Kelt: 2024. október 16.
A legtöbb azonnali elbocsátásra (ontslag op staande voet) az elmúlt években a munkaerő-kölcsönző irodák (uitzendbureau) által alkalmazott munkavállalók esetében került sor. A nem holland alkalmazottak sokkal gyakrabban jártak így, mint a holland alkalmazottakkal. Eddy van Hijum (szociális ügyek) miniszter szerint ez olvasható ki az UWV állami munkaügyi ügynökség adataiból.
A miniszter parlamenti kérdésekre válaszolva 2020-tól kezdődően vizsgálta meg, hogy hány dolgozónak meg szűnt azonnali elbocsátással a munkája a különböző ágazatokban. A munkaerő-kölcsönző ügynökségek évente több ezer emberről volt szó. 2023-ban 7470 munkavállaló veszítette el állását ilyen módon. 2022-ben 7475, 2021-ben 6148, 2020-ban pedig 4237 főnek mondtak fel azonnali hatállyal.
A nem hollandok száma minden évben jelentősen magasabb volt, mint a holland alkalmazottak száma. A migráns munkavállalók esetében „valószínűbb, hogy nincsenek tisztában jogaikkal, és ezért ki vannak téve az indokolatlan azonnali elbocsátás veszélyének” – írja Van Hijum.
A Munkaügyi Felügyelőség (Arbeidsinspectie) egy májusi vizsgálatot követően állapította meg, hogy a húsfeldolgozó iparban dolgozó migráns munkavállalók kárára anyagi haszonszerzés céljából visszaéléseket követnek el a húsfeldolgozó iparba dolgozókat közvetítő munkaerő-kölcsönző cégek. Bart van Kent, a Tweede Kamer egyik parlamenti képviselő ezután tett fel kérdéseket a miniszternek.
Téged is ért ilyesmi? Úgy érzed, hogy jogtalanul bocsátottak el azonnali hatállyal? Akkor érdemes lehet kapcsolatba lépned a külföldi munkavállalók segítésére szakosodott szervezetet, a FairWork-ot, akiknek van magyarul beszélő ügyintézőjük is.
Forrás: nd.nl
Munkavállalók kizsákmányolása: Minden negyedik holland cégnél előfordult már
Kelt: 2022. október 19.
Október 18-án, az emberkereskedelem elleni küzdelem európai napja alkalmából a FairWork arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen gyakorisággal követnek el visszaéléseket a munkaadók munkavállalóikkal szemben – ők ezt arbeiduitbuiterij-nek (munkahelyi kizsákmányolásnak) hívják.A szervezet reprezentatív közvélemény-kutatást tett közzé erről. Arra a következtetésre jutottak, hogy a holland vállalatok 26%-a elismeri, hogy néha munkaerő-kizsákmányolást követ el.
Mi is az a munkahelyi kizsákmányolás?
Sajnos a publikált tanulmány nem tartalmaz világos definíciót, helyett sokkal inkább tonnaszám tartalmaz példákat arról, hogy mit „szokás” kizsákmányolás alatt érteni (lásd a tanulmány 28. oldalát). Néhány példa:
- Zwaar werk altijd aan dezelfde persoon overlaten (mindig ugyanannak a személynek adják a nehéz feladatokat)
- Zeer lange werkdagen dus overuren maken zonder daarvoor betaald te worden (nagyon hosszú a munkaidő, vagyis túlóráztatnak, de nem fizetik ki)
- Lange werkdagen. Geen recht op verlof. (hosszú munkanapok és nem adják ki a szabadságnapokat)
- Niet de juiste werkkleding verstrekken en niet het juiste loon betalen. (nem adnak megfelelő munkaruhát és nem fizetik ki a neked járó bért)
Véleményünk szerint ezek mind súlyos jogsértések, viszont nagyon erősen különböznek egymástól – a közös bennük nagyjából az, hogy a munkaügyi jogszabályok súlyos megsértésének esetei, ahol a kárvallottak a munkavállalók. Ezzel együtt, tudományos szempontból erősen kifogásolható, hogy nem egyetlen, jól körülírt definícióval dolgozik a tanulmány. De lássuk, mit mondanak a számaik.
Minden negyedik holland cégnél fordult már elő kizsákmányolás
2022 szeptemberében a DirectResearch megbízást kapott a FairWork-től, hogy készítsen tanulmányt az emberkereskedelem mértékéről a holland üzleti közösségben. A kutatás azt mutatta ki, hogy a holland vállalatok körülbelül egynegyede néha munkaerő-kizsákmányolás vagy emberkereskedelem részesévé válik.
Ennek az aránynak a kiszámításakor azt is figyelembe vették, hogy nemcsak a munkaerő-közvetítők, hanem a munkaerőt kölcsönbe vevő cégek is felelősséggel tartoznak a rugalmasan bevetett munkaerőért (flexiwerkers).
Gyakoriak a visszaélések a kétkezi szakmákban
„Ez különösen gyakori azoknál a cégeknél, ahol az emberek kétkezi munkát végeznek, például a mezőgazdaságban és a kertészetben, vagy a takarításban és a logisztikában.”
A külföldi vendégmunkások inkább elmennek, és nem fordulnak a hatóságokhoz
Francien Winsemius, a FairWork munkatársa szerint a munkaügyi felügyelőség (Arbeidsinspectie) nem tudja megtalálni ezeket az eseteket, mert sokan távoznak Hollandiából, semmint hogy a hatóságokhoz fordulnának. „Az érintettek lefagynak az átélt élményektől, és gyakran Németországba mennek, vagy vissza a saját országukba.”
A FairWork szerint azok az uniós polgárok, akik ideiglenes munkavállalóként dolgoznak Hollandiában, már egy ideje rossz helyzetben vannak. „Évek óta ugyanazok a nevek szerepelnek az öt legnagyobb munkaközvetítő ügynökség listáján, amelyekkel kapcsolatban a legtöbb panaszt kapjuk” – mondja Francien Winsemius. „Minimális javulást látunk, de még mindig sok a tennivaló.”
Forrás: fairwork.nu, bnr.nl