Holland tartományok magyar szemmel: Friesland

Frízföld (hollandul: Friesland, fríz nyelven: Fryslân) Hollandia egyik legkülönlegesebb tartománya – magyar szempontból is (erről a cikk további részében meggyőződhettek). Keleten Groningen és Drenthe tartományokkal, nyugaton Noord-Holland tartománnyal, illetve az Északi-tengerrel, délen pedig Flevoland és Overijssel tartományokkal határos.

Statisztikai adatok

• Terület: 5.748 km²
• Lakosság: 659.612 fő (2023 november)
• Magyarok száma: 667 (2022-es adat; forrás: allecijfers.nl)
• Tartományi székhely: Leeuwarden
• Vallás: 57,2% felekezeten kívüli, 28,5% protestáns, 6,6% római katolikus, 1,1% moszlim, 6,5% egyéb felekezetek
• Legnagyobb városok (2023): Leeuwarden (95890 lakos), Drachten (44.990 lakos), Sneek (34.105 lakos), Heerenveen (30.680 lakos), Harlingen (15.200 lakos)

Miért különleges Frízföld Hollandián belül?

Friesland népességének több mint felét fríz anyanyelvűek adják, egy 2019-es felmérés szerint 385 ezren voltak. Ebben a tartományban az állami hivatalokban hivatalos nyelv a fríz, ugyanúgy mint a holland. A magáncégek világára viszont (sajnos) nem terjed ki ez az előírás. A holland állam felelősséget vállalt az oktatási rendszerért is, de itt is csak az alsó- és középfokú oktatásban van kötelező fríz nyelvtanítás is. Természetesen van saját nyelvi akadémiájuk és a szomszédos Groningeni Egyetemen van fríz nyelv- és irodalomszakos képzés is.

Frízföld bizonyos hasonlóságot mutat a Kárpát-medence Magyarországon kívüli részeivel, ahol egy tömbben él jelentős magyar nyelvű népesség. Éppen emiatt a frízek és a székelyek is tagjai például a kisebbségi jogokért európai szinten küzdő FUEN (Federal Union of European Nationalities) szervezetnek. A különbség az, hogy míg Frízföldön legalább az állami szektorban teljes körben megvalósul a kisebbségi nyelv hivatalos használata, addig mind Románia, mind Szlovákia törvényhozó szervei foggal-körömmel küzdenek bármiféle területi alapú autonómia biztosítása ellen.

Frízföldön a természet is egyedülálló szépségű. Csak címszavakban emelnénk e helyt ki két dolgot:

• Fríz tavak: nagy felületű a víztükrük, és főleg a vitorlázóknak kínál nagyszerű élményt; fürdésre főleg meleg nyarakon alkalmasak, egyes helyeken igen mélyek
• Fríz nemzeti parkok: erről kapásból csak holland nyelvű oldalt tudunk mutatni, de ezt majd alkalmasint lefordítjuk magyarra

Fríz kultúra

A fríz kultúrát illetően egyelőre a fríz múzeumokról írtunk: Friesland 5 érdekes múzeuma

Elfstedentocht – A 11 városon áthaladó frízföldi korcsolyaverseny

Tartományi cikkeinkben nem szoktunk külön fejezetet szentelni olyan eseményeknek, helyeknek, amiknek csak helyi jelentősége van, akármilyen fontos is. Viszont az Elfstedentocht világszinten is egyedülállónak mondható. Nyugat-Frízföldön már évszázadok óta fontos közlekedési eszköz a korcsolya, olyan gyakran fagytak be a folyók és csatornák télen (ez már jó ideje nem így van). Emiatt sok település között az egyetlen megbízható közlekedési lehetőség szán és a korcsolya voltak.

A korcsolyázásból aztán idővel egy verseny is kialakult – nem is akármilyen. 11 várost érintő természetes vizeken és csatornákon végighaladó mintegy 200 kilométeres szakaszon egy körversenyt szerveztek 1909 óta azokban az években, amikor a jégtakaró mindenhol elérte a 15 centiméteres vastagságot. Ezen az eseményen egyébként nagyon sokan szoktak részt venni: magyar viszonyokra átültetve körülbelül a Balaton-átúszáshoz hasonlítható az Elfstedentocht.

Ez a tizenegy város: Leeuwarden – Sneek – Ijlst – Sloten – Stavoren – Hindeloopen – Workum – Bolsward – Harlingen – Franeker – Dokkum – Leeuwarden. Eddig összesen 15 hivatalos Elfstedentocht volt, az első 1909-ben, az utolsó pedig 1997. január 4-én – ezen a mostani király, Vilmos Sándor is részt vett, W. A. van Buren álnéven.

Magyar történelmi vonatkozások

Frízföldön, konkrétan Frankeker városában található az az egyetem, ahová a legtöbb magyar hallgató járt a 17-18. században (1623 és 1795 között), szám szerint több mint 1200-an. A magyar hallgatók ide áramlásának két dolog vetett véget: egyrészt a Habsburgok az ország újraegyesítését követően egyre több akadályt gördítettek a peregrinusok útjába, másrészt pedig az egyetem is bezárt a francia megszállás vége felé, 1811-ben. A magyarok által választott legfontosabb szakirányok a teológia és az orvostudomány voltak. További részletek megtekintéséhez ajánljuk Postma Ferenc magyar-fríz származású kutató cikkét[1]. A magyar hallgatók többsége az ún. bursa, vagy más néven mensa academica épületében kapott szállást és ételt. Ennek falán 1985-ben háromnyelvű táblát helyeztetett el a Fríz Akadémia, Franeker városa, a Magyarországi Református Egyház, illetve a Hollandiai Magyar Protestáns Keresztyén Lelkigondozói Szolgálat az egyetem alapításának 400. évfordulója alkalmából.

Helyszín: Franeker, Voorstraat 43
Kép forrása: wikimedia.org/Ziko CC BY-SA 3.0

Drachten városkában élt a Gelencsér Ferenc festő, grafikus (1928, Vasvár- 2019, Drachten), aki 1956-ban menekült Frízföldre.

Van még egy másik, igen kedves, az 1848/49-es szabadságharchoz kapcsolódó emlékünk is, ez pedig egy vers, amit egy korabeli fríz költő, Eelstje Halbertsma írt Batthyány kivégzésének emlékére, 1849, november 2-án. Címe frízül Batthyany’s dead (Grou, 1849. november 2). Van magyar fordítása is (Batthyány halála[2]).

Magyar Facebook-csoportok Friesland tartományban

A csoportok nevei nem állandóak, viszonylag gyakran változnak, ezért lehet, hogy idővel nem ezen a néven találjátok már őket. Időnként az is előfordul, hogy megszűnnek (vagy más beállítás miatt nem elérhetőek többé).

• Frízföldi és hollandiai magyarok

Magyar non-profit intézmények Friesland tartományban

Heerenveenben illetve Ouwsterhaule faluban 1984-1992 között magyar nyelvű református istentiszteleteket tartott Hermán M. János, mezőségi származású lelkipásztor.

Híres magyarok Friesland tartományban

• Varga Szabolcs (1995-): Az SC Heerenveen játékosa volt 2014-2016 között. Pályára lépni sajnos nem engedték (2014-től az MTK-nak kölcsönözte ki a Heerenveen).
• Zalai László (1929-2004): 19273-1978 között az SC Heerenveen labdarúgócsapatának edzője volt.
• Kiss Tamás (2000-): 2021-2022 között az SC Cambuur labdarúgó csapatát erősítette.
• Popovics Sándor (1939, Keszthely-2019, Roosendaal): Több holland focicsapatban játszott és edzőként is számos holland klubnál fordult meg – így az SC Cambuur csapatát is irányította 1988-1990 között. Érdekes kapcsolódás a jelenlegi labdarúgáshoz, hogy lánya, Claudia a magyar válogatottban is szereplő kapus, Babos Gábor felesége (Forrás: hu.wikipedia.org, megtekintve 2024. áprilisban)
• Ferenc Postma egyháztörténész főleg magyar vonatkozású egyháztörténeti kutató magyar és holland szülők gyermekeként a budapesti Károli Gáspár Református egyetemen is oktat. Fontos kutatási területe a franekeri peregrináció története.

Cikkünket folyamatosan bővíteni fogjuk, ha bármilyen tartalmat közérdekű szeretnél felvetetni, vagy hibát találsz, akkor küldj egy mailt a szerkesztoseg@hollandhirek.nl oldalra.

Képösszeállítás forrásai

• nationaalarchief.nl/Bogaerts, Rob (Anefo) (Elfstedentocht)
• wikimedia.org/Gouwenaar (Tjeukemeer)
• wikipedia.org/Erik Zachte (Else Eisinga planetárium, Franeker)
• wikimedia.org/Thomas Woodtli (Harlingen, városháza)

[1] Postma, Ferenc: ’Magyarok és a franekeri egyetemi oktatás’. In: Debrecentől Amszterdamig. Magyarország és Németalföld kapcsolata a kora újkorban. Szerk. Pusztai Gábor, Bozzay Réka. Debrecen, Printart Kft., 2010., 113–156.

[2] Eeltsje Halbertsma: Batthyány’s dead (Út de oarloch fan Eastenryk tsjin Hongarije). Batthyány halála (a magyar szabadságharc idejéből). Pál Zsuzsanna fordítása. Most Magyarul! Hongarije Magazine 2019