2023-ban a 12 éves vagy annál idősebb holland lakosság 67 százaléka számolt be arról, hogy látott vagy olvasott olyan információkat az interneten, amelyről úgy érezte, hogy nem igaz, vagy ahol kételkedett annak valódiságában. 2021-ben ez az érték még “csak” 63 százalékos volt. Ez derült ki a holland Statisztikai Hivatal (CBS) által a háztartások és az egyének online viselkedéséről készített felmérésből, amelyet minden uniós országban azonos módszertan alapján végeztek. Hollandiában 2023-ban mintegy 6,5 ezer 12 éves vagy annál idősebb ember vett részt ebben a felmérésben.
Mely korosztályok kételkednek leginkább az online források szavahihetőségében?
A 18-35 évesek két és félszer nagyobb gyakorisággal mondták, hogy láttak efféle információkat az interneten, mint a 75 év felettiek, amelyek kétségbe vonták annak igazságát. Ez 2021-hez képest nőtt a 12–18 évesek és a 65 év felettiek körében.
Fontos az iskolai végzettség szintje
A főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkező hollandok 76 százaléka mondta azt, hogy látott már gyanús tartalmakat. Ezzel szemben a legfeljebb VMBO diplomával rendelkezőknél ez az arány csupán 57 százalékos volt.
Csupán egyharmad néz utána a neten kívül is
Azok közül, akik arról számoltak be, hogy olyan információkat láttak az interneten, amelyekkel kapcsolatban kétségeik voltak, 66 százalékuk azt mondta, hogy ellenőrizte, hogy ezek az információk igazak-e. Több mint 80 százalékuk jelezte, hogy ezt úgy tette, hogy további információkat keresett a témában más híroldalakon vagy a Wikipédián. A fele azt mondta, hogy ellenőrizte a forrást. Körülbelül 30 százalékuk pedig azt mondta, hogy offline forrásokat is felhasznált és/vagy más személyekkel is megbeszélte az olvasottakat. Több mint 20 százalékuk viszont azt mondta, hogy nem is ellenőrizte az információt, mert abból indult ki, hogy nem igaz.
A hollandok közel fele néz utána a gyanús információknak
2023-ban az EU 27 tagországa közül Hollandiában volt a legmagasabb azoknak a 16 és 75 év közöttieknek az aránya, akik olyan információkat láttak az interneten, amelyekről úgy vélték, hogy nem igazak, vagy ahol kételkedtek annak igazságában (71%). Finnországban a 16-75 évesek 70 százaléka mondta ezt. A legjobb eredményt elérők csoportjához tartozik még Írország (64,75), Dánia (64,64), Norvégia (69,16) és Svédország (64,65).
29 százalékkal Romániában volt a legalacsonyabb a kritikusan gondolkodók aránya. Az EU-27 átlagában 49 százalékot mértek.
Hogy állunk mi magyarok? És a belgák?
A magyarok valamivel jobban állnak az EU-átlagnál, 51 százalékos értékkel. A belgáknál mért értékek hasonlítanak a mienkére (55,93%). Érdekes látni, hogy például a németek 44,78 százalékkal és az olaszok 37,48-cal rosszabbul teljesítettek, mint Magyarország.
Az egyes országokban mért értékeket az Eurostat oldalán lehet megnézni.
Forrás: cbs.nl, europa.eu (Eurostat)