Kelt: 2025. július 9.
Mi az a szociális bérlakás?
A szociális lakásokat alacsonyabb jövedelműek számára szánják. A bérleti díj a szabadpiaci értékhatár alatt van, amelyet 2024-től havi 879,66 euróban határoztak meg. A szociális lakások bérlői gyakran jogosultak bérleti támogatásra (huurtoeslag), ilyen esetben még inkább megfizethetőbbé válik a lakhatás.
A hosszú várakozási idők
A NOS 2020-as tanulmánya szerint a települések negyedében több mint hét év a szociális lakásoknál a várakozási idő. Az olyan nagyvárosokban, mint Amszterdam, Utrecht és Haarlem, a várakozási idő gyakran még magasabb. Amszterdamban például átlagosan csaknem 14 évet kell várni. A várakozási idő a kisebb településeken, például Haarlemmermeerben és Zaanstadban is óriási mértékben megnőtt, akár több mint 17 évre.
Átlagos várakozási idő a nagy településeken:
| Önkormányzat | Várakozási idő (2020) | Várakozási idő (2025) |
| Amszterdam | 13 év, 10 hónap | 15 év, 4 hónap |
| Hága | 5 év, 8 hónap | 7 év, 2 hónap |
| Rotterdam | 2 év, 8 hónap | 3 év, 6 hónap |
| Utrecht | 11 év, 1 hónap | 12 év, 3 hónap |
| Eindhoven | 7 év, 8 hónap | 9 év, 2 hónap |
| Groningen | 4 év, 11 hónap | 6 év, 8 hónap |
| Haarlem | 8 év, 2 hónap | 9 év, 6 hónap |
| Zaanstad | 14 év, 6 hónap | 16 év, 2 hónap |
| Apeldoorn | 7 év, 9 hónap | 8 év, 4 hónap |
| Haarlemmermeer | 18 év, 8 hónap | 20 év, 5 hónap |
| Nijmegen | 21,6 év | 23,2 év |
| Elst | 27,1 év | 28,5 év |
Szinte teljes, országos felmérés utoljára 2020-ban készült (NOS)
Az NOS még a koronajárvány idején, vagyis 2021-ben közölt felmérést a szociális bérlakások várólistáinak hosszáról. Sajnos a részletes adatsort nem sikerült megtalálni, de a cikkben levő térképet mindenképp érdemes megnézni és utána az önkormányzatnál illetve a környéken levő lakáskezelő szervezeteknél (wooncorporatie) érdeklődni, hogy mik a szabályok, mik az esélyek.
Akinek elsőbbsége van, az hamarabb is kaphat
Bizonyos csoportokat, így például a hajléktalan családokat elsőbbség illeti meg. Ilyenek azok, akinek az esetében lebontják az épületet, amiben bérlakása van. Az otthonápolást végzők is ebbe a csoportba tartoznak. A tartózkodási engedéllyel rendelkezők elsőbbségét várhatóan hamarosan eltörlik – erről nemrég döntött a Tweede Kamer, az Eerste Kamerben még nem történt meg a szavazás.
Forrás: huurstunt.nl, nos.nl
Szociális lakhatás: megszűnik a menekültek elsőbbsége
Kelt: 2025. július 7.
A tartózkodási engedéllyel rendelkező menedékkérőknek a továbbiakban nem szabad elsőbbséget kapniuk a szociális lakások elosztásakor a Tweede Kamer döntése alapján. Egy másik csoportot viszont előnyben kívánják részesíteni: a kiskorú gyermeket nevelő hajléktalan családokat.
A várólisták hosszúak. A PVV ezért azzal a javaslattal állt elő, hogy töröljék el a tartózkodási engedéllyel rendelkezők elsőbbségét. A ChristenUnie pedig azzal a javaslattal állt elő, hogy a hajléktalan családok elsőbbséget élvezzenek. A Tweede Kamer mindkét javaslatot támogatta.
A bérlők érdekeiért kiálló Woonbond megérti, hogy a hajléktalanok elsőbbséget élveznek. „Az utcán élő fiatalok a lakhatáshoz való alkotányos jog megsértését jelentik” – mondja Zeno Winkels igazgató. ” Szerintünk elsőbbséget kell adni nekik az otthonhoz jutásnál, mert különben egyáltalán nem tudják rendbe tenni az életüket.”
Ugyanakkor Winkels úgy gondolja, hogy a tartózkodási engedéllyel bírókról szóló vita helytelen. „Nem mondhatod: az elvált anyák, a mentálhigiénés ellátásban részesülők vagy a menekültek miatt kell várnom. Nagyon alaposan meg kell vizsgálni, mi történik. És a lényeg az, hogy Hollandiában túl keveset fektetnek szociális lakások építésébe.”
A parlament másik kamarája is meg kell szavazza
Mindkét javaslat az új lakástörvényt (Woonwet) módosítja. Ez a törvény előírja, hogy a kormány nagyobb ellenőrzést gyakoroljon az épített házak száma felett, és meghatározza, hogy kinek szánják őket. Minden önkormányzatnak olyan rendszert kell létrehoznia, amelyben sürgősséget biztosít az otthont keresők bizonyos kategóriáinak, például a betegeknek vagy az időseknek. A legtöbb önkormányzat már rendelkezik ilyen sürgősségi rendszerrel, de néhányan nem. Az Eerste Kamernek is jóvá kell hagynia még ezt a változtatást.
Egyes településeken10 évet kell várni, ha nincs elsőbbségi jogcímed
Hollandiában a szociális lakások várólistái hosszúak és településenként eltérőek. Egyes helyeken éveket kell várni, néha több mint tíz évet. „Átlagosan hat-hét évre kell gondolni” – mondja Winkels.
A legtöbb önkormányzat előnyben részesíti az otthonkeresők meghatározott csoportjait. Amszterdamban a várakozási idő körülbelül tíz év, de sürgősségi bejelentéssel sokkal gyorsabban sikerülhet. Eközben a fővárosban a lakásépítő szövetkezeteken (wooncorporatie) keresztül elérhetővé elérhető szociális lakások többségét vészhelyzeti bejelentések vagy más prioritási rendszerek alapján osztják szét.
Ennek ellenére az elsőbbségi feltételek meglehetősen szigorúak, mondja Zita Pels, a GroenLinks városi tanácsosa. Például van olyan nő, aki egy autóban él a csecsemőjével, nem kapott sürgősségi nyilatkozatot.
Pels: „A szociális lakások szűkössége miatt kénytelenek vagyunk olyan döntéseket hozni, amelyeket inkább nem hoznánk meg. Valójában meg akarunk győződni arról, hogy mindenki, aki fontos a város számára, otthonhoz juthat.”
Sürgősségi kategóriákkal nem oldható meg a lakáshiány
A hajléktalanoknak ma már országos szinten joguk van a hajléktalanszállókhoz, de lakáshoz nem feltétlen. Ennek eredményeként vannak olyan gyermekek, akiknek nincs állandó lakóhelyük. Néha autókban vagy garázsokban kénytelenek maradni.
Az a tény, hogy a Tweede Kamer a hajléktalan családoknak jogot akar adni a sürgősségi bejelentésre, Pels véleménye szerint átgondolatlan. Arra számít, hogy ez oda vezet, hogy a hétköznapi lakáskeresőknek még tovább kell majd várniuk. „Jobban szeretném, ha képesek lennénk elszállásolni ezeket az embereket, beleértve a hajléktalanokat is. De nem fogjuk megoldani a lakáshiányt [egy újabb] sürgősségi kategóriával.”
„Keijzer alkalmatlansági igazolása”
Az a tény, hogy a státusz birtokosai hamarosan már nem kapnak elsőbbséget, csak egy kis vigaszt nyújt a többi lakáskeresőnek – hangsúlyozza Winkels. A szövetkezetek elérhetővé váló szociális bérlakásainak 5-10 százalékát kapják a menekültek.
Winkels: „A Hollandiában tartózkodási engedélyt szerzett menekülteknek innentől nyilvánvalóan az ismerősökön keresztül kell otthont találnia. Úgy gondolom, hogy ez annak a bizonyítéka, hogy Mona Keijzer lakásügyi miniszternek nem sikerül elegendő perspektívát teremtenie az új építkezéseket illetően.”
Azzal érvel, hogy az új kabinetnek sokkal több pénzt kellene fordítania a szociális bérlakásokra. „Most 12 milliárd euró megy a jelzáloghitel-kamatok levonására, és csak 6 milliárd a lakbértámogatásra (huurtoeslag), amelyből nagyrészt a szociális építést finanszírozzák.”
Forrás: nos.nl
Csökken a szociális bérlakások aránya, a magánszektor pedig növekszik
Kelt: 2022. október 21.
A szociális lakások aránya az elmúlt években 37 százalékról 34 százalékra csökkent. A holland Statisztikai Hivatal (CBS) adatai szerint a bérlakások aránya a magánszektorban 4-ről közel 8 százalékra emelkedett.
2012 és 2021 között 600.000 új otthont adtak át Hollandiában, de szociális lakásokat nem. Különösen a magán bérbeadók adnak ki sokkal több lakást a magánszektorban. Ugyanebben az időszakban a lakásépítő vállalatok (wooncorporaties) szociális lakásainak száma kissé csökkent.
Nőtt a közepes bérleti díjú lakások aránya, ahol a maximális bérleti díj 1000 euró. Ezek jelenleg az összes otthon 5 százalékát teszik ki.
Érdekel milyen feltételekkel juthatsz szociális bérlakáshoz Hollandiában?
Szociális és magánszektor
A bérlakások Hollandiában az összes otthon mintegy 41 százalékát teszik ki. Ennek nagy része a szabályozott piacon kerül bérbeadásra, szociális bérlakásként, maximálisan 752,33 euró bérleti díjért. A magánszektorban a bérbeadó maga határozhatja meg az bérleti díjat.
Amszterdam viszi el a pálmát: ott a magánszektorbeli lakások aránya megduplázódott, 22 százalékra nőtt. Ez a tendencia Utrechtben, Hágában és Rotterdamban is megfigyelhető. Eindhoven kivételnek számít: ebben a városban nőtt a szociális szektorban levő lakások száma, és csökkent a közepes bérleti díjú lakásoké.
Nagyok a különbségek településenként
Hollandiában jelentősen eltér a szociális bérlakások aránya településenként. Például Alphen-Chaamban, Eijsden-Margratenben és Veere-ben 15 százalék, míg mondjuk Vlaardingenben és Heerlenben több mint 45 százalék.
Az önkormányzatok többségében a szociális lakások aránya 28 százalék alatt volt a CBS mérése idején. Ez azt jelenti, hogy még mindig el vannak maradva a legújabb célkitűzések mögött. De Jonge lakhatási miniszter azt szeretné, ha az önkormányzatok 2030-ra legalább 30 százalékos arányban rendelkeznének szociális bérlakással.
Forrás: nos.nl
Szociális bérlakások: 119 milliárdot fordítanak lakbércsökkentésre, építésre és energiahatékonyságra
Kelt: 2022. október 10.
A bérbeadási illeték eltörléséről (verhuurdersheffing) szóló törvényt De Jonge lakhatási és területrendezési miniszter pénteken benyújtotta a Tweede Kamernek. Ennek az adónemnek az eltörlésével 2023. január 1-től a szociális ingatlankezelő vállalatok (corporaties) költségei évente strukturálisan körülbelül 1,7 milliárd euróval csökkennek. Ez megnöveli a vállalatoknak befektetési mozgásterét. Ezáltal 2022–2030 között összesen 119 milliárd eurót fordíthatnak különféle beruházásokra.
A fenti időszakra elfogadott Nemzeti Teljesítmény-megállapodások tartalmazzák, hogy a szociális lakások építését megkétszerezik (62 milliárd EUR), több mint 675 000 lakást energia-hatékonyabbá tesznek (46 milliárd EUR értékben), és a legalacsonyabb jövedelműek lakbéreit egyszeri alkalommal 11 milliárd euró ráfordításával kötelező jelleggel csökkentik. A lakások felújítására, valamint a nedvesség- és penészproblémák kezelése terén is lépéseket fognak tenni.
Dupla annyi új lakást építenek
A vállalatok építési ütemének az elkövetkező években jelentősen növekednie kell, az elmúlt években elkészült körülbelül 15.000-ről 2030-ra közel 30.000-re. A cél az, hogy a vállalatok 250 000 szociális lakást építsenek a 2022 és 2030 közötti időszakban. Ezenkívül megállapodtak abban is, hogy a vállalatok 50.000 közepes bérű (850 és 1 000 euró közötti bérleti díjú) lakást építenek 2030-ig. A tartományok és önkormányzatok a vállalatokkal és a bérlőkkel együtt még az év vége előtt regionális megállapodásokat kötnek.
Önkormányzati szintre lebontva világossá válik, hogy 2030-ig hány szociális, illetve közepes bérű lakás fog elkészülni. Az önkormányzatok 2022 végén fogják bejelenteni, hogy hol lesznek ezek az új otthonok. A cél az, hogy településenként legalább 30%-os legyen a szociális bérű lakások aránya.
Maximálják a szociális lakbérek emelésének megengedett mértékét
A szociális ingatlankezelő vállalatok a következő három évben minden bérlő bérleti díját mérséklik, ez körülbelül 2 millió háztartást érint. Ennek során megszüntetik a lakbérek inflációhoz kötését: a maximális lakbéremelés a bérek alakulásához lesz kötve (erről múlt héten írtunk). Ennek eredményeként a bérleti díjak emelkedése megegyezik a bérek szintjének emelkedésével. Az alacsony jövedelmű bérlők bérleti díjának kedvezőbbé tétele érdekében a szociális minimum 120%-án vagy annál alacsonyabb jövedelemből élők egyszeri bérleti díjcsökkentést kapnak 550 euróig (2020-as árszinten). Ez a változás 2023-ban fog hatályba lépni. Mintegy 510 000 háztartás lesz erre jogosult. Ők átlagosan havi 57 eurós bérleti díjcsökkentést fognak kapni.
Több mint 675 000 otthon energiahatékonyságát javítják
A szociális lakáskezelők ingatlanjaiban élők lakhatási költségei azáltal is csökkenni fognak, hogy fokozzák az energiahatékonyság javítását. A vállalatok 2028-ig felgyorsítják minden olyan lakásuk fenntarthatóbbá tételével, ahol a jelenlegi energiahatékonysági szint E, F vagy G. A cél az, hogy 2030-ra 675 000 otthont jobb szigeteléssel lássanak el, és 450 000 meglévő lakásszövetkezeti ház fűtését földgáz nélkül oldják meg. Annak érdekében, hogy a bérlők maguk élvezhessék ennek a fenntarthatóság-növekedésnek az előnyeit, megállapodás született arról, hogy a jobb energiahatékonyság nem vezethet lakbéremeléshez a szigetelési intézkedéseket követően.
1,5 milliárd eurót fordítanak lakásfelújításra
A vállalatok emellett 2030-ig évente további 200 millió eurót fektetnek be a lakások felújításába, különös tekintettel a nedvesség, a penész, az ólomcsövek, az azbeszt és a tűzbiztonság gyorsított kijavítására, illetve cseréjére. 2026-tól már nem lehetnek rosszul karbantartott épületek (kivéve azokat, amelyeket újakkal fognak kiváltani).
Forrás: rijksoverheid.nl