munkavállalók számának korlátozása.
„Csak pár házzal arrébb állnak”
Sok önkormányzat jelzi, hogy nem szab határt, mert csak kevés migráns munkavállaló él a településen, vagy gyakorlatilag senki sem. Venrayban sok – 6-13 ezer – migráns munkás él, de az önkormányzat nem döntött a maximum bevezetése mellett.
Wim de Schryver tanácstag szerint a migráns munkások számát nem lehet helyi szabályokkal szabályozni. Kifejti: „Az ilyen határok miatt a migráns munkavállalók átcsak költöznek máshova. Például hétköznapi házakba, engedély nélküli helyekre vagy akár illegális építményekben is laknak ilyen esetben. Ez közlekedőedény-effektushoz is vezethet: olyan településekre költöznek, ahol kisebb az ellenállás.”
„Első osztályú üzleti modell”
Van azonban a településen egy negyven fős csoport, amely azt szeretné, ha Venray önkormányzata korlátozná a migráns munkások lakóegységeinek számát. A csoport kellemetlenséget tapasztal a szomszédságukban élő sok migráns munkavállaló miatt. Eddig volt olyan norma, hogy 2,5 kilométeres körzetben maximum 400 migráns munkást lehetett elhelyezni. Ma szavaz a városi tanács a polgármester és a polgármesterek azon javaslatáról, hogy töröljék el ezt a normát.
„Ha ezt a szabályt megszüntetnék, akkor ez gyakorlatilag egy felhívás lenne, hogy szabad a pálya, hogy a régióban itt hozzanak létre nagy szállókat” – mondja Toon Heldens helyi lakos. Aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy sok olyan vállalkozó lesz, aki e szabály miatt jelenleg 100 migráns munkavállalónak ad otthont, de azután sokkal több migráns munkavállalót helyez majd el bennük. „Ez egy első osztályú üzleti modell, nem akarja tudni, és ez a migráns munkavállalók rovására történik” – mondja.
Forrás: avotros.nl
Kép forrása: wikipedia.org/Felix O CC BY SA 2.0