Előfordulhat, hogy az Európai Központi Bank (EKB) inflációs várakozásait felfelé kell igazítani. Isabel Schnabel, az EKB német igazgatója erre figyelmeztet. Szerinte Európa arra irányuló kísérletei, hogy a zöld energiára való átállással csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást, az infláció emelkedését okozhatják.
A zöld energiára való átállás állandósíthatja a magas inflációt
„Egy olyan környezetben, ahol nagy megtakarítási többletek és hosszú távú zavarok vannak az energiaellátásban, az energiaátmenet ahhoz vezethet, hogy az infláció hosszabb ideig magas marad” – figyelmeztetett Schnabel az American Economic Alliance előtt tartott beszédében. Hozzátette, hogy szükség esetén az EKB-nak be kell avatkoznia.
Az EKB szerint nagy bizonytalansági tényező az energiaár
Miután a gazdaság kilábalt a koronavírus-válság hatásaiból, az energiaárak meredek emelkedése decemberben 5 százalékra emelte az inflációt, ami rekord az euróövezet esetében. Az EKB azonban azt jósolta, hogy az energiaárak csökkenni fognak, és ígéretet tett arra, hogy még legalább egy évig fenntartja a jelenlegi monetáris politikát. Az EKB legfrissebb gazdasági előrejelzése szerint az infláció idén 3,2 százalékra emelkedik, majd 2023-ban és 2024-ben 1,8 százalékra csökken. Schnabel azonban azt mondta, hogy az előrejelzésekben szereplő energiakomponensre vonatkozó technikai feltételezéseket „nagy bizonytalanság veszi körül”.
Szociális gondokhoz vezethet a zöld infláció
Laptársunk, a nemetorszagi-magyarok.de a Redaktionsnetzwerk Deutschland-ot által megkérdezett közgazdászokra hivatkozva kiemelte, hogy a kérdésnek súlyos szociálpolitikai következményei is vannak. Végső soron a részben piacilag indokolt, részben politikailag előidézett energiadrágulás következményei leginkább a kiskeresetűeket sújtják. Emiatt nagy szükség van rá, hogy az állam támogassa őket. Hollandiában eddig két ilyen kezdeményezés volt:
- Még több energiatámogatást kapnak a kis jövedelműek
- Elszabadult energiárak Hollandiában: Hogyan segít most az állam?
Uniós zöld megállapodás
Schnabel szerint az infláció 2 százalék alatti csökkenése azon a feltételezésen alapul, hogy az energia nem járul hozzá a nominális áremelkedéshez 2023-ban és 2024-ben. „A történelem azt mutatja, hogy egy ilyen profil szokatlan lenne” – mondta. Ahhoz, hogy az infláció 2024-re a 2 százalékos célt elérje, az olajáraknak a 2021. novemberi szinten kell maradniuk – mondta.
2050-re az Európai Unió a világ első olyan régiója akar lenni, ahol az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében eléri a nullás értéket. Ezt az erőfeszítést zöld megállapodásnak (green deal) nevezik, és az elkövetkező években a közösségi költségvetés központi pillére.
Forrás: nd.nl, nemetorszagi-magyarok.de