Kelt: 2025. július 7.
Az óránként 36 eurónál kevesebbet kereső önálló vállalkozónál (zzp) nagyobb a valószínűsége annak, hogy jó eséllyel tarthat igényt azokra a jogokra, amik az alkalmazottaknak járnak. Ezt tartalmazza egy törvényjavaslat, amelyet Van Hijum ügyvezető munkaügyi miniszter ma átküld a képviselőháznak.
A munkaviszonyok értékelésének tisztázásáról szóló törvényre (VBAR) hivatkozik, amelynek egyértelműbben meg kell határoznia, hogy valaki mikor dolgozik önálló vállalkozóként vagy munkavállalóként. „Megerősítjük azoknak az embereknek a helyzetét, akik kényszerűen alacsonyabb fizetésért dolgoznak mint önálló vállalkozó ” – mondja Van Hijum.
A javaslat kimondja, hogy azok az önálló vállalkozók, akik az óránkénti 36 euró alatt dolgoznak, azt állíthatják, hogy ténylegesen alkalmazottak. Ezután a munkáltató feladata annak bizonyítása, hogy nem munkaviszonyról van szó.
Sikeres bizonyításkor jár például a terhességi és betegszabadság
Ha a munkáltató ezt nem tudja igazolni, akkor a munkavállaló jogosult lesz például terhességi és betegszabadságra, elbocsátási védelemre, munkanélküli segélyre. A 36 eurós határ évente változna, a minimálbér szintjéhez kapcsolódóan.
Forrás: nos.nl
Vállalkozók a holland egészségügyben: ismét keresettek a külső munkatársak
Kelt: 2025. július 1.
2016-ban bevezették az ún. munkaviszony értékelésének deregulációjáról szóló törvényt (DBA). Ez kimondja, hogy a megrendelőnek és a vállalkozónak közösen kell felmérnie kapcsolatuk jellegét, vagyis azt, hogy fizetett munkaviszonyról vagy vállalkozói megbízásról van szó.
Ha megbízásnak minősítik, de tartalmilag a megállapodás inkább fizetett foglalkoztatáshoz hasonlít, akkor önálló vállalkozóként „színlelt önálló vállalkozónak” minősül a jogviszony. A szabályokat megsértő céget ilyenkor pénzbírsággal sújtják. A „Belastingdienst” idén megkezdte e szabályok tényleges betartatását
Egyre nehezebben ment csak belsős munkatársakkal
Elég sok minden megváltozott az év elején. „Az elmúlt hat hónapban egyértelmű változásokat tapasztaltunk abban, hogy az egészségügyi intézmények hogyan viszonyulnak dolgozóikhoz” – mondja Ard Huininga, a PIDZ vezérigazgatója, aki munkaerőközvetítéssel fogalkozik az egészségügyben.
„Nálunk a külső személyzetre vonatkozó kérések száma meredeken csökkent az év elején. Kezdetben az egészségügyi szervezetek belsősökkel próbálták megoldani a létszámhiányt, de ez szorult helyzeteket eredményezett.” A fizetett alkalmazottaknak több órát kellett dolgozniuk, ami túlórához és extra nehéz munkakörülményekhez vezetett. „Néhány osztálynak ideiglenesen be is kellett zárnia, mert nem volt személyzet” – magyarázza Huininga.
A munkaadók főleg helyettesítőket keresnek
Most, hogy közeledik a szabadságolási időszak, az egészségügyi intézmények ismét tömegesen veszik igénybe az önálló vállalkozókat. „Ismét égető szükség van a rugalmasságra.”
És ez a mostani törvény mellett is lehetséges még, mondja Huininga. Ha az önálló vállalkozókat ismét „rugalmas tartalékként” használják, akkor a törvényt nem sértik meg. „Míg az utóbbi években az önálló vállalkozók néha hosszú ideig dolgoztak ugyanazon a helyen, most főleg sürgős, késői munkaerő-igényléseket látunk. Például máról holnapra vagy holnaputánra kell munkatárs. Igazából megint helyettesítésről van szó, az extra nagy terhelések kiegyenlítéséről.”
Akarnak még visszatérni, akiket leépítettek korábban?
Huininga szerint sok önálló vállalkozó egyszerűen „csak” kivárta a tavaly bejelentett változások hatását. „Ezalatt kevesebbet dolgoztak az egészségügyben. És talán részben a megtakarításaikból éltek. Vagy átmenetileg valami mást kezdtek csinálni”.
De most, hogy ismét több a munka, ez nem jelenti azt, hogy az önálló vállalkozók szívesen visszatérnének régi ügyfeleikhez. „Különösen a bizonytalanság és az szült rossz vért, ahogyan az év elején félrelökték őket ” – vélekedik Huinanda. „Most viszont kevesebb, mint hat hónappal később megint tárt karokkal fogadják őket.”
Ez egyeseknek frusztrációt okozott, de végül nekik is meg kell keresniük a mindennapi betevőt. „Ezért gyakran megbocsátjtanak és elfelejtik sérelmeiket.”
Forrás: nu.nl
Visszamenőleges munkaképtelenségi biztosítást harcoltak ki a holland ápolók
Kelt: 2025. július 1.
Az ápolási és gondozóotthonok, valamint az otthoni ápolásban dolgozókat a jövőben extra biztosítás védi jövedelmük csökkenésével szemben, ha munkaképtelenné válnak. A munkaadók és a munkavállalói szervezetek a Loyalis biztosítótársasággal közösen állapodtak meg erről. A megállapodás visszamenőleges hatállyal, 2020. március 1-jén lép hatályba.
Egyedülálló védelmet jelent az új megállapodás
Ennek eredményeként azok a munkavállalók, akik hosszú távú koronavírus-panaszok miatt kiestek a munkából, továbbra is védve maradnak jövedelmük több mint 30 százalékos csökkenésével szemben. Az ActiZ egészségügyi ágazati szervezet szerint az egész ágazatra kiterjedő rendszer egyedülálló. Az ActiZ mellett a Zorghuisnl munkáltatói szervezet, valamint az FNV Zorg&Welzijn, a CNV Zorg &Welzijn, a NU’91 és az FBZ szakszervezetek is aláírták a megállapodást.
Az UWV által folyósított összeget a bér 70 százalékára egészítik ki
Ez a biztosítás kiegészíti azoknak az embereknek a jövedelmét legalább az eredeti fizetés 70 százalékára, akik részben munkaképtelenné váltak. Az UWV ugyan általában az első két évben a fizetés 70 százalékát folyósítja azoknak, akik betegség miatt veszítették el munkájukat, de ezt követően a fennmaradó százalék sokkal alacsonyabb is lehet. Ez többek között attól függ, hogy valaki milyen mértékben vált munkaképtelenné. Az esetlegesen felmerülő különbözetet az új biztosítás fedezi.
Megállapodtak a munkanélküli idő harmadik évére érvényes juttatásról is
Egyúttal új megállapodás született a munkanélküliség harmadik évében járó ellátásról. Az ágazatnak már voltak megállapodásai erről, de ezek október 1-én lejártak volna. Most arról is megállapodtak, hogy ezeket meghosszabbítják.
Forrás: nd.nl
Ápolási szakmák: Majd fél millió dolgozó választhatja a korkedvezményes nyugdíjat mától
Kelt: 2021. szeptember 3.
Mától az idősotthonokban, ápolási otthonokban és otthoni ápolásban dolgozók korai nyugdíjba vonulhatnak, ha megfelelnek a nehéz foglalkozási foglalkozásokra vonatkozó szabályoknak.
Ezzel pedig megnyílt a korkedvezményes nyugdíj lehetősége az ország legtöbb munkavállalóját érintő kollektív szerződés által érintett mintegy 470.000 munkavállaló számára. Ezt a szakmacsoportot az ápolási otthonokban, ápolási házakban és otthongondozásban dolgozók alkotják (Verpleeghuizen, Verzorgingshuizen, Thuiszorg – VVT).
Három feltétel van a VVT kollektív szerződésében
A korkedvezményes nyugdíjazási lehetőségéről a szakszervezetek és a munkáltatók ágazati kollektív munkaügyi megállapodásban (cao) állapodnak meg. A VVT kollektív munkaszerződés úgy rendelkezik, hogy 45 évet kellett dolgoznia a munkavállalónak az ápolási és jóléti ágazatban, hogy élhessen a lehetőséggel. Ezen felül az is szükséges, hogy legalább 20 évig dolgozzon a munkavállaló nehéz szakmában. Az utolsó fő feltétel pedig az, hogy az utolsó 5 évet a VVT kollektív szerződés hatálya alatti pozícióban kellett letöltenie. A VVT kollektív munkaszerződés szerint például nehéz munkának minősül, ha házi segítőként , az egészségügyi ápolóként és létesítményfenntartó munkatársként (például a takarítóként) dolgozott.
Nem lehet más munkát végezni a korkedvezményes időszakban
A VVT szektorban a korkedvezményes nyugdíjat a munkáltató fizeti. Ha csődbe megy, az munkavállalók továbbra is megkapják a korkedvezményes nyugdíjat, azt ilyenkor az ágazat egy speciális alapjából fogják kifizetni.
Az munkavállalók nem egészíthetik ki a korai nyugdíjba vonulásukat azzal, hogy máshol dolgoznak. Ha mégis elmennek dolgozni, a régi munkáltató visszatarthatja a juttatást arányos részét.
Az általános szabályokra vagy kíváncsi? Akkor nézd meg a korkedvezményes nyugdíj szabályozásának általános szabályairól írt cikkünket, ahol részletesen leírtuk a szabályokat és azt is, hogy mik az előnyök és hátrányok.
Forrás: nos.nl