A trükk, amit sokan eljátszanak az, hogy a saját tulajdonú vállalat (tipikusan bv) nem fizeti ki a nyereséget osztalék (dividend) formájában. A nyereség a társaságban marad, így a tulajdonos nem kap a nyereségből, tehát jövedelemadót sem fizet utána. Ahelyett, hogy így jutna pénzéhez, a tulajdonos inkább pénzt kölcsönöz saját vállalkozásából. Ez egy jókora összeghatárig adómentes.
Ilyen módon a tulajdonos mégiscsak kapott pénzt a cégétől, viszont anélkül, hogy adót fizetne rá. A kölcsön visszafizetését pedig nem hajtja végre, mert a tulajdonos nem fog magának fizetési felszólításokat küldözgetni… Nyilvánvalóan, ha bizonyíthatóan ilyen tranzakció(k) miatt lesz fizetésképtelen egy cég, akkor a hűtlen kezelés felmerülhet, szóval az efféle tranzakciókat érdemes alaposan megfontolni – kétség esetén az adótanácsadóval/könyvelővel érdemes átbeszélni.
Ennek a konstrukciónak másfelől korlátja az is, hogy egyrészt nem lehet határozatlan időre kölcsönözni. Másfelől, 500.000 euró felett a saját cégtől kölcsönzött pénz jövedelemnek számít, vagyis jövedelemadót kell utána fizetni (excessief lenen van eigen bedrijf).
Mit szól ehhez az adóhatóság?
Az adóhatóság oldalán ezt olvashatjuk:
„Ezután a kölcsönnek meg kell felelnie az üzleti feltételeknek. Ezek olyan feltételek, amelyeket a BV egy hasonló helyzetben lévő harmadik féllel szemben is előírna. Például hasonló jövedelem és vagyoni helyzet. Javasoljuk, hogy írásban adja meg azokat a feltételeket, amelyek mellett a BV kölcsönt ad Önnek. Akkor később nem lehet félreértés.”
Győződjön meg róla, hogy a kölcsön megfelel az üzleti feltételeknek
Fontos, hogy a kölcsön megfeleljen az üzleti feltételeknek. Ellenkező esetben üzletszerűtlenül cselekszik. Ezért kell ellenőrizni, hogy a hitel megfelel-e az üzletszerűség feltételeinek.” Amennyiben valaki jóhiszeműen akar eljárni és bizonytalan, hogy egy szerződés szabályos-e, akkor előzetesen átnézetheti az adóhatósággal a szerződéstervezetet. A kérő fél döntése alapján 10 napon belül telefonos választ kaphat, vagy 8 hetes határidővel írásban válaszol az adóhatóság a feltett kérdésre.
Kisebb összegeknél van egyszerűbb megoldás is
Kisebb összegeknél, vagyis évi 17500 euróig egyébként nem ilyen szigorú az adóhatóság – ebben az esetben az ún. rekening-courant a megoldás. Ez rövidtávú tranzakciókra való, amikor a cégtulajdonos magánpénzből mondjuk egy számlát a cégnek vagy fordítva, céges pénzből fizet egy magánszámlát. Amint egy cégtulajdonos átlépi ezt az összeghatárt, a teljes összegre kötelező egy formális kölcsönszerződést megkötni közte és a cége között.
Forrás: ad.nl