Mogyoróvaj (pindaboter), mogyorókrém (pindapasta), kenőmogyoró (pindasmeersel) – ezek. Ezek a nevek mind-mind logikus megnevezései lehettek volna annak, amit manapság pindakaas néven ismernek Hollandiában.
De mégis, hogyan lett belőle pindakaas (mogyorósajt)? Akármilyen furán hangzik, végül mégis ez lett holland népszerű szendvicskrémének a hivatalos neve. A kencének igazából semmi köze a jól ismert sajtokhoz. Sokkal inkább hasonlít a vajhoz, a magyarázat viszont – mint sok más holland dolognál is – inkább Suriname-hoz fűződik.
Egy suriname-i misszionárius tehet róla
A pindakaas szót először Suriname-ban találják meg a szakértők. Hollandia egykori gyarmatán a 18. században, a pienda-dokoen szót kockaformára préselt földimogyoró-tömbökre használták. Ebből akkor szeleteket vágtak, akárcsak a sajt esetében. Egy német misszionárius pedig Pinda-Käse-nek fordította a szót, és végül innen került a hollandba a pinda-kaas.
A vaj név már foglalt volt
Amikor az amerikai mogyoróvaj Amerikából Hollandiába érkezett a második világháború után, a surinamei-holland szót használták rá. Talán logikusabb lett volna angol mintára a mogyoróvaj elnevezést használni (peanut butter) – de a francia minta (beurre de cacahuètes) alapján is ez lett volna várható. De mégsem így történt. A vaj akkoriban védett termékmegnevezés volt; csak a tejből készült igazi vajat lehetett vajnak nevezni.
Forrás: ivdnt.nl