Zandvoort magyar szemmel: Tengerpart, Forma-1, Sissi és budapesti villamosok

Magyar szemmel sorozatunk mostani kiadásának az aktualitását az adja, hogy Zandvoortban idén is megrendezik a Forma-1-es autóversenyt (a helyiek nyilván Verstappennek fognak szurkolni…). De Zandvoort életének az autóverseny csak egy részét adja – a versenyszezonon kívül egy békés kis falu holland mércével, bár Magyarországon kisvárosnak is elmenne. Ami pedig a történelmi múltat illeti, fontos szerepet játszott a település képének alakulásában (vagy inkább rombolásában) az Atlanti Fal nevű tengerparti bunkerrendszer is és egy magyar gyártmányú villamos is.

Alapvető adatok

• Lakosság (2024): 17.469 fő (544 fő/km²)
• Lakosok életkora (2021): 18-34 12%, 35-54 31%, 45% 55-75 éves, 75+ éves 12%
• Ingatlanok átlagértéke (WOZ-waarde, 2024): 460.000 euró
• Áltagos lakbér (rezsi nélkül, 2021): 716 EUR

Zandvoort földrajzi fekvése

Zandvoort földrajzi fekvését alapvetően meghatározza, hogy hosszú, dűnékkel szegélyezett homokos tengerpartja van, egy nagyváros közelében fekszik és a közelben van az egyik holland nemzeti park a Zuid-Kennemerland Nemzeti Park. Tengerpartját északon IJmuiden, délen pedig Katwijk aan Zee határolja.

A zandvoorti versenypálya

A Circuit Zandvoort névre hallgató pályát 1948-ban építették ki, részben még a hátramaradt romokat is felhasználva építőanyagként. A Forma-1 versenyeit legelőször 1952-1985 között rendezték itt, majd Noord-Holland tartomány megtagadta az engedélyt ezt követően a környéken okozott zajterhelés miatt. A verseny helyébe, szinte azonos dátummal a mogyoródi Hungaroring lépett, ahol azóta is rendeznek F1-es versenyeket. A holland pálya esetében egyébként az is szerepet játszhatott a versenysorozatból való törlés során, hogy a ’80-as évekre a pálya már elavultnak számított és további befektetés nélkül már nem volt elég modern illetve biztonságos. Szemben például a Hungaroringgel, amelyet azóta is az egyik legbiztonságosabb pályának tartanak (összesen egy halálos baleset volt megnyitása óta, 2015-ben). 2021-ben a holland pályát ismét bevették a versenybe és a hazaiak lelkesen szurkolhatnak honfitársuknak, Max Verstappennek.

Zandvoort rövid története

Zandvoortról már 1100 körül voltak írásos feljegyzések – Sandevoerde formában. 1722-ig Brederode urainak birtoka volt. Sokáig főleg halászfalu volt, de a 19. századtól más gazdasági ágak is megjelentek, mint például a burgonyatermesztés, ill. a mai napig is meghatározó fontosságú turizmus. Az első Groot Badhuis nevű fürdőintézmény 1828-ban jött létre.

A turizmusnak nagy fellendülést adott, amikor létrejött a Haarlem-Zandvoort villamosvonal 1889-ben, amit nem sokkal később, 1904-ben kibővítettek egészen Amszterdamig. Innentől kezdve nem volt megállás – könnyű volt kijutni a tengerpartra kicsiknek és nagyoknak, gazdagoknak és szegényebbeknek egyaránt.

De a látogatók jóval távolabbról is érkeztek, köztük számos hírességgel és gazdag gyógyulni, vagy csak kikapcsolódni vágyó utazóval. Köztük volt Ferenc József osztrák-magyar uralkodó felesége, Erzsébet királyné, akit sokan csak Sisi néven emlegetnek.

Budapesti villamosok: Ganz-Danubius villamosok a Zandvoort-Haarlem-Amszterdam vonalon

A cikk megírása közben érdekes történeti részletre bukkantunk, mégpedig arra, hogy a már említett villamosvonalon közlekedő szerelvények az 1920-as évektől egy darabig a budapesti Ganz-Danubius gyárban készültek és ezen a vonalon egészen 1957-ig közlekedtek. Egyébként a haarlemi közlekedési múzeum (NZH) megítélése szerint, amikor Hollandiába 70 vagont rendeltek, akkor ez hallatlanul nagy mennyiségnek számított. A villamos népszerű volt, és a „Boedapester” (budapesti) nevet kapta a helyi köznyelvben.

A villamosról (holland nyelven) gazdag leírás olvasható itt a múzeum oldalán: https://www.nzh-vervoermuseum.nl/trams/boedapester/

Zandvoort a második világháború alatt

A második világháborút sajnos igencsak megszenvedte Zandvoort. A sikertelen angliai hadjáratot követően nyugaton a németek védekezésre rendezkedtek be a megszállt Hollandiában is. Az Észak-Franciaországból induló és egészen Norvégiáig elnyúló Atlanti Fal nevű bunkerrendszer gyakorlatilag azt jelentette, hogy kiürítették a part menti területeket, az ott levő épületeket ledózerolták és helyettük katonai erődítményeket hoztak létre.

A zandvoorti turisztikai hivatal egyébként ebből erényt próbál kovácsolni és bunkertúra-útvonalat ajánl az idelátogatóknak.

Zandvoort a háború után

A háborút követően lassan-lassan újjáélesztették a turizmust. 1960 környékén a munkahelyek mintegy fele az idegenforgalomhoz kötődött. Építettek új szállodákat, és készült egy új világítótorony is. A sétányon 1969 és 1988 között volt egy Dolfirama névre hallgató delfinárium is, amit végül anyagi nehézségek miatt be kellett zárni.

Turisztikai vonzereje újjáéledt

Zandvoort sok-sok látnivalót kínál még akkor is, ha csak a közvetlen környezetet nézitek (távolabbra nézve persze ott van Haarlem, vagy akár Amszterdam is).

Van strand is, illetve a falutól déli irányban két kilométerre van egy nudista strand is. Számos vendéglátóhely (Beachclub) is van, ahol ételt-italt lehet venni. Természetesen szállodákból sincs hiány, de mivel nagyvárosok is vannak a közelben, ahonnan vonattal/autóval/busszal könnyen eljuthattok a part közelébe, megfontolandó, hogy esetleg nem helyben szálltok meg.

A buszok közül a Connexxion 80-as járatával mehetsz Amszterdamból (station Elandsgracht), Haarlem érintésével Zandvoort központjáig. Ez a járat áthalad Aerdenhout és Bentveld településeken is. A végállomástól jó negyedóra sétával érhető el a part.

Vonattal is lehet menni Amszterdamból (vagy Haarlemből): Zandvoort aan Zee állomásnál kell leszállni.

És még egy magyar vonatkozás: Nánai László labdarúgó

Hollandia viszonylag sok, mintegy 3000 magyar menekültet fogadott be 1956-ban. Köztük volt Nánai László Ferenc (1936, Budapest – 2009, Zandvoort), aki Magyarországon a Vörös Lobogó (mai MTK) focistája volt, aki éppen Zandvoortban telepedett le. Hollandiában még 10 éven játszott az akkori RCH (Racing Club Haarlem) csapatánál. Ezt követően kisebb helyi amatőrcsapatok edzője volt. 1977-ben holland állampolgárságot szerzett Laszlo Nanai néven.

Forrás: wikipedia.org, onderzoek.amsterdam.nl, wikipedia.org,