Az ukrajnai háború és az Oroszország elleni szankciók hatással vannak a nemzetközi gazdaságra. A nyersanyagárak meredeken emelkednek, és az élelmiszerárak is felszöktek. Mit jelent ez pontosan a pénztárcád számára?
Ukrajna saját maga állítja le az export egy részét (húst, gabonaféléket, cukrot és étkezési sót) annak érdekében, hogy a lakosságot – amennyire a hadi cselekmények engedik – elláthassák az alapvető termékekkel. A hvg.hu szerint az aukrán cégeknek csupán 52 százaléka működik, közülünk 27 százalék fogja megkísérelni termelése újraindítását. Oroszország esetében a nyugati államok azok, akik büntetőintézkedésként betilthatják egyes termékek importját. Ez nyilván fájdalmas áremelkedést fog jelenteni a nyugaton élő embereknek is.
Kőolaj
Ami az olajárakat illeti, Oroszország fontos szerepet játszik a világpiacon. Az Egyesült Államokkal és Szaúd-Arábiával együtt a világ három legnagyobb olajtermelője közé tartozik.
A nyersolaj a legfontosabb alapanyag számos általunk használt termék esetében, például a műanyagnál és az üzemanyagoknál. Többek között kerozin, benzin és a vegyipari termékek készülnek belőle.
„Jelenleg Oroszország teljesíti minden kötelezettségét” – közli Filip Abraham, a nemzetközi közgazdaságtan professzora (KU Leuven és Vlerick Business School). „Egyelőre nem szűkölködünk olajban, de természetesen félő, hogy nem férünk majd hozzá. Valójában az olajárak emelkedése inkább a várakozásokra és a bizonytalanságra reagál most, mint egy közvetlen vészhelyzetre.
„Az olajárakat a termelő, jelen esetben Oroszország és a fogyasztók közötti szerződésekben rögzítik” – mondja Abraham. „Mivel ezeket hosszú távon rögzítik, ezek az árak egyelőre stabilak, amíg új szerződéseket nem kötnek.”
„Ami óriási mértékben ingadozik, az a napi ár. Nagyon érzékeny az instabil helyzetre. Az üzemanyag árát részben az olaj napi ára határozza meg, így ha a piaci ár emelkedik, akkor a benzinkúti árak is. Ezért megérzik ezt a hétköznapi emberek is a pénztárcájukon.”
Földgáz
Oroszország nemcsak sok olajat termel ki, hanem globális szereplője is a gázpiacnak. Az orosz földgáz a teljes európai fogyasztás 40 százalékát teszi ki.
Ha Oroszország leállítja a gázt Európába, akkor bajba kerülünk, mert a gázra nemcsak a házak fűtéséhez és a főzéséhez van szükség, hanem az ipar is nagymértékben támaszkodik a gázra, mint energiaforrásra, és ez fontos a villamosenergia-termelés szempontjából.
Az európai gázárak a múlt héten új rekordszintre emelkedtek. Az ár 60 százalékra emelkedett. „Itt is hasonló helyzetet látunk, mint az olajárak esetében” – mondja Abraham. „Jelenleg nincs gázhiány, és úgy tűnik, hogy nem lesz azonnal. Oroszország még mindig a megállapodásnak megfelelően teljesít, de itt is érezzük az ingadozó napi árat.”
Élelmiszer
Oroszországban és Ukrajnában, amelyek együttesen a globális gabonaexport mintegy 25 százalékát teszik ki, az export gyakorlatilag leállt a konfliktus miatt. A búza ára hatalmasat emelkedett az ukrajnai orosz invázió óta. Az elmúlt hónapban az ár mintegy 30 százalékkal emelkedett, ami 2008 óta a legmagasabb szint.
„A búzát gyakran rövid távra vásárolják meg” – magyarázza Abraham. „Kevesebb a hosszú távú szerződés. A búzát gyakran értékesítik a nemzetközi élelmiszerpiacokon. Árát erősen meghatározzák a nemzetközi piacok, és ezért most óriási mértékben emelkedik.”
Sok olyan termék, amelyben a búzát feldolgozzák, mint például a kenyér és a tészta, hamarosan emelkedhet az árban. A hús és a tojás is drágulhat, mivel a gabonafélék az állateledelek és állati takarmány fontos összetevői, bár a helyzet egyelőre stabilnak tűnik. „Jelenleg minden siló tele van gabonával” – mondja Eddy Van Damme, a Bakkers Vlaanderen elnöke. „Egy ideig áthidalhatuk a nehézségéket. A lisztgyárak teljes gőzzel működnek. Még nem kaptunk jelzést arról, hogy hamarosan hiányunk lesz.”
„Azt a tendenciát, amit a búzánál látunk, más élelmiszeripari termékek esetében is észre fogjuk venni” – mondja Abraham. A napraforgóolajat nagy mennyiségben gyártják Oroszországban és Ukrajnában is. A két ország a globális export mintegy 15 százalékát termeli meg. A napraforgóolajat mindenféle termékben, például majonézben vagy süteményekben is használják.
Aztán ott van a kukorica, amely várhatóan 30 százalékkal növekszik. Ez többek között a sör árára is hatással lehet.
Fém
Oroszország az egyik legnagyobb nyersanyag-gyártó, mint például a vasérc, az acél és mindenféle fém. Például az ország felelős a világ palládiumtermelésének feléért, amelyet például autók kipugócsöveiben, a telefonokban és a fogtömésekben használnak.
„Az autók ára például tényleg emelkedni fog” – mondja Abraham. „Fontos megjegyezni, hogy az autók különböző alkatrészekből állnak, amelyek nem csak Oroszországból származnak. Tehát általában nem a teljes ár fog emelkedni, hanem csak az a rész, ebben az esetben a fém, amely Oroszországból származik.
Magyarország is exportkorlátozást vezet be bizonyos alapélelmiszereknél
A portfolio.hu is arról számolt be, hogy néhány alapvető élelmiszeripari termék kivitelét rendelettel tette engedélykötelessé a kormány. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az állam elővételi jogot kap és csak akkor lehet külföldre vinni, ha 30 napon belül nem élt az állam ezen jogával. Ezek a termékek: búza, rozs, árpa, zab, kukorica, szójabab, napraforgómag. A humanitárius szállítmányokra kivétel vonatkozik. Vélhetően más nagy mezőgazdasági exportőrök is fognak hasonló lépéseket tenni, hogy saját országuk lakosságát a lehetőségekhez mérten megóvják a világpiaci áremelkedések hatásaitól.
Forrás: vrt.be