Magyarország nem fog vétózni, ha a NATO a jövő hónaptól magára vállalja az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás koordinálását. Orbán Viktor magyar miniszterelnök erre vonatkozóan ígéretet tett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár budapesti látogatása során. Stoltenberg ugyanakkor elfogadta a magyar kormány azon igényét, hogy Magyarországnak nem kell hozzájárulást fizetnie, amennyiben a NATO-tagállamok hosszú távú pénzügyi támogatást ígérnek Ukrajnának.

Forráscikkünk megjegyzi, hogy Magyarország jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal, és ezért nem akar pénzt juttatni Ukrajnának, és nem akar magyar katonákat küldeni Ukrajnába az ukrán katonák kiképzése céljából.

A NATO alapokmánya szerint Magyarországnak joga van a többi tagállamtól eltérő álláspontra helyezkedni – ez eddig sem volt probléma. A magyar miniszterelnök azonban garanciát követelt ezúttal, amit meg is kapott a NATO vezetőjétől.

Akkor most már lehet Rutte NATO-főtitkár?

Amennyiben Orbán nem kapta volna meg ezt a garanciát, akkor múlt heti közlése szerint biztosan nem támogatta volna Rutte jelölését Stoltenberg megüresedő posztjára. Ez a probléma tehát megoldódott. Orbán másik feltételére, miszerint kérjen bocsánatot azért, amiért azt mondta, hogy “térdre akarja kényszeríteni” Magyarországot, csak személyesen Rutte tud reagálni. Előző híradásunkban azt az értesülést osztottuk meg, hogy Rutte csak akkor jön Budapestre, ha reális esély van rá, hogy megkapja a kért támogatást a magyar kormányzattól NATO-főtitkári kinevezése kapcsán.

Ezzel kapcsolatban kíváncsian várjuk a következő lépést, hogy milyen megoldást talál Rutte a kialakult feszültség feloldására.

Forrás: nos.nl


Mit szeretne Orbán Ruttétől a NATO-főtitkárságért cserébe?

Kelt: 2024. június 7.

Orbán Viktor első alkalommal határozott meg egyértelmű feltételeket, amelyek teljesülése esetén hajlandó lenne támogatni Rutte jelenlegi holland miniszterelnök kinevezését a NATO új vezetőjévé.

Orbán Viktor a magyar Mandinernek adott interjújában azt elmondta: szeretné, ha Rutte visszavonná a Magyarországgal kapcsolatos egyes kijelentéseit. Azt is szeretné, ha Rutte garantálná, hogy Magyarország nem kényszerül arra, hogy csatlakozzon egy esetleges NATO-támadáshoz a NATO szövetség határain kívül. A magyar miniszterelnök konkrétan Ukrajnát is megemlítette: „NATO-területen kívül nem akarunk katonai akcióban részt venni, erre meg kell hogy legyen a lehetőségünk. Jogilag most is megvan, de elvárjuk, hogy ezt egy politikailag elfogadott, szalonképes pozíciónak nyilvánítsák.”

Rutte korábbi magatartását Sztálinéhoz és a nácikhoz hasonlította

Az interjúban a magyar miniszterelnök Rutte 2021-es kijelentéseit idézi fel. Rutte akkoriban ezt mondta, az lhbti-közösséget is érintő akkori törvényjavaslat kapcsán: „Az a célom, hogy ezen a ponton térdre kényszerítsem Magyarországot. Fel kell ismerniük, hogy az Európai Unió tagjai, és tartaniuk kell magukat az európai értékekhez.”

Orbán Viktor az interjúban elmondta, hogy szerinte a német megszálló, majd később Sztálin is le akarta nyomni a döntéseket a magyarok torkán. „Ezzel a mondattal nehéz bekerülni a Magyarország által támogatott jelöltek közé. Ezzel a helyzettel neki kell kezdenie valamit, ő kéri Magyarország bizalmát egy ilyen pozícióhoz, ezért elvárható, hogy álljon elő, és mondjon valamit erről. Magyarország egyenrangú ország, mi ezt elvárjuk tőle.”

Stoltenberg hamarosan ellátogat Magyarországra

Magyarország Szlovákiával és Romániával együtt az utolsó olyan ország, amely ellenzi Rutte kinevezését, amit egyhangúlag kell elfogadni a szövetség alapszabálya értelmében. Klaus Iohannis jelenlegi román elnök az egyetlen kihívója, jelenleg ő élvezi Orbán támogatását. A magyar miniszterelnök azonban a múlt héten azt is megemlítette egy francia lapnak adott interjúban, hogy nem zárja ki Rutte támogatását a csúcspozícióra.

Az NRC Handelsblad szerda este névtelen forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Stoltenberg NATO-főnök a következő napokban vagy hetekben Budapestre utazik, hogy beszéljen Orbánnal a Ruttéval szembeni kifogásairól. Ezt követően maga Rutte is szeretne találkozni a magyarországi miniszterelnökkel, amennyiben a magyar vezető hajlandó támogatását neki adni.

Forrás: nos.nl, mandiner.hu

Kép forrása: wikipedia.org – Mark Rutte CC BY 4.0 Orbán Viktor CC0


Magyarország elutasítja Rutte NATO-főtitkári jelölését

Kelt: 2024. június 7.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy országa nem fogja támogatni Mark Ruttét a NATO következő főtitkáraként. Rutte korábban már megszerezte a NATO legnagyobb tagállamainak támogatását.

Az elmúlt években Hollandia volt az egyik olyan uniós ország, amely a legkritikusabban szemlélte a demokrácia hanyatlását és a jogállamiság erózióját Magyarországon. Olyannyira, hogy 2020-ban Orbán Viktor magyar miniszterelnök még a következő megjegyzést is tette: „Nem tudom, mi a személyes oka annak, hogy a holland miniszterelnök gyűlöl engem vagy Magyarországot”.

A 2021-es különösen feszült csúcstalálkozón, amikor nőtt a feszültség a vezetők között egy magyar LMBT-ellenes törvény miatt, Rutte azt mondta, hogy Magyarországnak tiszteletben kell tartania az alapvető jogokat, vagy ki kell lépnie. „Az a célom, hogy térdre kényszerítsem Magyarországot ebben a kérdésben” – mondta akkor Rutte. Úgy tűnik, hogy a magyar külügyminiszter ezt most Rutte akkori hozzáállására adott válasznak szánja.

„Biztosan nem támogathatjuk, hogy olyasvalakit válasszanak meg a NATO főtitkárává, aki korábban térdre akarta kényszeríteni Magyarországot” – mondta Szijjártó Péter.

A holland szakértő szerint nem meglepő Budapest lépése

Ez a reakció nem meglepő Pieter Feith volt holland NATO-nagykövet szerint. Különösen elégedett amiatt, hogy Rutte már korábban megszerezte a legfontosabb NATO-szövetségesek támogatását. „Minden nagyon jól nézett ki eddig, de nem vagyok meglepve, hogy Magyarország most nem így áll ehhez” – mondja. „Valójában már vártam Budapest, vagy Ankara reakcióját.”

Azért nem lepődött meg, mert saját szavaival élve „két éve követi, hogyan küzdöttek a svédek a NATO-ba való belépésük folyamata során”. Egy folyamat, amelyet nagyon nehéznek ír le. „Meg kellett birkózniuk Erdogan török elnök tranzakciós politikájával” – folytatja Feith. Aztán jött még Orbán magyar miniszterelnöktől is. Én ezt tranzakciósnak hívom, mások zsarolásnak.”

Akkor most mi lesz?

A nagy kérdés tehát most az, hogy mi következik Rutte számára? Feith azt tanácsolja, hogy őrizze meg hidegvérét és maradjon nyugodt. „Mindenekelőtt konzultálnunk kell Washingtonnal, mert végül az amerikai elnöké a döntő szavazat” – mondja. „Csak idő kérdése, hogy ezt megoldjuk.”

Forrás: bnr.nl