Deventerben kiállítással emlékeznek a „A Bridge Too Far” (A híd túl messze van) című második világháborús film 1976-os forgatásáról. Ötven éve a város és az IJssel fölött átívelő Wilhelminabrug filmforgatási helyszínné alakult – a szereplők pedig igazi hollywoodi sztárok voltak.
A deventeri De Waag múzeum erről a forgatásról rendezett kiállítást. „Egyszer csak egy filmforgatás közepén találtad magad” – emlékezik Jose Koning. „Oda lehetett menni akár Sean Connery-hez is kérdezni.”
A film a Market Garden hadműveletet mutatja be: a szövetségesek 1944 szeptemberében légideszant támadással próbálták elfoglalni az arnhemi hidat, de a németek felkészültebbek voltak, és több mint 15 ezer szövetséges katona esett áldozatul. A történelmi események áttekintéséről itt olvashattok.
A történet nyomán Cornelius Ryan könyvet írt, amelyből Richard Attenborough 1976-ban filmet készített. Arnhem helyett Deventer lett a fő helyszín, mert jobban idézte a korabeli környezetet.
A produkció világsztárokat hozott a városba: Dirk Bogarde, James Caan, Michael Caine, Edward Fox, Elliott Gould, Gene Hackman, Anthony Hopkins, Hardy Krüger, Laurence Olivier, Ryan O’Neal, Robert Redford, Maximilian Schell és Liv Ullmann is ott voltak.
A kiállításon fotók és eredeti kellékek láthatók. A forgatás emlékei között szerepelnek a robbantásoknál készenlétben álló tűzoltók történetei is. Egyikük szerint együtt étkeztek a színészekkel, sőt esténként a bárokban is együtt szórakoztak velük.
A munka közben sem állt le: egy kaszkadőr megsérült, majd „sebesült katonaként” visszatért a forgatásra.
A kiállítás 2026. október 31-ig látogatható a De Waag múzeumban.
Forrás: nos.nl
Az arnhemi csata 79. évfordulója: látványos Ejtőernyős-bemutatókkal emlékeztek
Kelt: 2023. szeptember 16.
A Market Garden hadművelettel (az arnhemi csatával) Hollandia a szabadságáért harcoló bátor szövetséges katonáknak állít emléket. A légi hadművelet (Market) és a vele egyidejű szárazföldi offenzíva (Garden) során sok szövetséges katonát öltek meg. Összesen mintegy 18 000-en meghaltak, fogságba estek vagy megsebesültek.
Hogyan ünneplik a (sikertelen) ejtőernyős-hadművelet emlékét Hollandiában?
Szeptember 16-án, szombaton ejtőernyős bemutatót tartanak és megemlékezésre kerül sor. 09:00 és 15:30 között a levegőben és a földön is változatos program van a Ginkelse Heidén. 10 órakor kezdődik, amikor a Parachute Group Holland néhány ejtőernyőse kiugrik egy régi Dakota repülőgépből. A végén pedig helikopteres „Air Assault” bemutató lesz a Drop zóna felett.
A részletes, térképpel ellátott programot ITT találjátok.
az oostenbeeki Airborne Múzeum kertjében
(Harteinstein kastély)
(c) Téglásy Sándor. Minden jog fenntartva.
Mi volt a Market Garden hadművelet célja?
A Market Garden hadművelet 1944. szeptember 17-én kezdődött. A cél az volt, hogy Belgiumból az IJsselmeerig nyomuljanak előre egy légi (Market) és egy szárazföldi offenzíva (Garden) kombinációjával. Ez elszigetelné a Hollandia nyugati részén állomásozó német csapatokat. Ugyanakkor a szövetségesek Kelet-Hollandián keresztül úgy hatolhatnának be a Ruhr-vidékre, hogy közben az erősen védett német Siegfried-vonalat megkerülhetnék.
Mi volt a taktikai cél?
A haditerv két műveletből állt:
- Market: Lewis H. Brereton altábornagy Első Szövetséges Légi Hadseregének hidak és más stratégiai pontok elfoglalását tűzték ki célul, a Frederick Browningaltábornagy vezette I. Légiszállítású Hadtest taktikai parancsnoksága alatt, és
- Garden: a II. hadsereg szárazföldi erői észak felé haladnak, élükön a Brian Horrocks altábornagy vezette XXX. hadtesttel.
Market: Légideszantos hadművelet
Az amerikai 101. légi szállítású hadosztálynak kellett biztosítania az Eindhoven és Veghel közötti hidakat. A másik amerikai légi szállítású hadosztály, a 82. hadosztály parancsot kapott a Grave és Nijmegen közötti hidak elfoglalására. A brit 1. légi szállítású hadosztálynak az Arnhemnél levő Rajna-hidakat kellett elfoglalnia. Ennek során a lengyel 1. független ejtőernyős dandárnak kellett támogatást nyújtani ehhez Oosterbeek térségében.
Forrás: defensie.nl
Garden: Egyidejű földi támadás
Ezeknek a légiszállítású csapatoknak a támogatására és mielőbbi tehermentesítésére ezzel egyidejűleg megkezdődött a belgiumi szárazföldi offenzíva. Körülbelül 35.000 katona és 6.320 repülőgép vett részt a légi hadműveletben a szövetséges oldalon. Mintegy 100.000 embert és 22.000 páncélozott járművet különítettek el a szárazföldi offenzíva végrehajtására. A brit 30. hadtestnek a szárazföldi offenzíva középpontjában kellett előrenyomulnia. Ez körülbelül az Eindhoven-Sint-Oedenrode-Veghel-Uden-Grave, Nijmegen és Arnhem tengelyen volt. A holland Irene hercegnő brigád is részt vett ebben.
Jelentős késés
A hadműveletek kezdetben gyorsan indultak. A szövetségesek azonban már az első napon több helyen késedelembe estek.
Nincs zavar a németek körében
A német fél hevesen reagált a szövetségesek támadására. Walter Model marsall, akinek főhadiszállása Oosterbeekben volt, átlátta a veszélyt, és még aznap megszervezte a védelmet Arnhemben és Nijmegenben. A 9. SS-páncélos divíziót Nijmegenbe küldték, hogy megerősítse a híd védelmét. Végül csak a John Frost alezredes parancsnoksága alatt álló 2. ejtőernyős zászlóaljnak sikerült bevennie az Arnhem közelében lévő közúti híd északi oldalát az első napon (a hálás utókor az egyik arnhemi hidat róla nevezte el). A németeknél nem alakult ki fejetlenség, ami általában együtt jár a légideszantos egységek bevetésekor.
Az arnhemi Rajna-hidat 1944-ben elfoglaló parancsnokról nevezték el; a hidat 1978-ban építették
Forrás: wikimedia.org/Rijksdienst voor het Cultureel Erfgoed CC BY-SA 4.0
Szeptember 20: Nijmegennél sikerül átkelni a Waal folyón
Szeptember 20-án a szövetségeseknek sikerült elfoglalniuk a nijmegeni hidat. A németek által elhelyezett robbanóanyagokat szabotázs miatt nem sikerült működésbe hozni. Ezt a Waal-átkelést az amerikai hadsereg az egyik leghősiesebb cselekedetének tekinti. Viszont mire a híd a szövetségesek kezére került, már nem állt rendelkezésre elegendő szárazföldi csapat, hogy azonnal előre törjenek Arnhem felé.
Szeptember 19: Kritikus lett a helyzet
Arnhemben a hídon különösen kritikus volt a helyzet. A híd még mindig a britek kezében volt, de fogyt’n volt a víz, az élelmiszer és a lőszer. A szeptember 19-én Oosterbeek környékén is heves harcok dúltak. A brit 1. ejtőernyős zászlóalj 10.000 ejtőernyőséből csak 3000 maradt meg Oosterbeekben és körülbelül 500 a hídon.
Szeptember 21-24: A brit ellenállás véget ért
Szeptember 21-én a németek a korai órákban felszámolták az utolsó brit ellenállást a hídnál. Ezt tehát azonnal fel lehetett volna használni arra, hogy erősítést hozzanak a Nijmegenből indított szárazföldi offenzíva megállítására. Szeptember 23-án a németek mesterlövészekkel és tüzérségi lövedékekkel próbálták megsemmisíteni a briteket Oosterbeeknél. A brit ejtőernyősöknek krónikus hiányuk volt az élelmiszerből, a gyógyszerből és a lőszerből. A 3. zászlóaljhoz tartozó 150 lengyel katonának sikerült átkelnie a Rajnán, hogy csatlakozzon a britekhez. Szeptember 24-én a brit ellenállási fészek megerősítésére tett kísérlet kudarcot vallott. Azon a napon a vezetés úgy döntött, hogy evakuálja a fennmaradó csapatokat Oosterbeekből.
Szeptember 25-26: Evakuálás Oosterbeekben
Szeptember 25-ről 26-ra virradó éjszaka került sor a nagyszabású evakuálásra. A zord időjárási körülmények között és a Nijmegenből érkező nehéztüzérségi zárótűz fedezete alatt rohamcsónakok indultak útnak, hogy a mintegy 2.400 embert a Rajna déli partjára menekíthessék. Azonban nem volt elég hajó. Azon az éjszakán 2.163 embernek sikerült átkelnie a folyón. Napkeltekor a német tüzérségi támadások lehetetlenné tették a további evakuálást. A sebesülteket az orvosi egységekkel együtt hátrahagyták. Az utolsó 250 embernek később sikerült átkelnie a holland ellenállók segítségével. Ezzel véget ért a Market Garden hadművelet. Az arnhemi híd így a hírhedt „túl messzire vezető híddá” vált.
Mi történt a polgári lakossággal?
Arnhemből és környékéről mintegy 150.000 civilt kellett evakuálni a csata alatt vagy után. Nekik sebtében hátra kellett hagyniuk otthonukat és vagyonuk nagy részét. Két nap: Ennyi időt kaptak az emberek arra, hogy összegyűjtsék a szükséges tárgyakat és elrejtsék hátrahagyott értékeiket. Arnhemben szeptember 25-én, hétfőn este mindenkinek el kellett hagynia a területet a német megszállók parancsára. Sokan kerékpárokkal és szekerekkel költöztek Észak- és Kelet-Hollandiába.
Hét hónapnyi száműzetés
Az evakuálás végül hét hónapig tartott. Az embereknek gyakran egyik címről a másikra kellett költözniük. Mindig ugyanazok voltak a visszatérő félelmek: vajon van-e elég élelem és üzemanyag, jönnek-e a megszállók, hogy munkaszolgálatra vigyék a férfiakat , mikor engedik haza őket, van-e még valami abból, ahová visszatérhetnének. Azon a napon, amikor Hollandia a felszabadulást ünnepelte, Arnhem szellemvárosnak tűnt. A háború utolsó évében a várost bombázások, tűzvészek és tüzérségi lövedékek pusztították el. Szinte minden házat megrongáltak és nagy mértékben kifosztottak. Az olyan falvak, mint Oosterbeek, szintén teljesen elpusztultak.
Aki ennél többet akar tudni a kitelepítésekről, az nézze meg a “Hoe verliep de evacuatie in 1944” oldalt, amit az Airborne Museum (Oosterbeek) készített. Az innen nyíló “Ik kom terug” (Visszatérek) oldalon pedig sok-sok podcast hallható, amelyekben közel 30 polgári személy visszaemlékezése hallható. A múzeumnak otthont adó Kasteel Hartensteijn az események során egyébként a britek főhadiszállása volt.
Filmek a Market Garden hadműveletről
Két film számít klasszikusnak ebben a témában. A “Theirs is The Glory” (Övék a dicsőség) című filmet egy évvel a háború után, 1946-ban készítették, a hadműveletben korábban részt vett szövetséges katonák részvételével.
Egy másik közismert film a témában az 1977-ben készült, Richard Attenborough által rendezett “A híd túl messze van” (A Bridge Too Far)
Forrás: defensie.nl, airbornemuseum.nl