A munkajövedelemmel rendelkező nők 2020-ban átlagosan bruttó 34 ezer eurót kerestek évente. 1977-ben az átlagbér Hollandiában a nőnknél még csupán 21 ezer euró körül volt (nyilván akkor még guldenben kifejezve). A növekedés nagyrészt a 21. században történt, és elsősorban a nők egyre hosszabb munkaheteinek köszönhető. A férfiak körében a növekedés 12 százalékos volt: több mint 46 ezer euróról 52 ezer euró körüli összegre. A holland Statisztikai Hivatal (CBS) ezt az 1977–2020-as jövedelmi adatok sorozatára vonatkozó kutatások alapján közölte.
Érzékenyebb a férfiak bére a gazdasági válságokra
A férfiak bruttó jövedelme jobban ki van téve a gazdaság ciklikus ingadozásainak, mivel gyakrabban dolgoznak konjunktúra-függő ágazatokban (például az építőiparban és az IT-ben), mint a nők. A gazdasági jólét idején, például az ezredforduló környékén, például 2006-ban és 2007-ben a férfiak átlagbére erőteljesebben nőtt. A gazdasági visszaesések során, például a 2009–2013-as válságidőszakban a férfiak jövedelme csökkent, míg a nők jövedelme stabil maradt. 1985-ben illetve a hetvenes években a két olajválság következtében a jólét minden idők legalacsonyabb szintjére süllyedt, és főként a férfiak jövedelme csökkent meredeken. A koronavírus-válság ellenére 2020-ban a férfiak és a nők jövedelme is nőtt, elsősorban a már korábban megkötött béremelésekről szóló kollektív munkaszerződéseknek köszönhetően.
A munkából származó jövedelemmel rendelkező nők száma 1977 és 2020 között 1,8 millióról 4,6 millióra nőtt. A férfiak esetében ez az arány 3,9 millióról 5,2 millióra nőtt. 1977-ben minden 100 dolgozó nőre 223 dolgozó férfi jutott. 2020-ban, 113 férfi jutott 100 dolgozó nőre, ez közelebb van egymáshoz.
Mennyivel alacsonyabb a nők órabére Hollandiában? És más országokban?
A rövidebb munkahét mellett a nők alacsonyabb órabére is fontos szerepet játszik a jövedelmi különbségben. A holland nők bruttó átlagos órabére 2020-ban 14 százalékkal volt alacsonyabb, mint a férfiaké, így Hollandia a tizedik helyen áll az Európai Unióban. Több mint 22 százalékkal Lettországban volt a legnagyobb a különbség a férfi és női munkavállalók órabére között, utána Észtország következik (21 százalék). Luxemburgban az összes tagállam közül a legkisebb volt az órabérek közötti különbség, kevesebb mint 1%.
Magyarországon a különbség 17,4%. A Kárpát-medence többi uniós tagországában pedig az alábbiak szerint alakul:
- Románia: 2,4%
- Szlovénia: 3,1%
- Horvátország: 11,4%
- Szlovákia: 15,8%
- Ausztria: 18,9%
Forrás: cbs.nl