Konferencia Muzslay István atyáról Brüsszelben

Muzslay István SJ életműve nagyon sokrétű – jezsuita szerzetes, világszinten jegyzett közgazdász-professzor, az Ómagyar Mária-siralom hazajuttatásának egyik fő ösztönzője, ötvenhatos menekültek istápolója és közösségépítő. Nagyon nehéz néhány mondatba foglalni, hogy miért is fontos az ő szerepe a (belgiumi) magyarok számára. Róla lesz egy érdekfeszítően színes konferencia Budapesten (1085 Budapest, Horánszky utca 20.), október 7-én, ahol ennek a polihisztor életnek oly sok eleme mind-mind téma lesz. Ti is elmentek?

MUZSLAY ISTVÁN SJ-EMLÉKKONFERENCIA. 2023. október 7., 10.00-15.00, Párbeszéd Háza
Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia. Részletes program itt: https://jezsuita.hu/hirek/magyar-polihisztor-belgiumban-konferencia-a-100-eve-szueletett-muzslay-i-stvan-sj-rol

Aki szeretne addig is kicsit felkészülni, annak ajánljuk cikkünk folytatását, amit egyébként a Zwollei Harangszó 2023/7 száma is átvett oldalunkról.


Muzslay István (Bajót, 1923. január 9 – Leuven, 2007. május 14.) jezsuita szerzetespap Belgiumban élt bő fél évszázadon át, 1953 és 2007 között. 1956-ot követően Belgiumba is sok magyar menekült érkezett és szívesen segített nekik eligazodni új hazájukban. Születésének 100. évfordulója alkalmából emlékezünk meg róla.

Magyar egyetemisták lelkigondozója

Két tudományterületen is folytatott egyetemi tanulmányokat, Hollandiában. Előbb Maastrichtban teológiát (1949-1952), majd Tilburgben (1953-1956) közgazdaságtudományt.

Magyar egyemisták Leuvenben

1955-től kezdődően már a Mindszenty Kollégium igazgatója volt Leuvenben. Ennek az intézménynek a jogutódja a mostani Collegium Hungaricum (a névváltás 1956-ban történt). Számos híres, nagy tekintélynek örvendő magyar tudós neve kapcsolható az intézményhez, melynek vezetését egy tízéves megszakítással egészen 1998-ig látta el Muzslay atya.

’56-os menekültek lelki támasza

Egyházi hivatásához híven számos karitatív kezdeményezés fűződik nevéhez, amivel próbált segítséget szerezni a forradalom leverését követően Belgiumba menekült fiataloknak. Ezek között példaként csupán egyet emelünk ki. Brüsszelben a magyar munkásfiatalok megsegítésére katolikus egyházi és világi szövetségesekkel karöltve létrehozták a Sociale Bijstand aan de jeugdige Hongaarse vluchtelingen in België [Társadalmi Támogatás a belgiumi dolgozó fiatal magyar menekültek megsegítésére] nevű pénzügyi alapot.

1957: Bőséges Holland-magyar szószedet („szótár”)

Ennek a szótárnak a története is összekapcsolódik az 1956-os magyar forradalommal. E helyt csupán egy idézetet mutatnánk Kozek Lél, a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia újságíróképzés-hallgatójának írásából: „A körülményeket mérlegelve arra jutott Muzslay István, hogy érdemes volna egy holland-magyar/magyar-holland szótárt szerkesztenie. Az 1957-ben magánkiadásban megjelent mű előszavában kifejezte reményét, hogy a háromezer szavas szószedet segít majd elmélyíteni a két nemzet fiataljai közötti kapcsolatot.”

A cikk azt is megemlíti, hogy az első igazi szótárt 1966-ban Véber Gyula készítette, hogy azt két évvel később Zugor István (aki maga egyébként szintén Hollandiában tanult, de református felekezetű lelkipásztor volt) szótára váltsa fel, mint „a” holland-magyar szótár. Ez utóbbinak terjedelme mintegy 25 ezer címszó volt. Aki a szótárról szeretne képeket is látni, az Kozek Lél cikkében átlapozhat belőle pár oldalt (aki kézbe szeretné venni, az pedig ellátogathat a leuveni egyetemi könyvtárba). Aki a holland-magyar szótárirodalom további alakulására és a jelenlegi helyzetre kíváncsi, annak pedig saját cikkünket ajánljuk.

Muzslay, a közgazdászprofesszor és társadalomtudós

1962-től tanult világi szakmáját gyakorolva előbb közgazdaságtan és magyar irodalomtanár volt a leuveni egyetemen, majd kicsivel később, 1963-ban megalapította és vezette a Közép-Európai Kutatóintézetet és szerkesztője volt a Documentation sur l’Europe Centrale című intézeti folyóiratnak. Közgazdaságtudományt egészen 1983-as nyugdíjba vonulásáig oktatott Leuvenben.

Ómagyar Mária-siralom

Bár hosszú éveken át nem fordult jobbra a magyarországi társadalmi helyzet, ő mégis el tudta választani egymástól Magyarország lelki-szellemi ügyeit és a szocializmus társadalmi problémáit és képes volt elnyomott hazája érdekeit messze földről is támogatni.Többek közt az ő közbenjárására sikerült az egyik legrégebbi magyar nyelvemléket, az Ómagyar Mária-siralmat tartalmazó kódexet a leuveni könyvtárból Magyarország számára 1982-ben visszaszerezni.

A korabeli sajtóhírekben természetesen nem említik meg a jezsuita szerzetespap kapcsolódó érdemeit, de szerencsére erre az elismerésre később sor kerülhetett.

Belga állami kitüntetések

Belgiumban komoly elismertségnek és tiszteletben álló személyiségnek számított. Kitüntették a belga Lipótrenddel (Leopoldsorde). Ezen kívül I. Balduin király bárói címmel is kitüntette. Nevének kiejtése, leírása egyébként sok belgának okozott gondot: nem csak Muzslay, hanem Muselay néven is emlegették időnként.

Muzslay professzort fontos megbízatást kap II. János Pál pápától

A tudományos életben elért eredményei és elismertsége következtében Társadalomtudományok Pápai Akadémiájának (Pontificia Accademia delle Scienze Sociali) vezetésével bízta meg II. János Pál pápa az intézmény 1994-es megalapításakor, a Magyar Katolikus Lexikon tanúsága szerint.

Magyar állami elismerés

A rendszerváltást követően, bár korántsem azonnal, de végül csak átvehette a megérdemelt hivatalos magyar állami kitüntetéseket: 2005-ben a Magyar Örökség díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével ismerték el munkáját.

Nem sokkal később, 2007. május 14-én a leuveni Szent Szív kórházban zárult le gazdag és sokoldalú életpályája.

Forrás: arckepcsarnok.jezsuita.hu, wikipedia.org, jezsuita.hu

Kép forrása: wikimedia.org/Juhász Gergely


Irodalomjegyzék:

Csonta István, “Egy magyar sziget Nyugaton: A leuveni Mindszenty–kollégium megalapítása,” in Muzslay István munkássága, Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium (Budapest: Magvető, 2017), 120–121.

Csonta István, Hungarian Refugee Students in Belgium after the Revolution of 1956, The Exile History Review, 2022, Vol. 1. Online elérhető: https://czasopisma.kul.pl/index.php/ehr/article/view/14615

Bárczi Géza, A Leuveni Kódex történetének legújabb szakaszához, Magyar Nyelv 1964, 86-89. o.

Ruffy Péter: Az Ómagyar Mária-siralom odüsszeiája, Magyar Nemzet, 1982. május 1., 9. o.