Az áram- és gázszámlák 2023 második felére ismét csökkentek az ukrán-orosz háború kitörését követő drágulás után.
Hogyan alakult az EU-ban a gáz- és áram átlagára 2023-ban?
2023 második felében az EU-ban az átlagos háztartási villanyárak csökkentek (28,5 EUR/100 kWh) az első félévhez képest (29,4 EUR/100 kWh), és 2022 második félévéhez képest pedig kismértékben emelkedtek (28,4 EUR/100 kWh). Az árak 2023 első félévében stabilizálódtak, a második félévben pedig csökkenést mutattak, de továbbra is magas szinten Vannak a 2022-es árcsúcs előtti költségekhez képest.
A háztartási fogyasztók által fizetett átlagos gázárak 2023 második felében csökkentek (11,3 EUR/100 kWh) 2023 első félévéhez (11,9 EUR/100 kWh) és 2022 második félévéhez (11,4 EUR/100 kWh) képest. A gázárak esése már 2023 első félévében megkezdődött, utána pedig folytatta csökkenő pályáját. A nem háztartási fogyasztók esetében ez a csökkenés mértéke nagyobb volt, ami javította az ipari fogyasztok versenypozícióját.
Ez az információ az Eurostat által a közelmúltban közzétett villamosenergia- és gázárakra vonatkozó adatsorokból származik.
Európai áramárak alakulása 2023 második félévében
A háztartási villamosenergia-árak 13 uniós országban csökkentek, a többiben pedig nőttek 2023 második felében az egy évvel korábbihoz képest. A nem háztartási fogyasztók esetében 2023 második félévében 17 országban csökkentek az árak, ami –4,6 %-os csökkenést eredményezett az EU átlagát tekintve.
Hol volt a legnagyobb a drágulás és az árcsökkenés?
Nemzeti valutában kifejezve a legnagyobb növekedés (+86%) Hollandiában történt. Nagy volt a drágulás még Csehországban (+83%), Lengyelországban (+35%) és Németországban (+20%) is.
Szintén helyi pénznemben kifejezve az árak leginkább Dániában (-39%), Spanyolországban (-30%) és Svédországban (-20%) csökkentek.
Magyarországon volt a legolcsóbb az áram 2023-ban
Az euróban számított átlagos háztartási villamosenergia-árak 2023 második felében Magyarországon (11,3 euró/100 kWh), Bulgáriában (11,9 euró) és Máltán (12,8 euró) voltak a legalacsonyabbak. A legtöbbet pedig Németországban (40,2 euró), Írországban (37,9 euró) és Belgiumban (37,8 euró) kérték érte.
Uniós gázárak: Litvániában nőttek leginkább az árak, a görögöknél volt a legnagyobb az esés
A háztartási fogyasztók gázárai 2023 második felében csökkentek. A nem háztartási fogyasztók esetében 2023 második felében még erősebb volt a gázárak csökkenése.
2022 második fele és 2023 második fele között a gázárak (helyi valutában kifejezve) Litvániában nőttek a legnagyobb mértékben (+68 %), és Görögországban csökkentek a legnagyobb mértékben (–42%). A háztartási fogyasztók esetében összesen 12 országban történt drágulás, míg a többi 12 gázt használó ország árcsökkenésről számolt be. Az ipari ágazatban három ország kivételével valamennyi ország csökkenésről számolt be.
Lengyelországban (+32%), Szlovákiában és Németországban (mindkettőben +22%) volt a legnagyobb a drágulás, míg Görögországban (–42%), Dániában (–41%) és Bulgáriában (–40%) volt a legnagyobb a csökkenés.
Magyarországon volt tavaly a legolcsóbb a földgáz is
Az euróban kifejezett átlagos háztartási gázárak 2023 első felében Magyarországon (3,3 euró/100 kWh), Horvátországban (4,6 euró) és Romániában (5,6 euró) voltak a legalacsonyabbak, a legmagasabbak pedig Svédországban (20,7 euró), Írországban (16,4 euró) és Hollandiában (24,8 euró) voltak.
Forrás: Eurostat (ec.europa.eu/eurostat)
